Hírek archívum

Az idei Ünnepi Könyvhéten is jelentkezik újdonságokkal a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Megismerhetik Kormos Valéria: Álomszövők – Nőnek lenni a Kádár-korban, Békés Márton: Fordul a szél, valamint Gerő András: Hit, illúziókkal című új köteteit, ezenkívül számos, közelmúltban megjelent nagysikerű kiadványaink között válogathatnak.

A közép-európai nemzeteket a fenyegetések megacélozzák, a veszteségek megerősítik – hangoztatta Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a magyar és a lengyel antikommunista ellenállásról rendezett csütörtöki budapesti konferencián. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója ugyanitt arról beszélt: minden országban másként, de ugyanaz ellen harcoltak az antikommunista ellenállók, akiknek szabadságvágyát csak fokozta a mind keményebb elnyomatás.

Markó György új kötete esettanulmányokat tartalmaz az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének legfrisebb kutatásaiból.

Markó György, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a Karc FM-en elmondta: május 1. a munkásszolidaritás emléknapjaként már az 1910-es években világszerte munkaszüneti nap volt, melyre később telepedett rá a kommunista ideológia.

Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkárának 1947-ben, e napon történt letartóztatásával a szovjetek megmutatták, mennyire semmibe veszik Magyarország szuverenitását – mondta Markó György történész az M1 aktuális csatornán, a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Lenin és társai nem szocialista forradalmat hajtottak végre, hanem megbízójuk, a Német Császárság pillanatnyi érdekének feleltek meg, tehát hazaárulást követtek el – jelentette ki Schmidt Mária főigazgató, a Terror Háza Múzeum „Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen” című időszaki kiállításának megnyitóján. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője ugyanitt úgy fogalmazott: az októberi szocialista forradalom nyitánya a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának, a kommunista önkényuralmi rendszereknek.

Történelmi utazásra és interaktív tanulmányi versenyre jelentkezhetnek általános és középiskolai diákok, akik mobiltelefonjuk és az Időkapuk applikáció segítségével járhatják be október 23-tól az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbolikus helyszíneit Budapesten. A rendhagyó vetélkedő kapcsán a Kommunizmuskutató Intézet igazgatóját kereste meg a hirado.hu

Húsz iskolából, összesen 770 diák és pedagógus vett részt idén a Terror Háza Múzeum a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából szervezett rendhagyó történelemóráin.

Máig aktuális, hogy milyen volt a viszony az egyház és a kommunista államhatalom között - hangsúlyozta Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a Keresztény társadalmi mártírium 1944-1956 című nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.

Októberben jelent meg Markó György Hellasztól a Práter utcáig című kötete. A szerző és Szidiropulosz Archimedesz görög származású magyar történész az M5 Esti kérdés című műsorában beszélt a könyvről és arról, hogyan viszonyultak a görögök az ’56-os forradalomhoz.

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával, a Kornétás Kiadó gondozásában a napokban jelent meg Markó György történész legújabb kötete a magyar forradalom görög mártírjáról, André Konstandinidiszről. A könyv bemutatójára 2016. december 8-án került sor a Terror Háza Múzeumban.

Az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak állítottak emlékművet a történelmi esemény 60. évfordulója alkalmából Beregszászon, ahol az avatóünnepséget követően tudományos konferenciára került sor. Mindkét eseményen részt vett Markó György, a budapesti Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

A francia Charles de Gaulle Emlékbizottság, valamint az 1956-os Magyar Forradalom Franciaؘ–Magyar Emlékbizottságának képviselői közösen emlékeztek meg vasárnap az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról. Idén a Terror Háza Múzeum történészei, Markó György és Horváth Miklós is elhelyezték a megemlékezés koszorúját az ismeretlen katona sírjánál

A kommunista vezetőkről megszerezhető tudás 1989-ben és napjainkban jelentősen eltér egymástól. Ezt a hidalja át a Kommunizmuskutató Intézet, amikor negyedszázaddal a rendszerváltoztatás után egymás mellé helyezi a kommunista diktatúra vezetőinek életrajzát érintő akkori és mostani tudásunkat.