Hírek

Amikor 1989-ben antikommunista forradalmunk során leráztuk magunkról a diktatúra láncait, abban reménykedtünk, hogy megtörténik az a történelmi igazságtétel, amely a második világháborút követően lezajlott a nácikkal szemben. Csalódnunk kellett. A világból ugyanis hiányzott a bátorság és a becsület ahhoz, hogy a kommunizmus korszakát bűntettei feltárásával és elítélésével zárja le.

A totalitárius diktatúrákban az a közös, hogy tagadják a nemzetek szuverenitását, a családok fontosságát és az emberi méltóságot, szembehelyezkednek a kereszténységgel - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján szombaton Budapesten, az Egyetemisták parkjában álló Memento, 1945-56 emlékműnél tartott ünnepségen.

Fekete Rajmund történész közösségi oldalán hívta fel a figyelmet egy rendkívül aggasztó társadalmi jelenségre: egyre több román fiatal nosztalgiával tekint Nicolae Ceaușescu diktatúrájára, miközben a TikTokon és fesztiválokon mémesített, szórakoztató figuraként bukkan fel a „Kárpátok Géniusza”. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója nemcsak az emlékezetpolitikai felelősségről beszélt, hanem arról is, miért veszélyes, ha a diktatúrák emléke a szórakoztatóipar részévé válik.

A diplomáciatörténet elfeledett, titkos részleteit bemutató sorozatban a Kommunizmuskutató Intézet dél-koreai vendégkutatója, Kim Jiyoung elmondta: az 1980-as évek második felében hazájában Magyarország neve csengett a legjobban a keleti blokk országai közül. Bár a két, ellentétes politikai tömbökhöz tartozó ország hivatalos diplomáciai kapcsolatfelvétele csak 1989-ben történt meg, ehhez hosszú út vezetett – többek között egy magyar újságíró-delegáció szöuli látogatása, valamint az 1988-as szöuli olimpia révén. Szerdahelyi István, hazánk szöuli nagykövete szerint a két állam közötti enyhülés már 1956-ban kezdődött, amikor a magyar nemzet bátran kiállt saját sorsa és szabadsága érdekében. Kim Bogook, a Magyar Nemzeti Levéltár Kelet-Ázsiai Kutatóintézetének igazgatója szerint Phenjan rosszallással figyelte Dél-Korea és Magyarország közeledését, amelynek egyik fontos mozzanata volt a vendéghallgatók kölcsönös fogadása 1989–90-ben. Egy egykori diák – aki mára Kertész Imre koreai fordítója lett – úgy emlékezett vissza: a magyarok vendégszeretetét sosem felejti el.

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a romániai Ceaușescu-nosztalgia kapcsán kijelentette: a jelenlegi romániai instabilitás az egyik fő mozgatórugója a gyűlölt diktátor újbóli népszerűségének. A TikTokon is újraéledő Ceaușescu-kultusz megítélésében ugyanakkor nosztalgikus elemek is fellelhetők. Fekete hangsúlyozta, hogy a Terror Háza Múzeumnak óriási érdemei vannak a fiatalok oktatásában és nevelésében, ugyanakkor aggasztónak nevezte a Nyugat kommunizmussal kapcsolatos megnyilvánulásait – például azt, hogy az Egyesült Államok fiataljainak több mint 60 százaléka pozitívan értékeli az embertelen diktatúrát.

A CIA több mint hatvan éve állítja, hogy alig vagy egyáltalán nem volt információjuk Lee Harvey Oswaldról, aki 1963. november 22-én meggyilkolta John F. Kennedy amerikai elnököt Dallasban. A most nyilvánosságra került dokumentumok azonban ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják.

A Hit Rádió műsorának vendége Fekete Rajmund, a Kommunizmus Kutatóintézet igazgatója és az NKE tudományos munkatársa volt. Az igazgató Dél-Koreában töltött tanulmányútjáról mesélt: tapasztalatairól, a koreai politikai helyzetről, Észak-Korea fenyegetéséről, a helyi kampánykultúráról, valamint az ország globális biztonságpolitikai kihívásairól. Érdekes párhuzamok is előkerültek Magyarország és Dél-Korea között.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Az Este című műsorában Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezető történészével beszélgetett Karátson Gábor életművéről. A kiváló író, festő, gondolkodó egész életében a szabadságot kereste, amelyet a legkeményebb diktatúra éveiben a Duna folyóban talált meg. Az 1956-os szabadságharcot követően börtönbe kerülő Karátson számára a Kádár-rendszer is egyfajta börtön volt: nem írhatott, nem alkothatott szabadon. Határozott véleménye szerint a rendszer tekintetében nem beszélhettünk „puha diktatúráról”, hiszen az bűnben fogant, és végül bűnben is hunyt ki. Karátson Gábornak jelentős szerepe volt a baloldali Horn-kormány 1998-as választási vereségében, amely véglegesen lezárta a Dunakanyar „megölésének” embertelen tervét.

Rákosi Mátyás, a Komintern „hőse” címmel tartott előadást intézetünk történésze, Takács Kitti a Károli Gáspár Református Egyetemen, a II. Károli Történész Műhely Hallgatói Konferencián. Előadásában a kommunista pártvezér két világháború közti életútjára helyezte a hangsúlyt: Rákosi nemzetközi munkásmozgalmi, valamint magyarországi illegális tevékenységét, perét mutatta be.

Ugyanaz az uncsi recept. Tizenöt éve zsinórban. A sajtó liberális (elnézést: függetlenobjektív és szigorúan mikroadományokból fenntartott) része kiengedi az aktuális Bénát (az isteni Tarantino után szabadon) a dobozból, leveszi róla a szájpecket és hagyja, hadd morogjon. Valójában mindegy is, hogy mit. A lényeg, hogy aggódjon és rettegjen, miközben páros lábbal száll bele mindenkibe, aki kicsit is másként látja a világot, mint ahogyan ő. És persze mivel a Bénának súlya van ebben a liberális világban (most abba ne menjünk bele, hogy valós vagy mesterséges), üzeneteit feljátsszák, felmagasztalják és elvárják, hogy azt gondolkodás nélkül elfogadjuk. Csak azért, mert ő mondja. A Tekintély. Így. Nagy kezdőbetűvel.

Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Zesłaniec magazinban megjelent Ideiglenesen megszállva – 46 évig című tanulmányában rámutatott, hazánk történelmének egyik legsúlyosabb tragédiája, az 1944-45-ös szovjet megszállás volt. A fél évvel korábban elvesztett magyar szuverenitás visszanyerésére évtizedekig kellett várni. A hidegháborúban fokozatosan vereséget szenvedő Szovjetunió végül tudomásul vette a részleges, majd teljes csapatkivonás szükségességét. Hazánk 1991 nyarán újra szabad országgá vált. 

Rákosi „hős harcos” szerepe egy jól kidolgozott, szervezett, nemzetközileg irányított hazugságnak köszönhető – jelentette ki Takács Kitti, a Kommunizmuskutató Intézet történésze a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék Lehetőségek és korlátok. Politikusok, akik megváltoztatták országuk történelmét című konferenciáján.

A kommunizmus bukása és a rendszerváltoztatás óta már több mint három évtized telt el, de kijelenthető az, hogy kommunizmus nem halt meg - jelentette ki a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója csütörtökön Madridban egy, a kommunizmus áldozatairól rendezett nemzetközi konferencián.

Albánia a 20. század második felében Európa egyik legsötétebb kommunista diktatúrája lett. A sztálinista Enver Hodzsa vezetése alatt az ország minden kapcsolatot megszakított a szocialista világgal, és egy brutális, önellátásra kényszerített rendszerbe zárta saját népét. Az „Albánia, a legkommunistább barakk” című esemény kapcsán dr. Celo Hodzsa történésszel, az albán Kommunista Bűnöket és Következményeket Vizsgáló Intézet vezető munkatársával beszélgettünk az elnyomás eszközeiről, a nyelv és gondolkodás totális ellenőrzéséről, a vallásüldözésről, valamint arról, miért maradt el a valódi elszámoltatás.

Együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Kommunizmuskutató Intézet és az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet. A kezdeményezés célja, hogy a kommunizmus bűneit érintő kutatási eredményeket megosszák egymással, és közösen lépjenek fel a diktatúra emlékezetének megőrzéséért.