Hírek

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója Fónay Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely máig érvényes példát jelent. Fónay Jenő és a hozzá hasonló, elszánt emberek nemet mondtak a kommunista diktatúrára, és akkor sem hátráltak meg, amikor tudták, hogy döntésükért akár az életükkel is fizethetnek. Fónay Jenőék nem féltek sem a hazaáruló kommunistáktól, sem a kínzókamrák sötét hírétől, és az akasztófa árnyékától sem. Tettüket az a „mélyen gyökerező, konok remény” táplálta, amely a legnehezebb időkben is erőt adott számukra. Az 1956-os szabadságharc ezért nem pusztán történelmi esemény, hanem a nemzeti összetartozás, a szabadságvágy és a helytállás egyik legfontosabb példája is.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján is közel két héten át várja a középiskolás diákokat edukatív programsorozatunk. Rendhagyó történelemóráinkat a hagyományoknak megfelelően a Terror Háza Múzeum III. emeleti nagytárgyalójában, múzeumpedagógiai foglalkozásainkat pedig a múzeum állandó kiállításának termeiben tartjuk meg

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Világtörténelmet írtunk 1956–2026 című fotókiállítás és az Embervadászat 2026 című tablókiállítás megnyitóján elmondta: 1956-nak hetvenéves mélysége van. Ki kell állnunk a szabadságunkért és a függetlenségünkért, mert az önkény időről időre felbukkan a hétköznapokban. Október 23-án minden szabadságszerető polgár közösen emlékezzen meg a szabadságharc kitörésének hetvenedik évfordulójáról a Terror Háza Múzeum előtt.

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából újra megtekinthető az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit bemutató Együtt, szabadon – magyar cigány hősök című kültéri tablókiállításunk a Terror Háza Múzeum előtt.

Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a harminchat éve történt marosvásárhelyi magyarellenes pogrom kapcsán rávilágított, a cigányság elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek. „Sok cigány van, akikre rendkívül büszkének kell lennünk. Azon hőseinkre is, akik a történelem sorsfordító pillanataiban tudták, mi az erkölcsi kötelesség”. Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója közölte, nemcsak akkor, hanem már 1956-ban is sorsközösséget vállaltak a cigányok a magyarsággal, sőt 1989–90-ben is sokat tettek a demokratikus átalakulás megteremtéséért. Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze szerint a posztkommunista román elit a hatalomátmentés érdekében használta föl 1990-ben a nemzetiségeket Romániában. 

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójának írása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról a Magyar Nemzetben.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója Magyarország oslói nagykövetségén – a nemzeti ünnepünk kapcsán megtartott megemlékezésen – rámutatott, hogy a magyarság sosem felejti és felejtette március 15-ét, amely 15 millió magyar szívét tölti el büszkeséggel. A magyar nemzet egyetemes ünnepe kapcsán elmondta, az 1848-as nemzedék egy 300 éves álmot hajtott végre, visszaállította országunk függetlenségét. Rámutatott, a magyarságnak mindig is tennie kellett a szabadságért, meg kell küzdenie érte, akár úgy, hogy életével fizetett. A ’48-as nemzedék áldozatvállalásával megnyerte a jelent a magyarság számára, akiknek most saját gyermekeiknek és unokáiknak kell megnyerniük a jövőt.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget a Terror Háza Múzeumban. Az eseményen beszédet mondott Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az esemény házigazdája Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze volt.

A Kossuth Rádió – az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét bemutató – 56/70 című műsorban Takács Kitti, a Kommunizmuskutató Intézet történésze elmondta, már az 1920-as években kiválaszthatta Moszkva Rákosi Mátyást a magyarországi kommunisták vezérének. Hozzátette, a jóeszű, jó memóriájú Rákosi fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, ám mélyrehatóan a hadifogsága idején ismerte meg kommunista ideológiát. Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze a műsorban emlékeztetett, már az 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételét is a szovjetek határozták meg, akikkel csak kevesen – például Kéthly Anna – fordultak szembe.

A kommunizmus bűneivel való szembenézést nem úszhatjuk meg, tartozunk vele százmillió áldozatnak - mondta Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerdán Stockholmban, a magyar nagykövetségen, a Terror Háza Múzeum Rabszolgasorsra ítélve című kiállításának megnyitóján. 

A Terror Háza Múzeumban a Kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan Ringhoffer József tiszalöki fogolylázadást megörökítő festményeiből és grafikáiból közlünk válogatást.

„... kijelentjük, hogy békénkre és biztonságunkra veszedelmesnek tartunk minden kísérletet az ő részükről rendszereiknek e félgömb bármely részére való kiterjesztése iránt.”
James Monroe amerikai elnök

Az 1823-ban meghirdetett Monroe-elv és annak fokozatos érvényesítése óta a 21. századra úgy tűnik, hogy az amerikai kontinensen megkérdőjeleződik az Amerikai Egyesült Államok egyedüli dominanciája és Kína személyében egy olyan külső hatalom szerez stratégiai hídfőállásokat, amelyek jelentősen korlátozzák az USA mozgásterét. Donald Trump ezt felismerve jelentette be, hogy igényt tart nemcsak a Panama-csatornára, de Kanadára, valamint Grönlandra is, hogy aztán 2026. január 3-án egy sebészi pontosságú akcióban (oroszul: különleges katonai hadművelet) „rendszerváltást és demokráciaexportot” hajtson végre Venezuela ellen, ezzel üzenve Kínának, hogy komolyan veszi nemzetbiztonsági stratégiáját: „az Egyesült Államok újra érvényt szerez a Monroe-elvnek, hogy helyreállítsa Amerika vezető szerepét a nyugati féltekén...”

Vagy ez a hajó már elment?

Idén februárban, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából ismét két héten át várja Elmondjuk, hogy tudd! című edukatív programsorozatunk a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákokat. Programsorozatunkhoz kapcsolódóan megtekinthetőek lesznek Ringhoffer József müncheni festőművész, egykori tiszalöki politikai fogoly múzeumunkban őrzött alkotásai. Rendhagyó történelemóráink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink mellett ez alkalommal is készülünk rendhagyó tárlatvezetésekkel, a hagyományoknak megfelelően ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek közreműködésével. Programjainkon a diákok ingyenesen vehetnek részt.

A Terror Háza Múzeumban mutatták be a Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapot. A rendezvényen beszédet mondott Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus. Az esemény házigazdája Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze volt