Események

Világtörténelmet írtunk 1956–2026 és Embervadászat 2006 címmel nyílnak időszaki kiállítások a Terror Háza Múzeumban 2026. július 28-tól.

120 éve született Koestler Artur, vagy ahogyan a világ megismerte: Arthur Koestler, a huszadik század egyik legizgalmasabb, legérdekesebb és legolvasottabb magyar szerzője. George Orwell mellett a kontinens legnagyobb hatású diktatúraellenes gondolkodója, az európai értelmiség ünnepelt sztárja, az utolsó polihisztor, aki élete végéig büszke volt arra, hogy magyar.

A Sötétség délben című műve segített az európai szabadságeszmény háború utáni újraértékelésében, valamint lelkiismereti számvetésre kényszeríteni a totalitarianizmus minden formáját elutasító erőket. Arthur Koestlernek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy lerántsa a leplet a földre szállt mennyország ígéretével házaló kommunizmusról, bemutassa annak erkölcstelen és embertelen működését, mindezt az igazság kimondásával.

Regisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációja akkor érvényes, ha megkapja visszaigazoló levelünket!

PROGRAM

09:30–10:00   Regisztráció

10:00–10:05   Köszöntő

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója

10:05–11:15   Előadások

John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke

Koestler és a Nyugat

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója

„Igazságaink féligazságok voltak” – a kommunizmustól az antikommunizmusig

Obianuju Ekeocha orvosbiológus

 Koestler afrikai szemmel

Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója

 Ígéret és beteljesedés – Koestler és a cionizmus

11:15–11:30   Kávészünet

11:30–12:30   Előadások

Körmendy Zsuzsanna újságíró

Koestler és Orwell barátsága

Kerekes Gábor, a Kertész Imre Intézet tudományos munkatársa, az ELTE egyetemi docense

Spartacustól Rubasovig

Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója

Koestler, az író

12:30–13:15   Ebédszünet

13:15–14:15   Kerekasztal-beszélgetés

Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze

Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája

Tibor Fischer, az MCC Irodalmi Műhely vezetője

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója

14:15–14:35   Záró gondolatok

Házigazda: Szabó László, kommunikációs szakember 

Albánia a huszadik század második felében az egyik legsötétebb kommunista barakk volt. Vezetőjük, az ortodox sztálinista Enver Hodzsa eleinte a sztálinizmus, majd a maoizmus feltétlen híve volt, de végül sem a szovjet, sem a kínai kommunizmust nem tartotta kellően kommunistának, ezért még a szocialista táboron belül is elszigetelődött – ezzel pedig elmélyítette az önellátásra berendezkedő ország gondjait. Albániában még akkor is élesedett az osztályharc, amikor Magyarországon Kádár már rég a társadalom „lekenyerezésével” volt elfoglalva. Albániában az élet minden területét áthatotta az orwelli „újbeszél”, miközben a magánéletet is igyekezett teljes ellenőrzése alá vonni. A diktatúra pedig nem kímélte azokat, akik ellenálltak a rendszernek: egyes becslések szerint megközelítőleg 25 ezer embert végeztek ki politikai okokból.

Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött! 

Kérjük, részvételi szándékát 2025. április 9. (szerda) 16 óráig jelezze!

Vendégregisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Sajtóregisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Regisztrációja akkor érvényes, ha megkapja visszaigazoló levelünket!

A 2010-es évek közepétől jellemző, woke névvel illetett ideológiai jelenségcsoport, melynek egyaránt része volt a BLM-mozgalom, a cancel culture, a gender-ideológia, az interszekcionalitás, az LMBTQ-lobbi térnyerése és a transzneműség kultusza, a 2020-as évtized közepére veszített lendületéből. Sokan, nem is minden alap nélkül, Donald Trump ismételt elnökké választását is a woke-kal szembeni ellenállás számlájára írják, de megfigyelhető az is, hogy a szórakoztatóipar – üzleti, de politikai okokból is – visszavett a korábban akadálytalanul terjedő propagandából. A sportszergyártók és streaming-szolgáltatók óvatosabbak lettek, a Facebook pedig azonnal kapcsolt: megszüntette obskurus tényellenőrző hivatalát és eltörölte a munkahelyi diverzitás kötelezvényét. De tényleg vége van-e a Nyugaton elhatalmasodó woke-őrületnek vagy más formában, de velünk marad?

A kommunizmus nem vész el, csak átalakul? A Kommunizmus Áldozatai Emléknapjának felszámolása Szlovéniában egy lépés a múlt eltörlése felé? Nyugat-Európa vajon tudatosan fordít hátat a kommunizmus borzalmainak? Ha válaszokat szeretnél, gyere el a Kommunizmuskutató Intézet soron következő eseményére a Terror Háza Múzeumba!

Sam Havadtoy képzőművész, festő munkáiból nyílik időszaki kiállítás a Terror Háza Múzeumban 2023. szeptember 28-tól.

Augusztus 23. a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja. Ezen a napon két diktátor, és az általuk működtetett emberellenes rendszerek kézfogására emlékezünk.

Miért éppen Kennedy? Miért érdekes egy hatvan évvel ezelőtt megölt amerikai elnök politikai képe? Milyen példával szolgálhat egyáltalán a róla írott politikai portré korunk modern politikusai számára? – többek között ezekre a nagyon is jogos és aktuális kérdésekre kísérel meg reflektálni könyvében Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Igazi sztárparádé a Viszlát, Lenin! rendezvénysorozat utolsó, nyári szünet előtti vetítésén!

Ha a hónap utolsó szerdája, akkor Viszlát, Lenin! a Kertészben!

1989, Bukarest. Miközben Közép-Európa kommunista diktatúrái sorra omlanak össze, Romániában a helyzet látszólag változatlan. Egy kisfiú és a nővére közös történetén keresztül bepillantást nyerhetünk a Ceaușescu-diktatúra utolsó szakaszába. A filmben megelevenedő történet kiválóan érzékelteti, hogy a diktatúrát a passzív ellenállás különböző formái mellett, csak a humor segítségével tudták túlélni az emberek. Hasonlóképpen, a „világvégét” is sokan, a többség túlélte ugyan, de az életük végérvényesen megváltozott. Generációk ezen közös élményét meséli el Cătălin Mitulescu filmje.

Witold Pilecki a megszállt Lengyelország zsidóságának németek által elkövetett végkiirtásáról elsőként tájékoztatta a világot. Hogy tanúságot tegyen az igazságról, önszántából Auschwitzba került, ahol ellenállási mozgalmat szervezett. Az első híradást, amelyben a táborban uralkodó állapotokat írta le, Pilecki már 1940. októberében elküldte KL Auschwitzból Varsóba. Néhány héttel később az információ eljutott Londonba.