Elfelejtettükvolna?
Az 1956-os forradalom és szabadságharc után hazánkat elhagyni kényszerülők: 200 ezer
Elfelejtettükvolna?
Szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarok:700 ezer
Elfelejtettükvolna?
1945 után politikai okból kivégzett honfitársaink:700
Elfelejtettükvolna?
1945 után politikai okból bebörtönzött honfitársaink:70 ezer
Elfelejtettükvolna?
A kommunizmus világszerte 100 millió halálos áldozatot követelt

A XX. századi totalitárius rendszerek közül a kommunizmus élettartama bizonyult a leghosszabbnak. Az 1917 novemberében Oroszországban alakot öltő diktatúra minden változása ellenére a végső összeomlásáig megőrizte antidemokratikus, emberellenes vonásait. Áldozatainak pontos számát, melyet a nemzetközi kutatások mintegy 100 millióra tesznek, legföljebb megbecsülni tudjuk. Mivel a kommunizmus nevében elkövetett bűnök feltárása, a különböző állampárti diktatúrák tényanyagának historiográfiai feldolgozása csak a szovjet birodalom összeomlása és a kelet- és közép-európai államok antikommunista forradalmai után indulhatott meg, még ma is sok a feltáratlan fejezet. A kommunista propaganda, amely több mint fél évszázadon át Nyugaton és Keleten egyaránt mérgezte a közgondolkodást, ma is érezteti hatását.

A Kommunizmuskutató Intézet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány szervezete. Elsődleges feladata az 1917-ben államszervező erőként is megjelenő totális eszmerendszer történetének feltárása és bemutatása. Az Intézet alapvető célja, hogy összegyűjtse és bővítse a kommunizmussal kapcsolatos kutatások eredményeit. Ahhoz, hogy a „nemzetközi szocializmus” mérhetetlen pusztítása, az élet minden területét beszövő hazugságai után helyreállítsuk európai kultúránk tradicionális és pozitív értékeit, először a történettudomány eszközeivel kell megkezdenünk a feltárás munkáját. A Kommunizmuskutató Intézet erre vállalkozik.

alairas

Schmidt Mária

főigazgató

Hírek

RENDHAGYÓ TÁRLATVEZETÉSEK ÉS TÖRTÉNELEMÓRÁK, VALAMINT MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK IDÉN OKTÓBERBEN IS

2024. szeptember 12.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett, immár hagyománnyá vált programsorozatunk a nagy sikerre való tekintettel immár két héten át várja a középiskolás diákokat. Rendhagyó történelemóráink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink mellett rendhagyó tárlatvezetésekkel is készülünk, ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek részvételével.

Megölni az elnököt

2024. október 03.

Mindenkit sokkolt a hír, amikor május 15-én Robert Fico szlovák miniszterelnökre négy lövést adott le egy 71 éves író Nyitrabányán. Az életveszélyes sérüléseket szenvedett politikus azonban túlélte a támadást. A közösségi médiában – és később a sajtóban is – futótűzként söpört végig a merényletről készült felvétel, amely azért is döbbenetes, mert Európában viszonylag ritkán kísérelnek meg merényletet elkövetni politikai vezetők ellen. Utoljára 21 éve volt ilyenre példa, amikor Anna Lindh svéd külügyminisztert egy áruházban megkéselték, Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt pedig a szerb kormány székháza előtt lőtték le. Nem úgy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol kis túlzással hagyománya van annak, hogy vezető politikusokat próbálnak meggyilkolni. Ez az állítás még akkor is érvényes, ha a Trumpot ért immár második merényletkísérlet előtt utoljára 1981-ben történt ilyen eset: akkor Ronald Reagant mindössze kilenc héttel a beiktatása után sebesítették meg. Előtte azonban jó hosszú a lista.

Az elmúlt időszak legszínvonalasabb vitáját hozta Vance és Walz összecsapása

2024. október 02.

Az alelnökjelölti vitának leginkább a szavazótábor mozgósítása tekintetében lehet gyakorlati jelentősége – emelte ki a Magyar Nemzetnek Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. A szakértő szerint J. D. Vance bizonyította képességeit, és az idei választás eredményétől függetlenül komoly republikánus elnökjelölt-aspiráns lehet a jövőben.

Félmúlt – Identitás és köztér

2024. szeptember 26.

Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán.

Események

Vissza a múltba? Tito-nosztalgia Szlovéniában

2024. március 25. (hétfő) 16:00

A kommunizmus nem vész el, csak átalakul? A Kommunizmus Áldozatai Emléknapjának felszámolása Szlovéniában egy lépés a múlt eltörlése felé? Nyugat-Európa vajon tudatosan fordít hátat a kommunizmus borzalmainak? Ha válaszokat szeretnél, gyere el a Kommunizmuskutató Intézet soron következő eseményére a Terror Háza Múzeumba!

Fáradhatatlan forradalom • Észak-Korea egy dél-koreai szemével

2024. január 25. (csütörtök) 16:00

Kim Dzsong Un, atomfegyverek, kommunizmus. Ezekről a szavakról mindannyiunknak ugyanaz jut eszébe: Észak-Korea.

Nagy bűntetthez nagy eszme kell! – Időszaki kiállítás

2023. szeptember 27.

Sam Havadtoy képzőművész, festő munkáiból nyílik időszaki kiállítás a Terror Háza Múzeumban 2023. szeptember 28-tól.

A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja

2023. augusztus 23. (szerda) 10:00

Augusztus 23. a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja. Ezen a napon két diktátor, és az általuk működtetett emberellenes rendszerek kézfogására emlékezünk.

Fotótár

Terror Háza Múzeum

Látószög blog

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le az újdonságokról! A hírlevelünkből mindenről elsőként értesülhetsz!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

* kötelező mező
Adatkezelési tájékoztató *
Az Év Honlapja Minőségi díj 2023Az Év Honlapja Különdíj 2023