Dr. Bora Park intézetünk vendégkutatója a Hit Rádiónak adott interjút a dél-koreai aktuálpolitikai helyzetről, illetve az Európára leselkedő kiberbiztonsági fenyegetésekről.
Hírek
KÉTHETES PROGRAMSOROZATUNK A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA ALKALMÁBÓL
2025. január 14.
A tavaly őszi időszak nagy sikerére való tekintettel idén februárban, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából újra két héten át várja edukatív programsorozatunk a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákokat. Rendhagyó történelemóráink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink mellett ez alkalommal is készülünk rendhagyó tárlatvezetésekkel, a hagyományoknak megfelelően ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek részvételével.

A kommunizmus áldozatainak emléke előtt tiszteleg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány legújabb produkciója, amelyet 2025. február 25-én láthat először a közönség a Kertész Imre Intézetben. Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel… című kétfelvonásos drámája Kelet-Európában játszódik 1949 decemberében, a sztálini tisztogatások idején. Egy fiktív kommunista állam vezetője kivégzésére vár a börtöncellájában, amikor éjszaka váratlanul látogatói érkeznek: egy államvédelmi tiszt, később pedig egykori szerelme, az ünnepelt írónő. Felajánlják neki a szabadulást, ha megtagadja elveit és együttműködik az államvédelmi szolgálattal. A darab bemutatója része a Terror Háza Múzeum idei programsorozatának, amelynek keretében rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, tablókiállítással, emlékünnepséggel, gyertyagyújtással és ingyenes nyitvatartással várja az emlékező közönséget.

A Kommunizmuskutató Intézet és a XXI. Század Intézet kerekasztal-beszélgetésén Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója leszögezte, a woke-mozgalom a kommunizmus második felvonása, amely az élet szinte minden területére beférkőzött. Meglátása szerint térségünkben idegen volt ez a hamis ideológia, ám Donald Trump győzelme azt is megmutatta, a tengerentúlon is elegük van az embereknek ebből az őrületből. Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója szerint – részben – üzleti érdekek miatt is hívták életre a mozgalmat, amely most visszavonulót fújt. G. Fodor Gábor a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója rámutatott, nem belső meggyőződés szülte azt az ideológiát, amely erősen rombolta a hagyományos struktúrákat, társadalmi kereteket.

Tavaly decemberben Jun Szogjol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett, ezt követően pedig alkotmányos vádeljárás indult ellene, ami politikai és gazdasági válságot okozott az országban. Mi következik? A dél-koreai belpolitikai helyzetet Dr. Bora Park, az INSS Hibrid Fenyegetések Kutatóközpontjának igazgatója, a Kommunizmuskutató Intézet vendégkutatója elemezte.

A XX. Század Intézet FÉLMÚLT beszélgetéssorozatának idei, első adásának apropóját az 1945-ös év, a II. világháború befejeződésének 80. évfordulója adta. A műsor során vendégeink megvitatták az 1945-ös év és a háború végének következményeit hazánkban és a világban, valamint a háborút követő időszak napjainkra gyakorolt hatásait.
A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a HírFM Farkasverem című műsorában elmondta, a Nyugat baloldali értelmiségét 1956 durva eltiprása döbbentette rá a szovjet rendszer kegyetlenségére. Emlékeztetett, Washington nem akart hazánk miatt konfliktusba kerülni Moszkvával, így nem törekedett a korábban meghatározott határok megváltoztatására. Az Egyesült Államokba 1956-ban kivándorolt magyarok kapcsán elmondta, általuk tisztességes, jogkövető polgárokkal gazdagodott a tengerentúli ország. Máthé Áron történész, a NEM elnökhelyettese szerint ugyan az USA elfogadta a II. világháborút követő status quót, mégis illegitimnek tekintette a szovjet bábállamok vezetését.

Pressman helytartó, vagy diplomata? A leköszönő amerikai nagykövet a napokban tartotta meg utolsó sajtótájékoztatóját és újra belerúgott Magyarországba. Bejelentette, hogy az usa szankciós listára teszi a miniszterelnöki kabinetirodát vezető minisztert. Miért gondolták azt a demokraták által kinevezett budapesti nagykövetek, hogy nyíltan és egyértelműen be kell avatkozni a magyar belpolitikába, folyamatos ideológiai és politikai nyomás alatt tartva a kormányt? Mit várhatunk a Trump-kormány új diplomatáitól? Ezt is elemezte Magyarics Tamás egyetemi tanár, korábbi nagykövet és Fekete Rajmund Amerika-szakértő.

A Kossuth Rádió 30 éve szabadon című műsorának vendége volt Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Sam Havadtoy magyar művész, akinek műalkotásait a Terror Háza Múzeum „Nagy bűntetthez nagy eszme kell” című időszaki kiállítása vonultatja fel. Az intézetigazgató hangsúlyozta: a rendszerváltoztatás egyik nagy eredménye, hogy a kommunista diktatúra működtetőit nyíltan ki lehet nevetni, hiszen nincs hatalmuk felettünk. Ezt igazolja Sam Havadtoy számos alkotása is, amelyekkel kapcsolatban az művész kifejtette, hogy a diktatúra nagy hiányossága, hogy nem érzékeli a humort.

Sokan – köztük jelen sorok szerzője is – olyan izgalmakat vártak az amerikai elnökválasztástól, mint amilyeneket a legutóbbi két alkalommal tapasztaltak, nekik azonban csalódniuk kellett. A négy vagy akár a nyolc évvel ezelőtti elnökválasztáson is néhány csatatérállam pár tízezer szavazóján múlt, hogy ki kerül a Fehér Házba, 2020-ban ráadásul az eredmény napokig bizonytalan volt a jogi hercehurcák miatt. A közvélemény-kutatók most is valami hasonlót ígértek: szinte teljes konszenzus alakult ki köztük, hogy a két jelölt fej–fej mellett van nemcsak országosan, de az úgynevezett csatatérállamokban is. Ahol pedig valamelyik jelölt 1–2 ponttal esetleg átvette a vezetést, az is még jócskán hibahatáron belül mozgott.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Építsünk gátat a határozottságból. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet vezetőjével beszélget két, nemrégiben megjelent könyvről. Ezek Schmidt Mária legújabb esszékötete, a Világrendetlenség és Szájer József interjúkötete, a Frontvonalban.

A Terror Háza Múzeumban tartott könyvbemutatón a kiadványt G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója laudálta, ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol Szájer József a Szabad Európa Intézet igazgatója mellett részt vett Lévai Anikó, az Ökomenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Schmidt Mária történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, illetve Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, aki egyben a beszélgetés moderátora is volt.

Ünnepélyes keretek között nyílt meg 2024. november 25-én a Puskás Múzeum, a budapesti Puskás Arénához tartozó, egykori Népstadion Toronyépületében. Az illusztris eseményen beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Schmidt Mária történészprofesszor, a Puskás Múzeum vezető kurátora, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, valamint Emilio Butragueno hatszoros spanyol bajnok, 69-szeres válogatott labdarúgó, a Real Madrid nemzetközi igazgatója. Az eseményen számos közjogi méltóság és élsportoló volt jelen.

Egy olyan világban, ahol nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság – jelentette ki Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, legújabb, Világrendetlenség című esszékötetének bemutatóján csütörtökön, Budapesten.

Kétoldalú megállapodást kötött egymással a budapesti Kommunizmuskutató Intézet és a dél-koreai Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet csütörtökön. A 2025 tavaszán induló programra magyar, valamint dél-koreai kutatók és szakértők pályázhatnak majd.

A Habsburg Ottó emlékére rendezett rigai konferencián Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója rámutatott, a kommunizmus csábos meséjét a Nyugat sokkal jobban elhitte, mint azok, akik részesei voltak a „történetnek”. Elmondta továbbá, míg a nácizmus a történelem szemétdombjára került, addig a nyugati világban ma is legitim ideológia az a kommunizmus, amely több mint 100 millió ember életét követelte. Fekete Rajmund aláhúzta, a jövő generációinak is meg kell ismerniük a vörös diktatúra valódi arcát, működését, amely küldetésben a Terror Háza Múzeumnak kiemelt szerepe van.