Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1926. augusztus 3-án született Budapesten. Közgazdász.
1949-1970 között tervhivatali előadó, osztály-, majd főosztályvezető. Az MKKE c. egyetemi tanára. Az Országos Tervhivatal elnökének helyettese 1970-1973-ban, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese 1973-1980-ban. Pénzügyminiszter 1980. június 27. és 1986. december 30. között.
Kommunizmuskutató Intézet
Budapesten született 1926. augusztus 3-án. Édesapja a híres belgyógyászprofesszor, a kétszeres Kossuth-díjas Hetényi Géza volt. 1948-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karán végzett és doktorált.
Először a Gazdasági Főtanácsnál dolgozott, majd a „fordulat évében” az Országos Tervhivatalba helyezték. Itt végigjárta szinte a teljes hivatali ranglétrát; 1973-tól az elnök első helyettese volt. (A miniszterek első helyettesei és az OTh elnökének első helyettese éppen kinevezése napján kaptak államtitkári rangot.)végül már az elnök első helyettese lett. Részt vett az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus, az 1987-es bankreform és az 1988-as adóreform előkészítő munkálataiban. 1980 nyarától már ő volt az ország pénzügyminisztere. Miután a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XII. kongresszusa 1985 tavaszán valamiféle – egyébként teljesen megalapozatlan – „gyorsítási program” beindításáról határozott, Hetényit, aki bizonyára tisztában volt a kísérlet elhibázottságával, 1986-ban felállították székéből.
Munkatársai utóbb „örökös pénzügyminiszterként” emlegették. A szakmabeliek úgy tartják – nem minden alap nélkül, de a nézőpont utólagos mentségnek sem utolsó –, hogy 1957 után a pénzügyminiszterek többségükben valódi szakemberek voltak, s mint ilyenek, egyúttal mozgatói az ésszerűsítésnek, valamiféle gazdasági reform bevezetésének – természetesen a rendszer által megszabott határok között, s amikor arra a politikai konstelláció lehetőséget adott. S hogy valóban a legfelső (párt)vezetés akaratától függött minden, arra jó példa, amiről ő maga beszélt 2002-ben, parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatásán: mint mondta, ő maga is csak egy nappal az esemény előtt értesült Magyarország és Nemzetközi Valutaalap közötti szerződés aláírásáról – noha akkor, 1982-ben, ő volt a miniszter. A reformközgazdászok tisztelték Hetényi családból hozott, akkoriban valójában csak megtűrt polgári erényeit: habitusát, tartását, műveltségét, s elismerték a tervhivatali évek alatt megszerzett képességét a gazdaság nagy rendszereinek, valamint a költségvetésnek az áttekintésére.
1987-től a Marx Károly (később Budapesti) Közgazdaságtudományi Egyetem professzora volt, nyugdíjazása után is tartott előadásokat. A rendszerváltoztatás után kuratóriumi elnökként, tanácsadóként, szakértőként rész vett például az Aegon Biztosító, a Fotex, a Budapesti Fesztiválzenekar és a Gazdaságkutató Intézet munkájában.
Budapesten halt meg 2008. november 11-én. 2009-ben barátai és tisztelői emlékkönyvet adtak ki munkásságáról.
Életút, tisztségek:
1948 – 1949. november 2. A Gazdasági Főtanács előadója.
1949. november – 1964. május 4. Az Országos Tervhivatal (OTh) előadója, főelőadója, osztályvezetője, végül főosztályvezetője.
1964. május 4. – 1973. november 6. Az OTh elnökhelyettese.
1973. november 6. – 1980. június 27. Az OTh elnökének első helyettese, államtitkár.
1980. június 27. – 1986. december 30. Pénzügyminiszter.
2002. augusztus 20. Megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést.
