Hírek

Pressman helytartó, vagy diplomata? A leköszönő amerikai nagykövet a napokban tartotta meg utolsó sajtótájékoztatóját és újra belerúgott Magyarországba. Bejelentette, hogy az usa szankciós listára teszi a miniszterelnöki kabinetirodát vezető minisztert. Miért gondolták azt a demokraták által kinevezett budapesti nagykövetek, hogy nyíltan és egyértelműen be kell avatkozni a magyar belpolitikába, folyamatos ideológiai és politikai nyomás alatt tartva a kormányt? Mit várhatunk a Trump-kormány új diplomatáitól? Ezt is elemezte Magyarics Tamás egyetemi tanár, korábbi nagykövet és Fekete Rajmund Amerika-szakértő.

A Kossuth Rádió 30 éve szabadon című műsorának vendége volt Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Sam Havadtoy magyar művész, akinek műalkotásait a Terror Háza Múzeum „Nagy bűntetthez nagy eszme kell” című időszaki kiállítása vonultatja fel. Az intézetigazgató hangsúlyozta: a rendszerváltoztatás egyik nagy eredménye, hogy a kommunista diktatúra működtetőit nyíltan ki lehet nevetni, hiszen nincs hatalmuk felettünk. Ezt igazolja Sam Havadtoy számos alkotása is, amelyekkel kapcsolatban az művész kifejtette, hogy a diktatúra nagy hiányossága, hogy nem érzékeli a humort.

Sokan – köztük jelen sorok szerzője is – olyan izgalmakat vártak az amerikai elnökválasztástól, mint amilyeneket a legutóbbi két alkalommal tapasztaltak, nekik azonban csalódniuk kellett. A négy vagy akár a nyolc évvel ezelőtti elnökválasztáson is néhány csatatérállam pár tízezer szavazóján múlt, hogy ki kerül a Fehér Házba, 2020-ban ráadásul az eredmény napokig bizonytalan volt a jogi hercehurcák miatt. A közvélemény-kutatók most is valami hasonlót ígértek: szinte teljes konszenzus alakult ki köztük, hogy a két jelölt fej–fej mellett van nemcsak országosan, de az úgynevezett csatatérállamokban is. Ahol pedig valamelyik jelölt 1–2 ponttal esetleg átvette a vezetést, az is még jócskán hibahatáron belül mozgott.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Építsünk gátat a határozottságból. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet vezetőjével beszélget két, nemrégiben megjelent könyvről. Ezek Schmidt Mária legújabb esszékötete, a Világrendetlenség és Szájer József interjúkötete, a Frontvonalban.

A Terror Háza Múzeumban tartott könyvbemutatón a kiadványt G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója laudálta, ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol Szájer József a Szabad Európa Intézet igazgatója mellett részt vett Lévai Anikó, az Ökomenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Schmidt Mária történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, illetve Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, aki egyben a beszélgetés moderátora is volt.

Ünnepélyes keretek között nyílt meg 2024. november 25-én a Puskás Múzeum, a budapesti Puskás Arénához tartozó, egykori Népstadion Toronyépületében. Az illusztris eseményen beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Schmidt Mária történészprofesszor, a Puskás Múzeum vezető kurátora, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, valamint Emilio Butragueno hatszoros spanyol bajnok, 69-szeres válogatott labdarúgó, a Real Madrid nemzetközi igazgatója. Az eseményen számos közjogi méltóság és élsportoló volt jelen.

Egy olyan világban, ahol nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság – jelentette ki Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, legújabb, Világrendetlenség című esszékötetének bemutatóján csütörtökön, Budapesten.

Kétoldalú megállapodást kötött egymással a budapesti Kommunizmuskutató Intézet és a dél-koreai Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet csütörtökön. A 2025 tavaszán induló programra magyar, valamint dél-koreai kutatók és szakértők pályázhatnak majd.  

A Habsburg Ottó emlékére rendezett rigai konferencián Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója rámutatott, a kommunizmus csábos meséjét a Nyugat sokkal jobban elhitte, mint azok, akik részesei voltak a „történetnek”. Elmondta továbbá, míg a nácizmus a történelem szemétdombjára került, addig a nyugati világban ma is legitim ideológia az a kommunizmus, amely több mint 100 millió ember életét követelte. Fekete Rajmund aláhúzta, a jövő generációinak is meg kell ismerniük a vörös diktatúra valódi arcát, működését, amely küldetésben a Terror Háza Múzeumnak kiemelt szerepe van.

Az elmúlt években megjelent legfontosabb esszéit rendezte egy kötetbe Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Világrendetlenség című legújabb könyvében. A szerteágazó, fajsúlyos témákról szóló írások egy jól kivehető ív mentén rendeződnek: milyen Európa és a világ, amelyben élünk, miért ilyen, milyenek vagyunk benne mi, magyarok, és mit tehetünk a jövőnk érdekében. Könyvében Schmidt Mária kiapadhatatlan szellemi kíváncsiságtól vezérelve kényes kérdések sorát teszi fel, amelyekre friss és tűpontos gondolatokat kínál válaszként – mindezt szellemesen és közérthetően. Mint mindig. Rendet tesz egy rendetlen világban.

Szent Adalbert-díjat (Pretium Sancti Adalberti) vehetett át Prágában Schmidt Mária történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

1956 az egyik legnagyobb magyar ünnep. Az volt, és az is marad - mondta Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában csütörtökön.

Életének 85. évében elhunyt Kozma Imre atya, katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének káplánja. A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ezúton búcsúzik barátjától, Kozma Imre atyától, az irgalmasság erényének megtestesítőjétől, a rendszerváltoztatás ikonikus alakjától.

„Munkásököl vasököl, oda üt, ahova köll!”

Egy héttel ezelőtt mutatta be Orbán Viktor miniszterelnök a magyar elnökség programját az Európai Parlament ülésén, Strasbourgban. Azok az újságírók, elemzők és politikai mazochisták, akik vették a fáradtságot, hogy megnézzék ezt a több mint három és fél órás „vitát”, azt láthatták, hogy az egykor szebb napokat látott európai projekt siralmas és elkeserítő állapotban van és inkább hasonlít egy cirkuszra, mintsem egy komoly politikai súllyal bíró intézményre.

Múlt és jelen mintegy 68 év különbséggel kapcsolódik össze a Terror Háza Múzeumban hétfőn megnyílt 1956 – Múlt, nem múlt című kiállításának fotóin, amely Varga Csaba fotóriporter, fotográfus, épületfotós úgynevezett lentikuláris képalkotással készült, múlt és jelen összekapcsolódásának különleges vizuális hatását keltő munkái láthatók, az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezve.