Hírek

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, az Albánia, a legkommunistább barakk elnevezésű rendezvényen elmondta, az albán és a magyar nép egyaránt megszenvedte a kommunista diktatúra borzalmait, így mindkét nemzet érti és érzi a valódi szabadság fontosságát. Véleménye szerint mindkét nép túlélte a diktatúra évtizedeit, ez pedig láthatatlan hidat képez a két nemzet között. A híd egyik legújabb pillére a Kommunizmuskutató Intézet és az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet hivatalos, tudományos megállapodása, amelyet csütörtökön írtak alá Budapesten.

Kétoldalú megállapodást kötött egymással a Kommunizmuskutató Intézet és az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet.

A világrend átalakul, és az orosz–ukrán háború hatásai nemcsak Európában, hanem a Távol-Keleten is érezhetőek. Miközben Dél-Korea is megsínyli az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatásait, Észak-Korea fegyvereket, sőt katonákat is küldött a frontra. Elfajulhat emiatt a konfliktus? Vajon Donald Trump újra tárgyalóasztalhoz ül Kim Jong Unnal, aki máris rakétakísérletekkel próbálja felhívni magára a figyelmet? Bora Parkkal, a szöuli  Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet Hibrid Fenyegetés Kutatóközpontjának igazgatójával beszélgettünk, aki a Kommunizmuskutató Intézet vendégkutatójaként érkezett Budapestre.

Dr. Bora Park, az INSS Hibrid Fenyegetések Kutatóközpontjának igazgatója, intézetünk ösztöndíjas vendégkutatója a Látószög Blogon a Koreai-félsziget dezinformációs hadviselésének mibenlétét taglalja. Az észak-koreai dezinformációs kampány kategóriáit aktuális példákkal és a bennük rejlő veszélyekkel együtt szemlélteti. 

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója előadásával folytatódott a Paksi Konzervatív Egyesület és a Keresztény Értelmiségiek Paksi Csoportjának közös rendezvénye március 6-án a Csengey Dénes Kulturális Központban.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az Alapjogokért Központ Peace Through Strength: The World Aligns with Trump and Hungary című nemzetközi konferenciáján elmondta, a magyar nemzet a totalitárius diktatúrák minden próbálkozása ellenére jelen van, él, megmaradt. Hazánk egykori megszállói már a térképeken sincsenek, a minket bilincsbe verő diktatúrák eltűntek, ám mi még mindig itt vagyunk. A kommunizmus azonban a nyugati világban – új nevek alatt – egészen a közelmúltig reneszánszát élte: a woke, a metoo, a cancel culture beférkőzött az egyetemekre, a templomokba és az otthonokba egyaránt. Éppen ezért fontosak a nemzetállamok, a tradíciók, a gyökerek, amit az amerikai társadalom is felismert, amikor a tavalyi elnökválasztáson a normalitást, a hagyományokat választotta a liberális hatalmi elittel szemben, és Donald Trumpot ültette az elnöki székbe.

Február 25-én, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján mutatták be Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel… című drámáját a Kertész Imre Intézetben. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány legújabb produkciója, amely 1949 decemberében, Kelet-Európában, a sztálini tisztogatások idején játszódik, a kommunizmus áldozatainak emléke előtt tiszteleg.

A kommunizmus áldozataira való emlékezés feladat és kötelesség is, mert ez volt a történelem egyik legnagyobb tragédiája – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett emlékünnepségen február 25-én, kedden, a Terror Háza Múzeumban. Schmidt Mária főigazgató ugyanitt arról beszélt, negyedszázada rója le a magyar nemzet kegyeletét azok előtt, akiket az internacionalista diktátorok és alávaló kiszolgálóik megöltek, elpusztítottak, megnyomorítottak, kisemmiztek és megaláztak.

Dr. Bora Park intézetünk vendégkutatója a Hit Rádiónak adott interjút a dél-koreai aktuálpolitikai helyzetről, illetve az Európára leselkedő kiberbiztonsági fenyegetésekről.

A kommunizmus áldozatainak emléke előtt tiszteleg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány legújabb produkciója, amelyet 2025. február 25-én láthat először a közönség a Kertész Imre Intézetben. Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel… című kétfelvonásos drámája Kelet-Európában játszódik 1949 decemberében, a sztálini tisztogatások idején. Egy fiktív kommunista állam vezetője kivégzésére vár a börtöncellájában, amikor éjszaka váratlanul látogatói érkeznek: egy államvédelmi tiszt, később pedig egykori szerelme, az ünnepelt írónő. Felajánlják neki a szabadulást, ha megtagadja elveit és együttműködik az államvédelmi szolgálattal. A darab bemutatója része a Terror Háza Múzeum idei programsorozatának, amelynek keretében rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, tablókiállítással, emlékünnepséggel, gyertyagyújtással és ingyenes nyitvatartással várja az emlékező közönséget.

A Kommunizmuskutató Intézet és a XXI. Század Intézet kerekasztal-beszélgetésén Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója leszögezte, a woke-mozgalom a kommunizmus második felvonása, amely az élet szinte minden területére beférkőzött. Meglátása szerint térségünkben idegen volt ez a hamis ideológia, ám Donald Trump győzelme azt is megmutatta, a tengerentúlon is elegük van az embereknek ebből az őrületből. Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója szerint – részben – üzleti érdekek miatt is hívták életre a mozgalmat, amely most visszavonulót fújt. G. Fodor Gábor a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója rámutatott, nem belső meggyőződés szülte azt az ideológiát, amely erősen rombolta a hagyományos struktúrákat, társadalmi kereteket.

Tavaly decemberben Jun Szogjol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett, ezt követően pedig alkotmányos vádeljárás indult ellene, ami politikai és gazdasági válságot okozott az országban. Mi következik? A dél-koreai belpolitikai helyzetet Dr. Bora Park, az INSS Hibrid Fenyegetések Kutatóközpontjának igazgatója, a Kommunizmuskutató Intézet vendégkutatója elemezte. 

A XX. Század Intézet FÉLMÚLT beszélgetéssorozatának idei, első adásának apropóját az 1945-ös év, a II. világháború befejeződésének 80. évfordulója adta. A műsor során vendégeink megvitatták az 1945-ös év és a háború végének következményeit hazánkban és a világban, valamint a háborút követő időszak napjainkra gyakorolt hatásait.

A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

A tavaly őszi időszak nagy sikerére való tekintettel idén februárban, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából újra két héten át várja edukatív programsorozatunk a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákokat. Rendhagyó történelemóráink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink mellett ez alkalommal is készülünk rendhagyó tárlatvezetésekkel, a hagyományoknak megfelelően ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek részvételével.  

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a HírFM Farkasverem című műsorában elmondta, a Nyugat baloldali értelmiségét 1956 durva eltiprása döbbentette rá a szovjet rendszer kegyetlenségére. Emlékeztetett, Washington nem akart hazánk miatt konfliktusba kerülni Moszkvával, így nem törekedett a korábban meghatározott határok megváltoztatására. Az Egyesült Államokba 1956-ban kivándorolt magyarok kapcsán elmondta, általuk tisztességes, jogkövető polgárokkal gazdagodott a tengerentúli ország. Máthé Áron történész, a NEM elnökhelyettese szerint ugyan az USA elfogadta a II. világháborút követő status quót, mégis illegitimnek tekintette a szovjet bábállamok vezetését.