Hírek

Amerika hamarosan új elnököt választ. Eldől, hogy a világ legnagyobb hatalmát Donald Trump vagy Kamala Harris fogja vezetni. Donald Trumpot annyira démonizálták már, hogy az sem kizárt, hogy újra megpróbálnak merényletet elkövetni elelne. Vajon felforrósodik a helyzet annyira, hogy a hideg polgárháborút követi majd az igazi belháború? Mire számíthat Magyarország akkor, ha Trump visszatér a Fehér Házba? És mire akkor, ha Kamala Harris lesz a befutó? Gerhardt Máté erről beszélget Fekete Rajmund Amerika-szakértővel a Patrióta Extrában.

Mindenkit sokkolt a hír, amikor május 15-én Robert Fico szlovák miniszterelnökre négy lövést adott le egy 71 éves író Nyitrabányán. Az életveszélyes sérüléseket szenvedett politikus azonban túlélte a támadást. A közösségi médiában – és később a sajtóban is – futótűzként söpört végig a merényletről készült felvétel, amely azért is döbbenetes, mert Európában viszonylag ritkán kísérelnek meg merényletet elkövetni politikai vezetők ellen. Utoljára 21 éve volt ilyenre példa, amikor Anna Lindh svéd külügyminisztert egy áruházban megkéselték, Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt pedig a szerb kormány székháza előtt lőtték le. Nem úgy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol kis túlzással hagyománya van annak, hogy vezető politikusokat próbálnak meggyilkolni. Ez az állítás még akkor is érvényes, ha a Trumpot ért immár második merényletkísérlet előtt utoljára 1981-ben történt ilyen eset: akkor Ronald Reagant mindössze kilenc héttel a beiktatása után sebesítették meg. Előtte azonban jó hosszú a lista.

Az alelnökjelölti vitának leginkább a szavazótábor mozgósítása tekintetében lehet gyakorlati jelentősége – emelte ki a Magyar Nemzetnek Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. A szakértő szerint J. D. Vance bizonyította képességeit, és az idei választás eredményétől függetlenül komoly republikánus elnökjelölt-aspiráns lehet a jövőben.

Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett, immár hagyománnyá vált programsorozatunk a nagy sikerre való tekintettel immár két héten át várja a középiskolás diákokat. Rendhagyó történelemóráink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink mellett rendhagyó tárlatvezetésekkel is készülünk, ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek részvételével.

Fekete Rajmund intézetigazgató a Hír TV Napi aktuális című műsorának vendége volt. 

Hajnalban, néhány órája ért véget a világ leginkább várt elnökjelölti vitája. Donald Trump és Kamala Harris az amerikai ABC televíziós csatorna élő adásában igyekezett meggyőzni a választókat. Mi itt most arra keressük a választ, hogy: Ki nyerte a vitát, ki volt kevésbé meggyőző, kinek adhat lendületet és kinek kell újragondolni a kampányát? És hamarosan az is kiderül, hogy miért miért említették Orbán Viktort a vitában.

Magyar idő szerint szerda hajnalban először fog összecsapni egymással Kamala Harris és Donald Trump, a tévénézők milliói előtt, az amerikai elnökjelölti vita során. Fekete Rajmund intézetigazgató az ATV Start vendége volt.

A georgiai iskolai lövöldözés olyan szempontból befolyásolhatja a kampányt, hogy mindkét oldalnak foglalkoznia kell a problémával – mondta el lapunk kérdésére Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Tágabb értelemben véve a közbiztonság romlását az illegális migrációval összefüggésben kell értelmezni, amellyel kapcsolatban mostanra megváltozott a társadalom véleménye az Egyesült Államokban.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Hit Rádió műsorában elmondta, a Demokrata Párt konvencióját követően láthatóan megszűnt a zavarodottság a párt soraiban, amit az is alátámaszt, hogy az elnökjelölt, Kamala Harris 500 millió dollárnyi támogatást gyűjtött az elmúlt öt hétben. Az Amerika-szakértő közölte, hogy Joe Biden visszalépése egy időre zavart okozott a republikánusok kampányában, annak ellenére, hogy a demokrata családban szocializálódó Robert F. Kennedy, Jr. is felsorakozott Donald Trump mögé. Fekete Rajmund szerint az idei amerikai választáson is előfordulhatnak olyan visszásságok, amelyek a négy évvel ezelőtti elnökválasztást kísérték. 

A legújabb FÉLMÚLT az 1939. augusztus 23-án aláírt Hitler–Sztálin-paktumról, más néven a Molotov–Ribbentrop-paktumról szólt. Vendégeink megvitatták, hogy miért éppen ezen szerződés évfordulójához kapcsolódik a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja és milyen jelentőséget hordoz magában az emléknap.

A két diktatúra módszerei ugyanazok, annak ellenére, hogy az egyik faji, a másik osztályellentétet szított - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezésen. Ugyanitt Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor arra hívta fel a figyelmet, minden évben figyelmeztetnünk kell arra, hogy azoknak az utódai, akik a nemzeti és a nemzetközi szocializmust, a nácizmust és a kommunizmust megkonstruálták még mindig itt vannak közöttünk.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy Joe Biden visszalépésével, és Kamala Harris elnökjelöltté válásával megerősödni látszik a demokrata tábor, amely legutóbbi konvencióján erős egységet sugárzott. Az Amerika szakértő szerint Donald Trump az ellene indított jogi eljárásokból megerősödve jött ki, ám pártjának változtatnia kell kampányán, ugyanis a jelenlegi elnökkel szemben alkalmazott stratégia nem működik Harris esetében. Fekete Rajmund elmondta, hogy a két jelölt fej-fej mellett áll a felmérések szerint, és igen sok múlhat az ingadózó államokon.

Alan Milward könyvére alapozva beszélgettek a nemzetállamok jelentőségéről és az európai integrációról a meghívott szakemberek az MCC tusványosi helyszínén, a Mátyás király udvarban csütörtökön, július 25-én. Az Európa megmenti a nemzetállamot című könyv magyar fordítása nemrég jelent meg az Osiris Kiadó és az MCC Press közös kiadásában.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, a Big Tech cégek korábban is éltek a cenzúra fegyverével olyan, nekik nem tetsző politikusok esetében, akik konzervatív értékeket képviseltek. Közölte, Kamala Harris csatasorba állítása egységet teremtett a demokratáknál, jelenleg néhány százalékpontnyi különbség van közte és Donald Trump között. A republikánus politikus elleni merényletről a Google keresője „be sem számolt”, ám ez Fekete Rajmund szerint nem meglepő.