Hírek

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, Amerika-szakértő a Kossuth Rádió Az Este című műsorában Baczoni Dorottyával, a XX. Század Intézet igazgatójával beszélgetett. Utóbbi elmondta: magyarságtudata nélkül nem lehetne értelmezni Arthur Koestler munkásságát, annak az írónak az életművét, aki élete végéig magyarnak is vallotta magát. Hozzátette, az összetett személyiségű Koestler képes volt arra, hogy felülvizsgálja korábbi meglátásait, és végleg maga mögött hagyjon olyan torz eszméket, mint a kommunizmus. Az író gondolatai máig érvényesek: ő és George Orwell mutatják be legjobban, legpontosabban a diktatúrák természetét.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a TV2 Mokka című műsorában elmondta: Wittner Mária 1956-os szabadságharcos hagyatékrésze nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal generációk közelebb érezzék magukhoz 1956 hőseit, a pesti srácokat és lányokat A mintegy 5000 tételből álló katalógus levelekből, könyvekből, oklevelekből áll.

Ahogyan az várható volt, a 34 éves Zohran Mamdani nyerte meg a New York-i polgármester-választást. Jelen cikk írásakor a szavazatok 91 százalékos feldolgozását követően a radikális baloldali politikus a szavazatok 50,4 százalékát (több mint 1 millió szavazatot), míg New York korábbi demokrata kormányzója, Andrew Cuomo a szavazatok 41,6 százalékát (közel 855 ezer szavazatot) szerezte meg. De ki is New York első muszlim polgármestere és hogyan nyerte meg a választást?

A XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb adása ezúttal Arthur Koestler, a 20. század egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb közép-európai gondolkodója és írója köré épült. A műsor apropóját Koestler születésének 120. évfordulója adta, amelynek alkalmából a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet rendezett közös konferenciát szeptemberben. Ki is volt Arthur Koestler, akit Schmidt Mária találóan a „szabadság vándorának” nevezett? Hogyan vált a budapesti születésű szerző a kommunista eszme lelkes hívéből a totalitarizmus egyik legélesebb kritikusává, a „diktatúrák krónikásává”? Minek köszönhető műveinek éleslátása és egyedisége?

1956 igazsága mérce és iránytű, ami a büszkeségünket táplálja - mondta a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerdán Tiranában, A hatalom és a társadalom ellenőrzése a kommunista rendszerekben című nemzetközi konferencián. Fekete Rajmund a kétnapos esemény nyitónapján, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján Magyarország: 1956: A kommunizmus végének kezdete címmel tartott előadást az albán fővárosban.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta: Arthur Koestler szabad gondolkodó volt, akinek születésének 120. évfordulóján nemzetközi konferenciát rendezett az általa vezetett intézet. Az írót lehetetlenség volt beskatulyázni – csak addig volt kommunista, vagy épp cionista, amíg hitt benne, tovább egy pillanatig sem. A Szovjetunióban tett látogatása és a moszkvai perek nyitották fel a szemét, ezután vált nyílt antikommunistává. A korszakos jelentőségű író-gondolkodó személyében megtestesült a közép-európai értelmiség kálváriája.

Fekete Rajmund az M5 Ez itt a kérdés című műsorában rámutatott: Arthur Koestler gondolatisága és szavai ma is érvényesek. A monarchia keretei között szocializálódott pesti fiú útkeresései során találkozott a cionizmussal és a kommunizmussal, utóbbiban azonban óriásit csalódott, élete utolsó évtizedeiben pedig konzervatívvá vált. Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója szerint Koestlert állandóan a helykeresés és a folyamatos gondolkodás jellemezte. Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze közölte: az író és utazó Koestler tűpontos látleletet készített a németekről, amely ma is aktuális. Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója elmondta: Kertész Imre és Arthur Koestler alkotásai szerves részét képezik a magyar kultúrának és irodalomnak. Koestler életművének magyar vonatkozásait az intézet kezeli, és őrzi meg a hálás utókornak.

Arthur Koestler 120 – Diktatúrák krónikása címmel tartott konferenciát a Kommunizmuskutató Intézet a Kertész Imre Intézettel közösen. A nemzetközi tudományos eseményen Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: Arthur Koestler munkássága és géniusza jelentős mértékben formálta az ő gondolkodását is. Hangsúlyozta, hogy intézményének nagy szerepe volt Koestler hagyatékának hazahozatalában.

A nyári szünetet követően visszatért a FÉLMÚLT, a XX. Század Intézet beszélgetéssorozata. Charlie Kirk elleni merénylet, Donald Trump és Robert Fico elleni merényletkísérlet, Andrej Babiš elleni támadás. Az utóbbi időben egyre több politikai támadásról szóló hír járja be a világot. Adásunkban utánajártunk, hogy vajon mennyire újkeletű ez a jelenség, vannak-e a merényleteknek történelmi előképei, illetve kell-e, lehet-e közöttük párhuzamokat vonni? A FÉLMÚLT legújabb részében, múltbeli és a jelenünket meghatározó politikai merényletekről beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója voltak.

Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerint várható volt Donald Trump kijelentése, miszerint az Egyesült Államok nem kíván Ukrajnáért harcolni, és a konfliktust Európának kell megoldania. Hangsúlyozta, hogy Trump beiktatása óta a magyar–amerikai kapcsolatok látványosan javultak, és kiemelte Orbán Viktor szerepét: „több alkalommal is találkoztak, fontos geopolitikai kérdésekben is megvitatják álláspontjukat, véleményüket.”

Charlie Kirk jobboldali influenszert, médiaszemélyiséget, a Turning Point USA alapítóját szeptember 10-én helyi idő szerint 12 óra 23 perckor torkon lőtték kivégezték a Utah Valley Egyetemen több ezer diák szeme láttára. 33 órás hajtóvadászatot követően pénteken jelentette be az FBI, hogy elfogták a 22 éves elkövetőt, Tyler Robinsont, aki hozzátartozói szerint az utóbbi években radikalizálódott. Nemrég pedig kiderült, hogy a merénylő egy magát transzneműnek valló partnerrel élt együtt Saint George városában, a nyomozók szerint pedig ez a körülmény a lehetséges indítékre is utalhat. Tovább erősíti a feltételezést, hogy a gyilkosság során használt távcsöves puska mellett töltényhüvelyek voltak, amikre olyan feliratokat véstek fel, mint például „Hé, fasiszta! Kapd el!”.

Ma 120 éve született a XX. század egyik legizgalmasabb, legérdekesebb íróegyénisége, a magyar származású Arthur Koestler. 1940-ben jelent meg Sötétség délben című regénye, amely nemcsak a XX. század egyik legjelentősebb politikai regénye volt, de barátjánál, George Orwellnél is korábban leplezte le a kommunizmus rémálmát. Bár Koestler kezdetben németül, később angolul írt, sosem felejtett el magyarul, élete végéig büszke volt magyarságára.

1999. Harcosok klubja. A Brad Pitt által istenien megformált Tyler Durden egy rosszul megvilágított pincében járkál fel s alá, ismertetve a klub szabályait (egy szót sem a klubról!), hogy aztán kíméletlen őszinteséggel minősítse korának társadalmát: „A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború. A mi válságunk az életünk. A TV elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk.” Noha a film és a három évvel korábban megjelent – egyébként szintén zseniális – könyv soraira legyintve mondhatnánk, hogy ugyan már, ez csak fikció, a szappankereskedő szavai mégis ott csengenek a fülünkben, hisz tudjuk: igaza van. De mi lenne, ha azt írnám, hogy egy nebraskai történész mindezt már közel ötven évvel ezelőtt megfogalmazta?

Idén októberben közel két héten át várja a középiskolás diákokat az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából rendezett, immár hagyománnyá vált edukatív programsorozatunk. Rendhagyó történelemóráink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink mellett, a hagyományoknak megfelelően rendhagyó tárlatvezetésekkel is készülünk, ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek részvételével.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában hangsúlyozta: a sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország 1939-es összeborulása a két legkegyetlenebb diktatúra „násza” volt. Az ehhez kötődő augusztus 23-i emléknap a totalitárius diktatúrák európai áldozataira emlékeztet. A Nyugat azonban ma sem tartja fontosnak e nap megünneplését: nem állította bíróság elé a felelősöket, nem tárta fel a múlt bűneit, és a büntetés lehetőségét is elszalasztotta. Fekete Rajmund szerint a véres huszadik század történetének bemutatásában a Terror Háza Múzeum és az általa vezetett intézetek óriási felelősséggel bírnak: ez a feladatuk és egyben küldetésük is.