Elfelejtettükvolna?
Az 1956-os forradalom és szabadságharc után hazánkat elhagyni kényszerülők: 200 ezer
Elfelejtettükvolna?
Szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarok:700 ezer
Elfelejtettükvolna?
1945 után politikai okból kivégzett honfitársaink:700
Elfelejtettükvolna?
1945 után politikai okból bebörtönzött honfitársaink:70 ezer
Elfelejtettükvolna?
A kommunizmus világszerte 100 millió halálos áldozatot követelt

A XX. századi totalitárius rendszerek közül a kommunizmus élettartama bizonyult a leghosszabbnak. Az 1917 novemberében Oroszországban alakot öltő diktatúra minden változása ellenére a végső összeomlásáig megőrizte antidemokratikus, emberellenes vonásait. Áldozatainak pontos számát, melyet a nemzetközi kutatások mintegy 100 millióra tesznek, legföljebb megbecsülni tudjuk. Mivel a kommunizmus nevében elkövetett bűnök feltárása, a különböző állampárti diktatúrák tényanyagának historiográfiai feldolgozása csak a szovjet birodalom összeomlása és a kelet- és közép-európai államok antikommunista forradalmai után indulhatott meg, még ma is sok a feltáratlan fejezet. A kommunista propaganda, amely több mint fél évszázadon át Nyugaton és Keleten egyaránt mérgezte a közgondolkodást, ma is érezteti hatását.

A Kommunizmuskutató Intézet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány szervezete. Elsődleges feladata az 1917-ben államszervező erőként is megjelenő totális eszmerendszer történetének feltárása és bemutatása. Az Intézet alapvető célja, hogy összegyűjtse és bővítse a kommunizmussal kapcsolatos kutatások eredményeit. Ahhoz, hogy a „nemzetközi szocializmus” mérhetetlen pusztítása, az élet minden területét beszövő hazugságai után helyreállítsuk európai kultúránk tradicionális és pozitív értékeit, először a történettudomány eszközeivel kell megkezdenünk a feltárás munkáját. A Kommunizmuskutató Intézet erre vállalkozik.

alairas

Schmidt Mária

főigazgató

Hírek

A Terror Háza Múzeumhoz került Wittner Mária hagyatékának jelentős része

2025. november 04.

Mától a Terror Háza Múzeum gyűjteményét gyarapítja Wittner Mária szabadságharcos, Corvin-közi harcos, '56-os halálra ítélt, volt országgyűlési képviselő hagyatékrésze. Ezen megtisztelő esemény kapcsán tartottak sajtótájékoztatót a múzeumban Schmidt Mária főigazgató, Németh Szilárd kormánybiztos, valamint Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadójának részvételével.

Arthur Koestler gondolatai a józanságot hozták el a nyugati világ számára

2025. november 25.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, Amerika-szakértő a Kossuth Rádió Az Este című műsorában Baczoni Dorottyával, a XX. Század Intézet igazgatójával beszélgetett. Utóbbi elmondta: magyarságtudata nélkül nem lehetne értelmezni Arthur Koestler munkásságát, annak az írónak az életművét, aki élete végéig magyarnak is vallotta magát. Hozzátette, az összetett személyiségű Koestler képes volt arra, hogy felülvizsgálja korábbi meglátásait, és végleg maga mögött hagyjon olyan torz eszméket, mint a kommunizmus. Az író gondolatai máig érvényesek: ő és George Orwell mutatják be legjobban, legpontosabban a diktatúrák természetét.

A Terror Háza Múzeumnál méltó helyre lelt Wittner Mária hagyatékrésze

2025. november 19.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a TV2 Mokka című műsorában elmondta: Wittner Mária 1956-os szabadságharcos hagyatékrésze nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal generációk közelebb érezzék magukhoz 1956 hőseit, a pesti srácokat és lányokat A mintegy 5000 tételből álló katalógus levelekből, könyvekből, oklevelekből áll.

Kommunista New York-i szelek

2025. november 05.

Ahogyan az várható volt, a 34 éves Zohran Mamdani nyerte meg a New York-i polgármester-választást. Jelen cikk írásakor a szavazatok 91 százalékos feldolgozását követően a radikális baloldali politikus a szavazatok 50,4 százalékát (több mint 1 millió szavazatot), míg New York korábbi demokrata kormányzója, Andrew Cuomo a szavazatok 41,6 százalékát (közel 855 ezer szavazatot) szerezte meg. De ki is New York első muszlim polgármestere és hogyan nyerte meg a választást?

Események

ARTHUR KOESTLER - DIKTATÚRÁK KRÓNIKÁSA

2025. OKTÓBER 1. (SZERDA) 10:00

120 éve született Koestler Artur, vagy ahogyan a világ megismerte: Arthur Koestler, a huszadik század egyik legizgalmasabb, legérdekesebb és legolvasottabb magyar szerzője. George Orwell mellett a kontinens legnagyobb hatású diktatúraellenes gondolkodója, az európai értelmiség ünnepelt sztárja, az utolsó polihisztor, aki élete végéig büszke volt arra, hogy magyar.

A Sötétség délben című műve segített az európai szabadságeszmény háború utáni újraértékelésében, valamint lelkiismereti számvetésre kényszeríteni a totalitarianizmus minden formáját elutasító erőket. Arthur Koestlernek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy lerántsa a leplet a földre szállt mennyország ígéretével házaló kommunizmusról, bemutassa annak erkölcstelen és embertelen működését, mindezt az igazság kimondásával.

Regisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációja akkor érvényes, ha megkapja visszaigazoló levelünket!

PROGRAM

09:30–10:00   Regisztráció

10:00–10:05   Köszöntő

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója

10:05–11:15   Előadások

John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke

Koestler és a Nyugat

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója

„Igazságaink féligazságok voltak” – a kommunizmustól az antikommunizmusig

Obianuju Ekeocha orvosbiológus

 Koestler afrikai szemmel

Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója

 Ígéret és beteljesedés – Koestler és a cionizmus

11:15–11:30   Kávészünet

 

11:30–12:30   Előadások

Körmendy Zsuzsanna újságíró

Koestler és Orwell barátsága

Kerekes Gábor, a Kertész Imre Intézet tudományos munkatársa, az ELTE egyetemi docense

Spartacustól Rubasovig

Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója

Koestler, az író

12:30–13:15   Ebédszünet

13:15–14:15   Kerekasztal-beszélgetés

Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze

Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája

Tibor Fischer, az MCC Irodalmi Műhely vezetője

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója

14:15–14:35   Záró gondolatok

Házigazda: Szabó László, kommunikációs szakember 

Albánia, a legkommunistább barakk

2025. április 10. (csütörtök) 16:00

Albánia a huszadik század második felében az egyik legsötétebb kommunista barakk volt. Vezetőjük, az ortodox sztálinista Enver Hodzsa eleinte a sztálinizmus, majd a maoizmus feltétlen híve volt, de végül sem a szovjet, sem a kínai kommunizmust nem tartotta kellően kommunistának, ezért még a szocialista táboron belül is elszigetelődött – ezzel pedig elmélyítette az önellátásra berendezkedő ország gondjait. Albániában még akkor is élesedett az osztályharc, amikor Magyarországon Kádár már rég a társadalom „lekenyerezésével” volt elfoglalva. Albániában az élet minden területét áthatotta az orwelli „újbeszél”, miközben a magánéletet is igyekezett teljes ellenőrzése alá vonni. A diktatúra pedig nem kímélte azokat, akik ellenálltak a rendszernek: egyes becslések szerint megközelítőleg 25 ezer embert végeztek ki politikai okokból.

Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött! 

Kérjük, részvételi szándékát 2025. április 9. (szerda) 16 óráig jelezze!

Vendégregisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Sajtóregisztráció: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Regisztrációja akkor érvényes, ha megkapja visszaigazoló levelünket!

Meghalt a woke, éljen a normalitás

2025. február 6. (csütörtök) 17:00

A 2010-es évek közepétől jellemző, woke névvel illetett ideológiai jelenségcsoport, melynek egyaránt része volt a BLM-mozgalom, a cancel culture, a gender-ideológia, az interszekcionalitás, az LMBTQ-lobbi térnyerése és a transzneműség kultusza, a 2020-as évtized közepére veszített lendületéből. Sokan, nem is minden alap nélkül, Donald Trump ismételt elnökké választását is a woke-kal szembeni ellenállás számlájára írják, de megfigyelhető az is, hogy a szórakoztatóipar – üzleti, de politikai okokból is – visszavett a korábban akadálytalanul terjedő propagandából. A sportszergyártók és streaming-szolgáltatók óvatosabbak lettek, a Facebook pedig azonnal kapcsolt: megszüntette obskurus tényellenőrző hivatalát és eltörölte a munkahelyi diverzitás kötelezvényét. De tényleg vége van-e a Nyugaton elhatalmasodó woke-őrületnek vagy más formában, de velünk marad?

Vissza a múltba? Tito-nosztalgia Szlovéniában

2024. március 25. (hétfő) 16:00

A kommunizmus nem vész el, csak átalakul? A Kommunizmus Áldozatai Emléknapjának felszámolása Szlovéniában egy lépés a múlt eltörlése felé? Nyugat-Európa vajon tudatosan fordít hátat a kommunizmus borzalmainak? Ha válaszokat szeretnél, gyere el a Kommunizmuskutató Intézet soron következő eseményére a Terror Háza Múzeumba!

Fotótár

Terror Háza Múzeum

Látószög blog

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le az újdonságokról! A hírlevelünkből mindenről elsőként értesülhetsz!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

* kötelező mező
Adatkezelési tájékoztató *
Az Év Honlapja Minőségi díj 2023Az Év Honlapja Különdíj 2023