Kronológia

Bekapcsolták a paksi atomerőmű harmadik blokkját az országos energiahálózatba, s néhány héttel később - sikeres üzemi próbák után - már teljes üzemben termelt áramot. A három, egyenként 440 megawatt teljesítményű paksi reaktor jövőre a tervek szerint a mintegy 30 millió kilowattóra hazai villamosenergia termelés egyharmadát fogja adni.

A negyedik blokk üzembe helyezését pedig 1987 végére tervezik. Még januárban döntöttek egyébként arról, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben a paksi atomerőművet az eddigieken felül még további négy 440 megawattos blokkal fogják kibővíteni a kilencvenes évek első feléig.

Politikai Bizottság

A nem termelő területeken folyó tevékenység korszerűsítése

Ismerteti: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 53.p. 6. lábjegyzet.

KB Titkárság

A Magyar Vöröskereszt

Utal rá: Hantos János, Önzetlen társadalmi munka Pártélet 1987:4.

A kormány és a SZOT képviselőinek tanácskozása

Minisztertanács

Meghallgatta az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját az 1987. év gazdasági fejlődéséről és az 1988-ra történő átmenet kérdéseiről.

A kormány Tervgazdasági Bizottságot hozott létre.

A külügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette.

A Minisztertanács elismerését fejezte ki a kereskedelem dolgozóinak az elmúlt hetekben végzett munkájukért, példás helytállásukért.

Környezetszennyezés Monorierdőn.

Sajtótájékoztatón jelentették be, hogy 1987 júniusában vizsgálták először a Minőség Vegyipari Kisszövetkezet tevékenységét. Kb. 120-140 tonna veszélyes hulladékot ástak elő a telephelyen, kb. 130 tonnát máig sem találnak az ellenőrző szakértők.

Elnöki Tanács

A testület meghallgatta Kádár János tájékoztatóját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletéről.

Az Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az Országgyűlést június 29-én, szerda 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, az ipari miniszter beszámolóját az ipari szerkezet-átalakítási programról.

Az Elnöki Tanács határozott arról, hogy Kazincbarcikán július 1-i hatállyal városi ügyészséget és városi bíróságot létesít. Az illetékességi területe Kazincbarcikára, Edelényre, valamint a városkörnyéki községekre terjed ki. A döntést a két állami szerv jobb működési feltételeinek biztosítása és a helyi lakosság kezdeményezése indokolta. A testület továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött.

Minisztertanács

A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly beszámolóját Prem Tinszulanondával, a Thaiföldi Királyság miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól.

A kormány meghatározta a felsőoktatás fejlesztésének feladatait és cselekvési programját. Döntött a felsőoktatási fejlesztési alap létrehozásáról.

A Minisztertanács vitát folytatott az egységes vállalkozói adórendszer elveiről és a bevezetésével kapcsolatos kérdésekről. A kormány jelentést hallgatott meg a népgazdaság 1987. évi munkavédelmi helyzetéről.

A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a Győr-Sopron Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság munkájáról szóló beszámolót.

Országgyűlés

1. Személyi javaslatok tárgyalása

2. A Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása

3. Az ipari miniszter beszámolója az ipari szerkezetátalakítás feladatairól

4. Szűrös Mátyásnak , a külügyi bizottság elnökének javaslata a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében

5. Interpellációk, kérdések

Az I. félévben az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó 600 vállalat közül kb. 80 volt veszteséges. Az összveszteség 6 milliárd forintot tesz ki. 1987 augusztusában még csak 56 vállalat volt ilyen helyzetben, 5 milliárd körüli veszteséggel. Új csődeljárás jelenleg egyetlen iparvállalat ellen sem folyik.

Minisztertanács

A Minisztertanács megvitatta a gazdasági társaságokról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény tervezetét, valamint az általános forgalmi adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására tett javaslatokat. Úgy határozott, hogy a két új törvény megalkotására, valamint az említett, hatályban lévő két törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatait az Országgyűlésnek benyújtja, s kéri ezeknek az őszi ülésszak napirendjére való felvételét. A Minisztertanács megtárgyalta a táppénz 1988. évi alakulását, és módosított egyes táppénzszabályokat. Egyúttal tájékoztatást kapott a társadalombiztosítás finanszírozásának korszerűsítéséről.

A kormány áttekintette a költségvetési reformmunkák jelenlegi helyzetét, és elfogadta a feladatok ütemezésére tett javaslatokat. Egyetértett azzal, hogy erről a pénzügyminiszter az Országgyűlésnek tájékoztató jelentést nyújtson be.

Országgyűlés

1. Törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról

2. Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. sz. törvényjavaslat módosítása

3. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosítása

4. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítása

5. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosítása

6. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítása

7. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

8. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat

9. Az 1989. évi állami költségvetésről és az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

10. A Minisztertanács javaslatai az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására

11. Tájékoztató a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről

12. Személyi kérdések

Pénzügyminiszter

rendeletet adott ki, amelynek alapján a kötvényt kibocsátó hazai gazdálkodó szervek 1987-től kezdve kötelesek nyilvánosságra hozni - a napilapban vagy szakfolyóiratban közzétett hirdetés útján - az árbevételükre, vagyonukra és nyereségükre vonatkozó adatokat.

Az új jogszabály azt is kimondja, hogy az előbbi adatok a cégjegyzékben nyilvántartott valamennyi gazdálkodó szervezet esetében is nyilvánosak, s azok a cégbíróságokon mindenki számára hozzáférhetőek. Ami a megélénkülő hazai kötvénypiacot illeti, az Állami Fejlesztési Bank után májustól a Magyar Nemzeti Bank is létrehozott egy kötvényirodát értékpapírtok adásvételére.

Minisztertanács

a munkaidőalap védelme érdekében úgy döntött, hogy 1987-től kezdve az ötnapos munkarendben dolgozóknak legalább 255 munkanapot kell évente ledolgozniuk, s ha az ünnepnapok miatt ennél kevesebb jönne ki az adott évre, akkor a munkáltatók döntik el, melyik naptár szerinti munkamentes nap munkanappá nyilvánításával tesznek eleget e kormányrendeletnek.

Politikai Bizottság

1. A szövetkezetek működésének tapasztalatai

Utal rá: Orbán, Két agrárforradalom... 82.p.

2. Az iskolák szociális összetételének megváltoztatása

Ismerteti: Knausz, Az MDP... Párttörténeti Közlemények, 1985:3. 185-186.pp, ugyanő, A közoktatás... Párttörténeti Közlemények, 1987:1. 152.p.

3. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium, és a minisztériumban működő pártcsoport munkája

Utal rá: Knausz, A közoktatás... Párttörténeti Közlemények, 1987:1. 152.p

Mindszenty József és társainak pere

Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélik.

Minisztertanács

A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly miniszterelnök jelentését Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatásáról.

A kormány megtárgyalta az 1987. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzésekről, valamint a népi ellenőrzés 1987. évi munkájáról szóló előterjesztéseket.

A Minisztertanács áttekintette a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló törvényerejű rendeletet és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak az érvényben levő jogszabály módosítására.

A kormány elfogadta Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzet regionális tervét és fejlesztési programját.

Retorziók a Memorandum aláírói ellen

Miután nagy többségüket az aláírás visszavonására kényszerítették.

Harasztit és Vásárhelyit kizárják a pártból, Benjámin, Déry, Zelk, Losonczy , Aczél, Szervánszky szigorú megrovást, Kuczka, Erdei Sándor, Méray, Háy, Kónya, Karinthy és Vészi megrovást kap.

Újabb változások az Irodalmi Újság szerkesztőségében.

1955. október 18.

Politikai Bizottság

1. A közép- és felsőszintű vezetők továbbképzése

Utal rá: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 19, 1987. 20.p. 1. lábjegyzet.

2. A Politikai Főiskola munkája

Utal rá: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 19, 1987. 20.p. 1. lábjegyzet.

Minisztertanács

a szakszervezetekkel, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával egyetértésben állásfoglalást tett közzé: ebben felszólította a hazai vállalatokat és szövetkezeteket, hogy 1987. április elsejéig ne hajtsanak végre munkáltatói döntéstől függő béremelést. Az állásfoglalás indoklásában az szerepel, hogy az 1986-ban a tervezettnél 3,5-7 milliárd forinttal több bértömeg áramlik ki.

Elnöki Tanács

Maróthy László miniszterelnök-helyettest nevezte ki az Országos Tervhivatal elnökévé a nyugállományba vonult Faluvégi Lajos helyére, s miniszterelnök-helyettesi megbízást kapott Berecz Frigyes, a BHG addigi vezérigazgatója.

A szintén nyugdíjba vonuló Hetényi Istvánt addigi helyettese, Medgyessy Péter váltotta fel a Pénzügyminisztérium élén, Ballai Lászlót , a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé választották, utódja a KB gazdaságpolitikai osztályának élén Németh Miklós lett.

A néhány óra alatt leesett nagy mennyiségű hó, a hófúvások, a rendkívüli hideg miatt országszerte megbénult a közlekedés, üzemzavarok voltak az áramtermelésben és -továbbításban, a kommunikációban.

A gondok megoldására Tárcaközi Koordinációs Operatív Bizottság alakult a közlekedési miniszter elnökletével, átmenetileg korlátozták a dunaújvárosi, diósgyőri és ózdi kohászatai vállalatok, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Péti Nitrogénművek gázellátását, áramkorlátozást rendeltek el 160 ipari fogyasztónál. Néhány héttel később a kormányszóvivői tájékoztatón közölték: a közlekedési infrastruktúrát ért károk összege 2-3 milliárd forint, a termeléskiesés becsült értéke hasonló nagyságrendű.

Átlagosan 18 százalékkal emelték a kávé árát, 10 százalékkal a lakossági árufuvarozás tarifáit, megszüntették a III. és IV. osztályú vendéglátó-ipari egységek 10 százalékos költségvetési támogatását, s szabad árformába sorolták tevékenységüket.