Kronológia

Öt egymás utáni év kisebb-nagyobb aktívuma után 1986-ban 401 millió dolláros hiány jött létre a nem rubelelszámolású magyar külkereskedelemben, a rubelelszámolású forgalom viszont 17 millió rubeles többlettel zárta az évet - közölte Veress Péter külkereskedelmi miniszter az 1986-os évet értékelő tájékoztatóján.

Megállapította: az 500 millió dollárosra tervezett aktívumtól való elmaradásnak mintegy 40 százaléka az árfolyamok és az árak alakulására, 60 százaléka pedig a tervezettől eltérő exportcsökkenésre, illetve importnövekedésre vezethető vissza. A cserearányveszteség számszerűsített értéke 400 millió dollár volt, miután a csökkenő ártendenciájú termékek a magyar kivitelben jóval nagyobb súlyt képviselnek, mint a behozatalban.

A Magyar Nemzeti Bank képviselői 200 millió dolláros hitel felvételéről írtak alá megállapodást egy amerikai, japán és nyugat-európai pénzintézetekből álló bankkonzorciummal.

A fél évvel korábban életbe lépett csődtörvény alapján elsőként a Magyar Hitelbank indított felszámolási eljárást egy eladósodott jelentősebb cég, a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat ellen. A VÁÉV-en kívül az év végéig hét ipari üzem felszámolását kezdeményezték a hitelezők.

A Gábor Áron Vasöntöde hosszas alku után megegyezett hitelezőivel, a Balassagyarmati Javító-Karbantartó Kisvállalat ellen folyik a csődeljárás, öt nagyvállalat esetében pedig (Tatabányai és Mecseki Szénbányák, Ganz-MÁVAG, Láng Gépgyár, Soroksári Vasöntöde) a kormány úgy döntött, hogy állami pénzekből - szanálással - megmenti a cégeket, s részben magára vállalja tartozásaikat. A fedezet előteremtésére a 2 milliárd forintos Szanálási Alapot év közben további 2,5 milliárd forinttal megfejelték. November végén viszont a kormány közölte: nem tartja kielégítőnek a felszámolási eljárás eddigi tapasztalatait, ezért kötelezi a kereskedelmi bankokat, hogy indítsanak felszámolási eljárást minden olyan adósuk ellen, akinek három hónapnál régebben lejárt tartozásai meghaladják a 25 millió forintot.

A kiemelkedő hatékonysággal termelő feldolgozó-ipari vállalatok január 1-ig visszamenő hatállyal 1987-ben nyereségadó-kedvezményben részesülhetnek - jelentette be Medgyessy Péter pénzügyminiszter.

Eszerint a 20 százaléknál magasabb vagyonarányos nyereséget termelő vállalatok 5-20 százalékos kedvezményt kérelmezhetnek. Mint elmondta: az intézkedés a jó teljesítményű gazdálkodók mozgásterét, fejlesztési lehetőségeit hivatott bővíteni.

Országos Anyag- és Árhivatal elnöke

hatályon kívül helyezte az úgynevezett kompetitív árképzés 1980 óta érvényben lévő szabályait, amely a feldolgozó-ipari vállalatok közel felénél a belföldi árakat konvertibilis exportáraik átlagos szintjében maximálta. Mint az Árhivatalban közölték: a sorozatos forintleértékelések értelmetlenné tették ezt a feltételrendszert. Hozzátették: a hatósági ellenőrzés ezentúl nem az árképzési módszereket fogja vizsgálni, hanem a piaci magatartást, a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény betartását.

Országgyűlés

2 ellenszavazattal és 12 tartózkodással törvényerőre emelte a szeptember elsejétől életbe lépő új földtörvényt.

A döntést a parlamenti bizottságokban heves viták előzték meg, ennek nyomán szüntették meg például a tartós földhasználat intézményét (vagyis állami földek elidegenítésének tilalmát), de a képviselők által sokat kifogásolt adminisztratív ingatlanszerzési korlátozásokban végül is a rendelkezési korlátozásokban végül is a rendelkezésen alig enyhítő kormányzati álláspont győzedelmeskedett.

Letelt az a négy hónap, aminek időtartamára a Minisztertanács a szakszervezetekkel, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel és a Magyar Kereskedelmi kamarával egyetértésben felszólította a hazai vállalatokat és szövetkezeteket, hogy ne hajtsanak végre !munkáltatói döntéstől függő alapbéremelést". 1986 decemberében azzal indokolták a felszólítást, hogy 1986-ban a tervezettnél 5-7 milliárd forinttal több bértömeg áramlott ki.

A Közös Piac külügyminiszteri tanácsa megadta a felhatalmazást az EGK brüsszeli bizottságának a Magyarországgal kötendő kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megtárgyalására, amely átfogóan lesz hivatott szabályozni a felek közötti kapcsolatokat. Az év hátralévő részében három alkalommal ültek le az asztalhoz hivatalos tárgyalásra Magyarország és a Közös Piac képviselői.

A Művelődésügyi Beruházási Vállalat megkezdte a Városligetben annak a térségnek a helyreállítását, ahová egy 1983-as kormánydöntés értelmében a Nemzeti Színházat kellett volna felépíteni. (Az akkori és mostani munkálatok költségei együttesen 33 millió forintra rúgnak, az immár elvetett építési tervek 77 millió forintot vittek el.)

A kormány novemberben felszólította a Fővárosi Tanácsot és a művelődési tárcát, hogy a színház helyének kiválasztására hirdessenek pályázatot, amelynek eredményéről lekésőbb 1988 végéig kér tájékoztatást.

A Magyar Nemzeti Bank 2 százalékkal emelte a kereskedelmi bankoknak és pénzintézeteknek nyújtott refinanszírozási hitelek kamatát. A váltó-viszontleszámítolási kamatláb például 8-ról 10 százalékra nőtt. Az intézkedés arra szolgál - mondták el az MNB-ben -, hogy a pénzkiáramlást a tervezett keretek között tartsák. Hasonló megfontolásokból az MNB április elsejétől 15 milliárd forinttal 114 milliárd forintra csökkentette a kereskedelmi bankok számára refinanszírozott idei forgóeszközhitel-keretet.

A Magyar Posta a duplájára emelte a telefon-beléptidíjakat: a magánszemélyek ezentúl egy fővonalért 12 ezer forintot, ikerállomásért 6 ezer forintot, a közületek 90, illetve 60 ezer forintot fizetnek. Két héttel később szintén drágult - átlagosan 25 százalékkal - a külföldre küldött levélpostai küldemények díja.

Országgyűlés

zárt ülésen elfogadta az MSZMP KB és a HNF országos tanácsának együttes javaslatait személycserékre:

Grósz Károly, eddig a Budapesti Pártbizottság első titkára, ezután a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja; Lázár György, eddig a Minisztertanács elnöke, (június 23. óta) főtitkárhelyettes, a Politikai Bizottság tagja; Németh Károly, ezután az Elnöki Tanács elnöke, (június 23-ig pártszervező főtitkárhelyettes), a Politikai Bizottság tagja.

A szintén nyugdíjba vonuló Czinege Lajos posztjára Horváth Istvánt nevezte ki miniszterelnök-helyettesnek.

Ezt követően a képviselők - öt ellenszavazattal és 14 tartózkodással - elfogadták az 1986-os költségvetés végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri beszámolót, amelyből kiderült: az államháztartás hiánya a tervezettnek éppen a duplája, 47 milliárd forint volt.

Mind a korábbi bizottsági üléseken, mind magán az ülésszakon több képviselő kifogásolta, hogy a költségvetésről adott kormányzati kép nem elég nyílt, áttekinthető, közérthető, s javaslat hangzott el a parlament által jóváhagyott keretszámok szigorúbb betartására is.

Társadalmi szerződés

Társadalmi szerződés címmel politikai programot tesz közzé a Beszélő különszámában a demokratikus ellenzék. Szerkeszői: Kis János, Kőszeg Ferenc, Solt Ottília.

A tanulmány, mely a "Kádárnak mennie kell!" mondattal kezdődik, az MSZMP hatalménak erőteljes korlátozására, a párt és a társadalom közötti politikai kiegyezésre, kompromisszumos közjogi viszonyok megteremtésére tesz javaslatot.

Minisztertanács

Ezentúl a helyi tanácsok a foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében úgynevezett közhasznú munkát szervezhetnek. Az ÁBMH várakozásai szerint elsősorban a szakképzetlen, alacsony iskolai végzettségűek számára szükséges ilyen munkaalkalmak teremtése, amelynek költségei 70 százalékát a központi költségvetés, 30 százalékát a megyei, városi közigazgatás kell, hogy állja. A költségvetés 1987-ben 30 millió forintot különített el erre a célra, s a legutóbbi adatok szerint az ország 9 megyéjében összesen mintegy összesen mintegy 800-an dolgoztak ily módon, elsősorban közterületek karbantartásán, tisztításán.

A magyar távközlés fejlesztésére 70 millió dolláros kölcsön felvételéről írtak alá megállapodást a Magyar Posta képviselői a Világbankkal.

A Magyar Nemzeti Bank képviselői 400 millió dolláros konzorciális hitel felvételéről írtak alá megállapodást 39 nyugati - így japán, nyugatnémet, arab és amerikai - bankkal.

Minisztertanács

Jóváhagyta a 1986-ban aláírt magyar-svéd beruházás-védelmi megállapodást, amely a másik országában befektető cégek, személyek érdekeinek kölcsönös védelmére hivatott. Az ezzel elsőként hatályba lépő magyar-svéd után az év hátralévő részében életbe lépett a Nagy-Britanniával, Franciaországgal és az NSZK-val kötött hasonló megállapodás, míg a Belgiummal, Hollandiával és Olaszországgal aláírottak még a kormányok jóváhagyására várnak.

Elkészült Paks

Üzembe helyezték a negyedik 440 megawattos reaktorblokkot a Paksi Atomerőműben, teljesítménye ezzel 1760 megawattra nőtt, s átadásával lényegében befejeződik az erőmű fejlesztésének első szakasza. Már korábban közölték: az erőművet a 90-es években bővítik további két 1000-1000 megawattos, ugyancsak szovjet tervezésű reaktorblokkal.

Az ipari szerkezet-átalakítási program folytatására 150 millió dollár összegű kölcsön felvételéről írtak alá megállapodást a Magyar Nemzeti Bank képviselői a Világbankkal. A nemzetközi pénzügyi szervezet, amelynek Magyarország 1982 óta a tagja, ezzel együtt eddig összesen 13 magyar programra nyújtott hitelt 1 milliárd 176 millió dollár értékben, amihez még 1,2 milliárd dollárnyi a Világbank társfinanszírozásában nyújtott kölcsön is járult.

A Magyar Kereskedelmi Kamarában tartott pénzügyminisztériumi tájékoztatón körvonalazódott az 1988-as szabályozórendszer. Eszerint megszűnik a vagyonadó, a béradó és a város- és községfejlesztési hozzájárulás, bevezetik azonban az 50 százalékos nyereségadót, a társadalombiztosítási járulék mértéke pedig 40 százalék lesz. A gazdálkodóknak jövőre nem kell különféle alapokra felosztaniuk megmaradt nyereségüket, a mezőgazdaságot kivéve központi bértömegszabályozás lesz. A Minisztertanács október 15-i ülésén hagyta hivatalosan jóvá a jövő évi szabályozórendszert, részleteiben is.