Események

Világtörténelmet írtunk 1956–2026 és Embervadászat 2006 címmel nyílnak időszaki kiállítások a Terror Háza Múzeumban 2026. július 28-tól.

VILÁGTÖRTÉNELMET ÍRTUNK 1956–2026 – FOTÓKIÁLLÍTÁS A TERROR HÁZA MÚZEUMBAN

1956 őszén a magyar nép világtörténelmet írt, amikor fellázadt a zsarnokság ellen. Harcba szállt az idegen megszállókkal egy független és szabad Magyarországért. Akkorra már tűrhetetlenné vált az élet Európának ezen a felén. A kommunista utópia azt ígérte, hogy földi paradicsomot teremt, kizsákmányolásmentes, egyenlőségen alapuló társadalmat, amit azonban megvalósított, az nem volt más, mint egy kegyetlen zsarnokság. A szovjetek uralma, a helytartóik által működtetett totális diktatúra ellen az egész ország fellázadt. Mert tűrhetetlen volt az elnyomás, elviselhetetlen volt a terror, és fojtogatott a szabadság hiánya. Mindez felkorbácsolta a magyarok szovjetellenes érzelmeit és függetlenség iránti vágyát. A reményvesztettség és a csalódottság kitapinthatóvá vált.

Október 23-án, több mint egy évtizednyi elnyomás után újra remény költözött a magyarok szívébe. A pesti srácok és lányok életüket kockáztatva harcoltak a magyar szabadságért. 1956-ban ismét bebizonyosodott, hogy a nemzeti egység, a hazaszeretet és a szabadságvágy olyan összekötő kapocs a magyarság életében, amely minden ellentétet felülír. Ebből merítettek az ’56-os hősök, amikor szembeszálltak a világ legerősebb szárazföldi hadseregével.

A Terror Háza Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján a múzeum gyűjteményét képező eredeti 1956-os fotókból közöl válogatást. A képek a 20. századi magyar történelem legszebb, legbátrabb korszakát mutatják be, amikor a magyar szabadságharcosok a világ csodálatát kiváltva küzdöttek az elnyomás ellen. 1956-ban reményre tanítottuk az egész világot. 1956-ban világtörténelmet írtunk.

Kurátorok: Schmidt Mária, Balogh Gábor

EMBERVADÁSZAT 2006 – KÜLTÉRI TABLÓKIÁLLÍTÁS

Húsz éve már, hogy elhangzott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök trágárságtól hemzsegő hazugságbeszéde, az őszödi beszéd, amely egy egész országot felháborított. A tüntetések, a demonstrációk állandóvá váltak, és rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy úgy a kormány, mint a rendőrség magatehetetlen, képtelen a közrend biztosítására. Az igazságszolgáltatás leszerepelt.

2006-ban a hatalom megverette a vele szembeforduló magyarokat és valóságos embervadászatot rendezett Budapest utcáin, amelynek keretében válogatás nélkül terrorizáltak, bántalmaztak, gyűjtöttek be békés járókelőket, hazafelé tartó párokat. „Rosszkor voltak rossz helyen” – hangzott el a cinikus válasz a parlament padsoraiban ülő szocialisták és liberálisok szájából.

Másfél évtizeddel a rendszerváltoztatás után a hatalom újra meg akarta félemlíteni a magyarokat, el akarta venni a kedvüket attól, hogy politikai véleményt nyilvánítsanak. Szisztematikus állami terrorral alázták meg azokat, akik 1956 ötvenedik évfordulóján a Fidesz megemlékezésén ünnepeltek. Nemcsak amiatt, hogy a legitimitási válságba zuhant kormány erőt demonstráljon és bizonyítsa: még mindig ők az urak a házban, hanem azért is, hogy a velük szembefordulókat látványosan megalázzák, kiszolgáltatottságukat felmutassák.

Az ellenzék 2006-ban az első pillanattól kezdve kiállt az áldozatok mellett, és minden pillanatot megragadott az Országgyűlésben és azon kívül, hogy leleplezzék az államilag elrendelt embervadászatot és a rendőri túlkapásokat. Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő Kormos Valériával, a Magyar Nemzet oknyomozó újságírójával börtönről börtönre járva vette számba az elhurcolt áldozatokat és kísérték figyelemmel sorsukat. Gulyás Gergely jogászként szorgalmazta a törvényellenesen eljáró hatósági személyek felelősségre vonását. Az ellenzék mellett szép számmal mozdultak meg civilek, közismert személyiségek, újságírók és azok a jogászok, akik fáradhatatlanul vállalták az áldozatokért való kiállást, ellátták jogi képviseletüket. Morvai Krisztina, Pelle Andrea, Schiffer András, Bárándy Péter, Hajós András és a sor még hosszan folytatható.

A 2006-os őszi állami terror óta eltelt húsz év sem csitította el azt a döbbenetet és felháborodást, amelyet akkor éreztünk. Az eseményeket újra és újra felidézve egyre nő az elkeseredésünk, hiszen a felelősök és a tettesek megbüntetése szinte teljesen elmaradt, legtöbbjük még a szembesítést is megúszta. Sem ők, sem az akkori politikai vezetők nem kértek bocsánatot, nem követték meg az áldozatokat.

A kiállítások megnyitójára 2026. július 27-én 11 órakor került sor a Terror Háza Múzeumban.

RÉSZTVEVŐK 

Schmidt Mária                                                        Gulyás Gergely                                                         Fekete Rajmund                                                          Kormos Valéria