Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1929. júl. 24-én született. Csepeli munkáscsaládból származik. Szüleit korán elvesztette. Férje az államapparátusban dolgozott, két lánya van. Tervező és statisztikus szakképesítést szerzett. 1961-ben diplomát kapott a KB Politikai Főiskoláján.
1943-tól a Csepel Vas- és Fémművek (ill. elődei) betanított munkása. 1951-től bérelszámoló. Ezután leérettségizett és képesítést szerzett. 1953-tól a Lámpagyár üzemi párttitkára. Később a IX. kerületi pártbizottság munkatársa, osztályvezetője, majd 1962-től másodtitkára. 1967-től a pártbizottság első titkára. 1971-től a SZOT titkára és a Magyar Nők Országos Tanácsa alelnöke. 1980-tól a SZOT alelnökévé választották. 1980. december 16-tól a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke.
1975. március 22. és 1989. október 6. között KB-tag.
Kommunizmuskutató Intézet
1929. július 24-én születetett Dunaharasztiban (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), sváb családban. Leánykori neve Schönléber Mária volt. Igen fiatalon abbahagyta iskoláit, és munkába állt a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben. A gyáregységben az évek múlásával több munkakörben is megfordult, kifutó és betanított munkás egyaránt volt.
A szovjet megszállással egy időben, 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1952-ben elhelyezkedett a soroksári úti Lámpagyárban, ami a kommunizmus éveiben gázkészülékeket és fegyvereket gyártott. Itt bérelszámolóként tevékenykedett, majd 1953-tól lett az 1948-as pártegyesítést követően létrehozott kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártja üzemi titkára. Pozíciója a hidegháború éveiben kiemelten fontos fegyvergyár politikai vezetőjének tisztségét jelentette.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően csatlakozott a Magyar Szocialista Munkáspárthoz (MSZMP); személyesen agitált a munka újbóli felvételére, a sztrájkok abbahagyására a fővárosi munkásság körében. 1959 tavaszán a párt kétéves pártiskolára küldte; ezzel párhuzamosan a IX. kerületben tevékenykedett az MSZMP pártbizottságán politikai munkatársként, ugyanott, ahol korábban még MDP-s káderként dolgozott. A ranglétrán tovább menetelt: 1961-ig osztályvezető, 1962 és 1967 között másodtitkár volt, 1967 őszétől pedig kerületi első titkárként működött.
1971-ben a párt megválasztatta a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárává, illetőleg a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnökévé. A Nőtanács a nők befolyásolására, valamint az MSZMP nőtagokkal való feltöltésére is szolgált a Kádár-rendszerben – e szervezet első embere lett 1980 decemberében. Munkásságát 1975-ben, a párt XI. kongresszusán központi bizottsági tagsággal díjazta az MSZMP. Duschekné a vezető testület tagja maradt a párt 1989. októberi önfeloszlatásáig, ami jól mutatja, hogy ő is egy közepes nagyságú fogaskerék volt az állampárt gépezetében. Eddig felsorolt pozíciói mellett az akkor meglehetősen súlytalanul működő Országgyűlésben is helyet foglalt, tagja volt az Elnöki Tanácsnak, alelnökölte a Magyar–Szovjet Baráti Társaságot. Dolgozott a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségben is. 1989 januárjában, az 1956-tal kapcsolatos emlékezetes Pozsgay Imre-interjú idején, határozottan elítélte az államminiszter szavait. Ő azok közé kommunisták közé tartozott, akik „ellenforradalomnak” minősítették az 1956-os forradalmat és szabadságharcot.
A rendszerváltoztatást követően visszavonult az aktív politikától.
Életút, tisztségek:
1945-től a Magyar Kommunista Párt, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1953: A Lámpagyár üzemi párttitkára.
1954–1957: Az MDP, majd az MSZMP Budapest IX. Kerületi Bizottságának munkatársa.
1957–1961: Az MSZMP Budapest IX. kerületi Bizottságának osztályvezetője.
1962 – 1967. július 28. Az MSZMP Budapest IX. kerületi Bizottságának titkára.
1967. július 28. – 1971. május 4. Az MSZMP Budapest IX. kerületi Bizottságának első titkára.
1971. május 8. – 1980. december 15. A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) titkára.
1971. október 30. – 1980. december: A Magyar Nők Országos Tanácsának (MNOT) alelnöke.
1975. március 22. – 1989. október 7. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja.
1980. december 15. – 1989. november 9. A SZOT alelnöke.
1980. december – 1989. június 23. Az MNOT elnöke.
1985. június 28. – 1990. március 14. Országgyűlési képviselő.
1985. június 28.– 1989. október 20. Az Elnöki Tanács tagja.
