Hírek

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Az Este című műsorában Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezető történészével beszélgetett Karátson Gábor életművéről. A kiváló író, festő, gondolkodó egész életében a szabadságot kereste, amelyet a legkeményebb diktatúra éveiben a Duna folyóban talált meg. Az 1956-os szabadságharcot követően börtönbe kerülő Karátson számára a Kádár-rendszer is egyfajta börtön volt: nem írhatott, nem alkothatott szabadon. Határozott véleménye szerint a rendszer tekintetében nem beszélhettünk „puha diktatúráról”, hiszen az bűnben fogant, és végül bűnben is hunyt ki. Karátson Gábornak jelentős szerepe volt a baloldali Horn-kormány 1998-as választási vereségében, amely véglegesen lezárta a Dunakanyar „megölésének” embertelen tervét.

Rákosi Mátyás, a Komintern „hőse” címmel tartott előadást intézetünk történésze, Takács Kitti a Károli Gáspár Református Egyetemen, a II. Károli Történész Műhely Hallgatói Konferencián. Előadásában a kommunista pártvezér két világháború közti életútjára helyezte a hangsúlyt: Rákosi nemzetközi munkásmozgalmi, valamint magyarországi illegális tevékenységét, perét mutatta be.

Ugyanaz az uncsi recept. Tizenöt éve zsinórban. A sajtó liberális (elnézést: függetlenobjektív és szigorúan mikroadományokból fenntartott) része kiengedi az aktuális Bénát (az isteni Tarantino után szabadon) a dobozból, leveszi róla a szájpecket és hagyja, hadd morogjon. Valójában mindegy is, hogy mit. A lényeg, hogy aggódjon és rettegjen, miközben páros lábbal száll bele mindenkibe, aki kicsit is másként látja a világot, mint ahogyan ő. És persze mivel a Bénának súlya van ebben a liberális világban (most abba ne menjünk bele, hogy valós vagy mesterséges), üzeneteit feljátsszák, felmagasztalják és elvárják, hogy azt gondolkodás nélkül elfogadjuk. Csak azért, mert ő mondja. A Tekintély. Így. Nagy kezdőbetűvel.

Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Zesłaniec magazinban megjelent Ideiglenesen megszállva – 46 évig című tanulmányában rámutatott, hazánk történelmének egyik legsúlyosabb tragédiája, az 1944-45-ös szovjet megszállás volt. A fél évvel korábban elvesztett magyar szuverenitás visszanyerésére évtizedekig kellett várni. A hidegháborúban fokozatosan vereséget szenvedő Szovjetunió végül tudomásul vette a részleges, majd teljes csapatkivonás szükségességét. Hazánk 1991 nyarán újra szabad országgá vált. 

Rákosi „hős harcos” szerepe egy jól kidolgozott, szervezett, nemzetközileg irányított hazugságnak köszönhető – jelentette ki Takács Kitti, a Kommunizmuskutató Intézet történésze a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék Lehetőségek és korlátok. Politikusok, akik megváltoztatták országuk történelmét című konferenciáján.

A kommunizmus bukása és a rendszerváltoztatás óta már több mint három évtized telt el, de kijelenthető az, hogy kommunizmus nem halt meg - jelentette ki a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója csütörtökön Madridban egy, a kommunizmus áldozatairól rendezett nemzetközi konferencián.

Albánia a 20. század második felében Európa egyik legsötétebb kommunista diktatúrája lett. A sztálinista Enver Hodzsa vezetése alatt az ország minden kapcsolatot megszakított a szocialista világgal, és egy brutális, önellátásra kényszerített rendszerbe zárta saját népét. Az „Albánia, a legkommunistább barakk” című esemény kapcsán dr. Celo Hodzsa történésszel, az albán Kommunista Bűnöket és Következményeket Vizsgáló Intézet vezető munkatársával beszélgettünk az elnyomás eszközeiről, a nyelv és gondolkodás totális ellenőrzéséről, a vallásüldözésről, valamint arról, miért maradt el a valódi elszámoltatás.

Együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Kommunizmuskutató Intézet és az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet. A kezdeményezés célja, hogy a kommunizmus bűneit érintő kutatási eredményeket megosszák egymással, és közösen lépjenek fel a diktatúra emlékezetének megőrzéséért.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, az Albánia, a legkommunistább barakk elnevezésű rendezvényen elmondta, az albán és a magyar nép egyaránt megszenvedte a kommunista diktatúra borzalmait, így mindkét nemzet érti és érzi a valódi szabadság fontosságát. Véleménye szerint mindkét nép túlélte a diktatúra évtizedeit, ez pedig láthatatlan hidat képez a két nemzet között. A híd egyik legújabb pillére a Kommunizmuskutató Intézet és az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet hivatalos, tudományos megállapodása, amelyet csütörtökön írtak alá Budapesten.

Kétoldalú megállapodást kötött egymással a Kommunizmuskutató Intézet és az albán Kommunizmus Bűneinek Feltárását Kutató Intézet.

A világrend átalakul, és az orosz–ukrán háború hatásai nemcsak Európában, hanem a Távol-Keleten is érezhetőek. Miközben Dél-Korea is megsínyli az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatásait, Észak-Korea fegyvereket, sőt katonákat is küldött a frontra. Elfajulhat emiatt a konfliktus? Vajon Donald Trump újra tárgyalóasztalhoz ül Kim Jong Unnal, aki máris rakétakísérletekkel próbálja felhívni magára a figyelmet? Bora Parkkal, a szöuli  Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet Hibrid Fenyegetés Kutatóközpontjának igazgatójával beszélgettünk, aki a Kommunizmuskutató Intézet vendégkutatójaként érkezett Budapestre.

Dr. Bora Park, az INSS Hibrid Fenyegetések Kutatóközpontjának igazgatója, intézetünk ösztöndíjas vendégkutatója a Látószög Blogon a Koreai-félsziget dezinformációs hadviselésének mibenlétét taglalja. Az észak-koreai dezinformációs kampány kategóriáit aktuális példákkal és a bennük rejlő veszélyekkel együtt szemlélteti. 

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója előadásával folytatódott a Paksi Konzervatív Egyesület és a Keresztény Értelmiségiek Paksi Csoportjának közös rendezvénye március 6-án a Csengey Dénes Kulturális Központban.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az Alapjogokért Központ Peace Through Strength: The World Aligns with Trump and Hungary című nemzetközi konferenciáján elmondta, a magyar nemzet a totalitárius diktatúrák minden próbálkozása ellenére jelen van, él, megmaradt. Hazánk egykori megszállói már a térképeken sincsenek, a minket bilincsbe verő diktatúrák eltűntek, ám mi még mindig itt vagyunk. A kommunizmus azonban a nyugati világban – új nevek alatt – egészen a közelmúltig reneszánszát élte: a woke, a metoo, a cancel culture beférkőzött az egyetemekre, a templomokba és az otthonokba egyaránt. Éppen ezért fontosak a nemzetállamok, a tradíciók, a gyökerek, amit az amerikai társadalom is felismert, amikor a tavalyi elnökválasztáson a normalitást, a hagyományokat választotta a liberális hatalmi elittel szemben, és Donald Trumpot ültette az elnöki székbe.

Február 25-én, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján mutatták be Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel… című drámáját a Kertész Imre Intézetben. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány legújabb produkciója, amely 1949 decemberében, Kelet-Európában, a sztálini tisztogatások idején játszódik, a kommunizmus áldozatainak emléke előtt tiszteleg.