Hírek

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, Amerika-szakértő a Kossuth Rádió Az Este című műsorában Baczoni Dorottyával, a XX. Század Intézet igazgatójával beszélgetett. Utóbbi elmondta: magyarságtudata nélkül nem lehetne értelmezni Arthur Koestler munkásságát, annak az írónak az életművét, aki élete végéig magyarnak is vallotta magát. Hozzátette, az összetett személyiségű Koestler képes volt arra, hogy felülvizsgálja korábbi meglátásait, és végleg maga mögött hagyjon olyan torz eszméket, mint a kommunizmus. Az író gondolatai máig érvényesek: ő és George Orwell mutatják be legjobban, legpontosabban a diktatúrák természetét.

Az intézetigazgató emlékeztetett: roppant fontos napjainkban is, hogy beszéljünk, emlékezzünk a 120 éve született, budapesti születésű Arthur Koestlerről. Meglátása szerint még ennél is lényegesebb, hogy minél többen olvassanak tőle, hiszen gondolatai, a diktatúrával kapcsolatos meglátásai még a 21. században is tűpontosak és érvényesek. A Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet által közösen szervezett nemzetközi konferencia kiváló alkalom volt arra, hogy mindenkihez közelebb hozza Arthur Koestler gazdag életművét és lenyűgöző munkásságát. A sötétség délben című alapművét szinte mindenhol ismerik a világban, ami azért is különösen fontos, mert George Orwell 1984 című műve mellett Koestler regénye az, amely a legjobban, legpontosabban mutatja be a kommunizmus természetét, lényegét és mindent átható erőszakosságát – tette hozzá. Szerinte Arthur Koestler a bonyolult identitása ellenére jelzőfény és mérce a magyarság számára, ezért fontos, hogy a hazai közönség számára büszkeség és iránytű legyen a kiváló író.

Koestler származásával, identitásával kapcsolatban Baczoni Dorottya elmondta: a magyar fővárosban 1905-ben született gondolkodó nem volt egysíkú, állandó személyiség. Összetett individuum volt, akinek figyelme és érdeklődése roppant sokfelé irányult. Rajongott, lelkesedett, megvizsgált dolgokat, majd maguk mögött hagyott és végleg lezárt eszméket. Arthur Koestler mérnöknek tanult, de roppant mód érdekelte a cionizmus és a kommunizmus is, emellett izgatta a parapszichológia. Éppen ezért igen nehéz ideológiai értelemben beskatulyázni – húzta alá Baczoni Dorottya, aki hozzátette: Koestler személyisége azért is tiszteletreméltó, mert képes volt önkritikát gyakorolni, és belátni, ha valamiben tévedett. Így történt a kommunizmus esetében is: az ideológiával kapcsolatban kezdetben lelkesedett, majd megismerve annak torzságát, bűneit és rideg mindennapjait, végérvényesen leszámolt vele.

Az író zsidóságával kapcsolatban a történész rámutatott: Koestler asszimilálódott zsidó családból származott, és magyarnak is vallotta magát. Magyarságtudata nélkül egész életműve értelmezhetetlen volna – hangsúlyozta Baczoni Dorottya, aki egy anekdotát is megosztott a család asszimilációjáról. A kisfiú Koestler nagyapja disznóhúsból készült szendvicset vásárolt unokájának, ám ő maga ebből nem evett. Ez a történet jól jellemezte azt a korszakot és a generációk különbségeit bizonyos kérdésekben.

Későbbi éveiben Arthur Koestler felvette a brit állampolgárságot, angollá vált, ám úgy, hogy közben sem magyarságával, sem zsidóságával nem szakított: megmaradt az Osztrák–Magyar Monarchia gyermekének. Nemzetiségei egymásra rakódó rétegként alkottak egységet.

George Orwell és Arthur Koestler munkásságát egymás mellé állítva az állapítható meg, hogy a két szerző életműve „kéz a kézben jár”: hatnak egymásra, és napjainkban is sok érvényes gondolat olvasható ki belőlük. Ha valakit meg akarunk ismertetni a kommunizmussal, és az eszmével szemben erős immunrendszerrel szeretnénk felvértezni, annak biztosan az 1984-et és a Sötétség délben kell ajánlanunk, nem pedig tudományos, egyetemi dolgozatokat – húzta alá Baczoni Dorottya.

A sötétség délben című könyvvel kapcsolatban elmondta: Nyugat-Európában is óriási jelentőséggel bírt a mű, közvetlenül a gondolkodás ütőerébe mart. Kommunistaellenes tartalma nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ne a kommunisták kerüljenek hatalomra az 1946-os francia választásokon. Tulajdonképpen felnyitotta sokak szemét, olyanokét, akik távolról szemlélték a kommunizmust, és sosem merészkedtek igazán közel a „tűzhöz”, így egészen más kép alakult ki bennük, mint például a magyarokban, akik saját bőrükön tapasztalták meg a torz eszme működését. A Német Kommunista Pártba az 1930-as években belépő Koestlert kiküldték a Szovjetunióba, hogy saját szemével lássa a „nagyszerű”, „fejlett”, „modern” állam mindennapjait. A kezdetben lelkes írót ez az utazás fordította végérvényesen szembe a kommunizmussal: kimondatta vele, hogy „eddig és ne tovább”, ebből pedig végleg elég. Kiábrándulásához hozzájárult a spanyol polgárháború időszaka is, amikor kommunisták oldalán tudósítóként vett részt az eseményekben, börtönbe került, és várta a halálbüntetést, amelyet végül elkerült.

Az író-gondolkodó zsidóságához kapcsolódó műve, az Ígéret és beteljesedés kapcsán az intézetigazgatónő hozzátette: Arthur Koestler sosem felelt meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket felé támasztottak. Izrael kapcsán is gyakran kritikus hangot ütött meg: nem érezte magát szabadnak a térségben, erősen bírálta a zsidó államot, sőt a nemzetközi közösséget is, amiért nem járt el kellő körültekintéssel a térség problémás ügyeinek rendezése során. Szavai negatívan érintették a brit államot is, amelynek hibás politikája máig érezhető hatást gyakorol a térségre – zárta gondolatait Baczoni Dorottya.

A beszélgetés meghallgatható a Médiaklikk oldalán.