Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1937. május 29-én született Hódmezővásárhelyen. Apja Hegedűs Lajos, anyja Szabó Rozália. Nős, három gyereke van. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemet végezte el.
A Héki Állami Gazdaság gyakornokaként állt munkába. 1960-tól a hartai Új Élet, később Erdei Ferenc Termelőszövetkezet főagronómusa. 1974-től termelési elnökhelyettes, 1976-tól a tsz elnöke. 1972-től a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagja. 1989 decemberében a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége alelnökévé választották. 1980-89 között a Bács-Kiskun megyei pártbizottság tagja. 1988. május 22. és 1989. október 6. között a KB, 1989. június 24. és 1989. október 6. között a Politikai Intéző Bizottsága tagja.
Kommunizmuskutató Intézet
1937. május 29-én született Csongrád vármegye székvárosában, Hódmezővásárhelyen. Érettségijét követően a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett oklevelet, majd a Szolnok megyei Mezőhéken helyezkedett el a helyi (héki) állami gazdaságban gyakornokként. 1960-ban Hartára került (a települést nem kímélte a II. világháborút követő kitelepítési hullám, amely a helyi svábokat érintette), ahol az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet agronómusaként, később főagronómusaként dolgozott. Az évek múlásával egyre feljebb lépett a szakmai ranglétrán: 1974-ben termelési elnökhelyettes, két évvel később pedig elnök lett az időközben Erdei Ferencről elnevezett tsz-ben. A ’70-es években a mezőgazdaság érdekvédelmi szervezetébe (amely korántsem volt politikamentes szervezet), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsába is bekerült.
1980-tól tagja lett az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Bács-Kiskun-Megyei Bizottságának, így a megyei politikai élet egyik irányítója lett. A Kádár leváltásával végződő 1988. májusi pártkongresszuson bekerült a Központi Bizottságba (KB); a vezető testületnek az állampárt 1989. októberi megszűnéséig tagja maradt. KB-tagsága mellett az 1989 nyarán átalakult Politikai Bizottság helyett létrehozott nagyobb létszámú Politikai Intéző Bizottság tagjává választották.
Az MSZMP megszűnését követően a párt agrárkáderei által életre hívott (baloldali kötődésű) Agrárszövetséghez csatlakozott, amelynek jelöltje is lett az 1990. márciusi országgyűlési választásokon, ám mandátumhoz nem jutott.
A rendszerváltoztatást követően visszavonult az aktív politikáról, ám az agráriumban továbbra is tevékeny szerepet vállalt, mégpedig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa helyébe lépő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Elnökségének tagjaként.
Életút, tisztségek:
1960–1976: A hartai Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (Mgtsz) (1972. decembertől Erdei Ferenc Mgtsz) főagronómusa.
1976–1990: A hartai Erdei Ferenc Mgtsz elnöke.
1982. november 7. Megkapja a Munka Érdemrend arany fokozatát.
1986. április 4. Megkapja az Eötvös Loránd-díjat.
1988. május 22. – 1989. október 7. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja.
1989. június 24. – 1989. október 7. Az MSZMP KB Politikai Intéző Bizottságának tagja.
1989. december 12-től: A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Elnökségének tagja.
