Hírek

A Kossuth Rádió – az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét bemutató – 56/70 című műsorban Takács Kitti, a Kommunizmuskutató Intézet történésze elmondta, már az 1920-as években kiválaszthatta Moszkva Rákosi Mátyást a magyarországi kommunisták vezérének. Hozzátette, a jóeszű, jó memóriájú Rákosi fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, ám mélyrehatóan a hadifogsága idején ismerte meg kommunista ideológiát. Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze a műsorban emlékeztetett, már az 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételét is a szovjetek határozták meg, akikkel csak kevesen – például Kéthly Anna – fordultak szembe.

Fortepan / Rádió és Televízió Újság

Rákosi Mátyás klasszikus, forradalmi karriert futott be a munkásmozgalomban. A délvidéki, vallását nem tartó zsidó család – a kor szokásaitól némileg eltérően – taníttatta jóeszű, kiváló memóriával megáldott fiúgyermekét, aki Szegeden és a fővárosban egyaránt folytatott tanulmányokat

Ugyan Rákosi saját, kétezer oldalas visszaemlékezései szerint már Szegeden csatlakozott a munkásmozgalomhoz, erre nincsenek egyértelmű bizonyítékok. Budapesti évei idején került szoros kapcsolatba a szociáldemokratákkal

 – mutatott rá Takács Kitti.

A Kommunizmuskutató Intézet történésze hozzátette, hogy Rákosi a később számos baloldali, kommunista meggyőződésű fiatal számára népszerű Galilei Kör tagja lett, aki az első világháború során orosz hadifogságba esett, így Oroszországban ismerkedett meg mélyrehatóan a kommunista ideológiával. Mivel Magyarországon is tiltott – kommunista – politikai tevékenységet folytatott, 1925-ben letartóztatták. Ekkortól datálható, hogy moszkvai elvtársai a magyar kommunisták vezérét látták benne már az 1920-as években, ez pedig meghatározta későbbi politikai pályafutását – mondta Takács Kitti.

Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze emlékeztetett, a második világháború befejezésekor megindult hazánk szovjetizálása. A Vörös Hadsereg nemcsak megszállta az országot, hanem gazdaságilag, katonailag, társadalmilag is át kívánta alakítani azt – tette hozzá.

Meglátása szerint már az 1944 év végi totális összeomlást követően Moszkva döntötte el, kik lesznek az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai, kik vehetnek részt a későbbi magyar politikai életben, amelyben egyébként nagyon népszerűtlen volt a Magyar Kommunista Párt. Annak ellenére, hogy a két világháború közti politikai elit gyakorlatilag eltűnt, a kisgazdák, Kéthly Anna és a Nemzeti Parasztpárt egy része nem kívántak asszisztálni a kommunisták térnyeréséhez, ezért kezdődött meg a szalámitaktika bevezetése.

A Kossuth Rádió műsorában a Rubicon Intézet és a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár történészei is megszólaltak.

A műsor teljes felvétele elérhető a Médiaklikk oldalán.