Fáradhatatlan forradalom címmel tartott előadást Hong Kyudok, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete, a Kommunizmuskutató Intézet rendezvényén. A korábbi dél-koreai védelmi miniszterhelyettes szerint Magyarország és a magyarság példával szolgál Szöul számára a kommunista diktatúra elleni harcban. A professor emeritus közölte, minél hamarabb fel kell hagynia Észak-Koreának a rakétakísérletekkel; azonnali tűzszünetre van szükség az orosz-ukrán konfliktusban, amelyben a kommunista Korea fegyverrel támogatja Moszkvát. A nagykövet szerint a budapesti Terror Háza Múzeum a szabadságharcosok védőbástyája.
Hírek
A magyarok 52 százaléka szerint a kommunizmus alapvetően jó gondolat, csak a megvalósítás volt rossz, ugyanakkor Lenint felelősnek tartják a tömeggyilkosságokért – derítette ki a Nézőpont Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet közös közvélemény-kutatása.
Lenin halálának századik évfordulóján a Nézőpont Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet közös közvélemény-kutatást készített a kommunista vezető és a kommunizmus megítéléséről, amelyből kiderül, hogy a magyarok többsége (52 százalék) Lenint felelősnek tartja tömeggyilkosságokért, háromnegyedük (76 százalék) pedig nem ért egyet azzal, hogy szobrokat állítanak a kommunista diktatúra alakjainak Nyugat-Európában.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából, február 20. (kedd) és február 23. (péntek) 10 és 15 óra között történész munkatársaink ismeretterjesztő előadásokat tartanak a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákoknak. A rendhagyó történelemórák mellett idén februártól múzeumpedagógiai foglalkozásokra is sor kerül.
Az antiszemitizmus új formáiról, például a TikTokon terjedő bin Laden-imádatról is beszélt a Mathias Corvinus Collegium eseményén Jaír Netanjahu, az izraeli miniszterelnök fia, aki szerint Magyarországon példásan védik a zsidó kisebbséget.
Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Hit Rádió Háttérben című műsorában elmondta, a Dallasban meggyilkolt elnök népszerűségvesztése miatt utazott a texasi városba. Az egész nemzetet megrázó gyilkossággal egy magányos elkövetőt vádoltak, ám az amerikai társadalom több mint fele ma sem hisz ebben az elméletben. Emlékeztetett, a Kennedy név ma is jól cseng, nem véletlen, hogy JFK unokaöccse is elnöki babérokra tör a tengerentúlon.
Hatvan évvel John F. Kennedy meggyilkolása után az amerikaiak 65 százaléka még mindig az összeesküvés-elméletekben hisz – mondta az InfoRádióban a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. A történész szerint a teljes igazság valóban nem tisztázott, és az is jól látható, hogy 1963 óta folyamatosan csökken az Egyesült Államok politikusaiba vetett hit.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a TV2 Mokka című műsorában elmondta, a merényletben meghalt JFK-t tudatosan készítették fel a politikai pályára. Rámutatott, a reálpolitikus Kennedy annak ellenére látogatott Texas államba, hogy tanácsadói megpróbálták lebeszélni róla. A történész emlékeztetett, az egyik legtehetségesebb amerikai elnök meggyilkolásának összes mozaikdarabja sosem fog előkerülni.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, az akták megnyitása nem jelenti azt, hogy lényegi információk derülnek ki a hatvan évvel ezelőtti eseményekről. Közölte, a tudatosan a politikai pályára szánt JFK meggyilkosságával kapcsolatban az amerikaiak több mint 60 százaléka nem fogadja el a magányos merénylő teóriáját. A Kennedy-kultusz kialakulásához nagyban hozzájárult erőszakos halála, ám özvegye is sokat tett azért, hogy hatvan évvel később is egykori férjéről beszélnek az emberek.
A rendszerváltásig tabunak számított az 1956-os forradalom leverése és utóélete. A magyar otthonokban szájról szájra terjedtek a legendák, a vasfüggönyön túl szinte rögtön elkezdődött a „történetírás”. Számos mítoszt azonban a tudomány nehezen szálaz szét, így a budapesti forradalom és szabadságharc, illetve a szuezi válság párhuzamos eseményei, egymásra vagy éppen a világtörténelemre való hatásai között még mindig találni vitás kérdéseket.
A jugoszláv média szorosan figyelemmel kísérte a magyarországi történéseket 1956 októberében és novemberében – írja Tomaž Ivešić történész, a szlovén Nemzeti Megbékélés Tanulmányi Központ igazgatója a Látószög blogon, ami angolul is olvasható a weboldalunkon.
Még mindig látható a Terror Háza Múzeumban Havadtőy Sámuel, azaz Sam Havadtoy magyar–angol–amerikai festőművész Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállítása, amelyen úgy láthatjuk Lenint és Sztálint, ahogy nem szoktunk hozzá a látványukhoz. Röhejes, giccses bohócokként jelennek meg a tömeggyilkos diktátorok, de erős kontrasztként tőlük, Marxtól és másoktól szóló idézetek olvashatók a falon a kommunizmusról. Ezek már cseppet sem röhejesek, ellenben megidézik, mennyire komolyan, szó szerint véresen komolyan vették ennek a degenerált ideológiának a működtetését és mindenkire ráerőszakolását. Az alkotóval, valamint Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélgettünk.
2023. októberében Orbán Viktor delegációjának tagjaként részt vehettem a pekingi Új Selyemút, az Egy övezet, egy út (Belt and Road Initiative, BRI) tizedik születésnapján tartott nemzetközi seregszemlén.

Magyar
English


