Kronológia

KV Szervező Bizottság

A pártapparátus átszervezésére bizottságot küldtek ki

Tagjai

Farkas Mihály, főtitkárhelyettes (felügyeleti területe: Szervezési és Instruktor, Pártgazdasági valamint Agitációs Osztály, Nő- Ifjúsági Bizottság),

1948. szeptember 9-től honvédelmi miniszter, vezérezredes, a KV Szervező Bizottság elnöke, a Politikai Bizottság tagja;

Kovács István, (felügyeleti területe: Tömegszervezési valamint Káder Osztály),

a KV Szervezési Osztály vezetője, a Politikai Bizottság póttagja és a KV Szervező Bizottság tagja;

Marosán György, főtitkárhelyettes, (felügyeleti területét nem határozták meg),

1948. augusztus 18-tól a Nagy-Budapesti Pártbizottság titkára, a Politikai Bizottság és a KV Szervező Bizottság tagja;

Orbán László, a KV Propaganda Osztály vezetője,

KV-tag;

Szirmai István, a KV Szervező Bizottság titkárságának vezetője,

a KV Szervező Bizottság póttagja, KV-póttag;

Szőnyi Tibor, a KV Káder Osztály vezetője,

a KV Szervező Bizottság és a KV-tagja.

Utal rá: T. Varga, Az MDP országos vezető szervei, 28.p.

1948. június 28 1948. december 3

KV Közigazgatási Bizottság

A tanyakérdés Utal rá: Orbán, Az MKP... Párttörténeti Közlemények, 1987:4. 94.p.

Kormányrendelet az állami vállalatokat irányító ipari központok felállításáról és az állami és állami érdekeltségű vállalatokat ellenőrző Állami Ellenőrzési Központ létrehozásáról.

Politikai Bizottság

Bognár , Kritika, 1987:8

"Rákosiék nyilván féltek abban az időszakban attól, hogy Berija, aki az orvosperek atyja volt a Szovjetunióban, ide is kiterjeszti ezt az antiszemita intézkedéssorozatot, amely úgy látszik, Magyarországon is elég közismertté vált. Nekem akkor be kellett vinnem a Politikai Bizottság elé egy anyagot a belkereskedelem káderösszetételéről . Ez volt a címe. Az Államgazdasági Osztály vezetője Friss István volt. Fölhívtam és mondtam neki: te Pista, nem lehetne egy kicsit halasztani? Most itt van ez az orvosper meg egyéb dolgok, én nem akarok a részletekbe belemenni, te biztos jobban tudod, de a helyzet az, hogy tele vagyok zsidókkal. Olyan mértékig, hogy el se lehet képzelni. Hát hol legyenek zsidók Magyarországon, ha a belkereskedelemben se? Ebből nagy baj lesz! Erre Friss azt mondta: muszáj, párthatározat! Még olyan telefonok jöttek Kovács István részéről, aki káderes volt akkor, hogy mindenkinek az eredeti neve is kell, mert hátha időközben magyarosított. De ha gyanús a dolog, akkor az apja nevét is meg kell adni, s tovább, majdnem Nürnbergig menő szempontok szerint. Nem lehetett mást tenni, összeállítottuk a főosztály-, osztály- és a többi vezetők listáját. Persze egy seregről kiderült, hogy zsidó, akiről én se tudtam, hogy az. A neve rendben volt, én igazán nem tudtam, ekkor derültek ki ezek. Megnézem, te jó Isten -mondom- ebből mi lesz. Szerdai napon volt akkor a Politikai Bizottság ülése, szerda délelőtt. Gyakran megtörtént, hogy Rákosi egy héten kétszer-háromszor szakkérdésekben telefonon megkérdezett engem. Most is felhív, és azt mondja: mondd, kedves komám, hol van ez a te minisztériumod? -Ha el nem tolták az éjjel, itt van a Vörösmarty téren. - Azt mondja, hol a Vörösmarty téren, Tel Avivban? Ez volt a pszichológiai megdolgozás, hogy felvezesse a témát és megpuhítson. Akkor még mondtam valamit, de közbeszólt: különben majd délután megbeszéljük, és valami mást kérdezett. Bemegyünk délután a Politikai Bizottság elé, s ott ült Rákosi , Gerő , Révai és Farkas a fő helyeken és én velük szemben. És elkezdik, hogy ki a zsidó, ki nem zsidó. Hát mit csináljunk? Mondom nekik, azért van ennyi zsidó, mert Magyarországon a honfoglalás korától kezdve a kereskedelmet általában idegenek csinálták, már akkor is mindig másokra hárult az, mert a magyarok nem szerették a kereskedelmet. Izraeliták, görögök, örmények stb, végig a magyar történelemben. Aztán a XIX. században kezdődött a kapitalizálódás és a polgosodás, a dzsentri nem ment kereskedelmi pályára, keletkezett egy nagy űr, amit kitöltöttek a zsidók. Ebből lett a kereskedelem elzsidósodása, ha tetszik, és a többi olyan területé, amelyet a magyarok magukra nézve méltatlannak tartottak. És tovább magyarázom. Kérem szépen, mondom, tessék elolvasni a Szent Péter esernyőjében Mikszáthnál, ahol még a bátaszéki polgármester is azt mondja: gyönyörűen városiasodunk, már zsidónk is van. A másik, a tolnai polgármester pedig rálicitált: nekünk nemcsak, hogy zsidónk van, hanem már házat is vett a Főtéren. Szóval, ez volt a helyzet, és -mondom- itt van most egy másik rendszer, és azt tudomásul kell venni, hogy nem lehet ilyen rövid idő alatt változtatni. Miért -mondom és végignézek rajtuk- más területet talán oly nagymértékben elkerülték a zsidók? Hallgatnak. Mit csináljak? Megint beszélek és jön Eötvös Károly és vele a múlt századvég meg a századelő egész magyar történelmi fejezete. Egy órája beszélek, ezek csak hallgatnak. Másfél órát hagytak beszélni. Én utólag úgy regisztráltam, hogy ők is érveket kerestek, de nekik más érvrendszerre lett volna szükségük. Ők a magyar nemzeti demokratikus oldalról való érvelést akarták hallani tőlem, abból reméltek kapni valami anyagot. Másra nem tudok gondolni, mert ezeket az irodalmi, történeti példákat ők is ismerték. Hiszen akkor ez nem volt ismeretlen dolog Magyarországon. Ők is jól tudták, hogy én ezt tudom. Végre másfél óra múlva azt mondta az öreg: na jó, hagyjuk most ezt a kérdést, fél év múlva térjünk rá vissza. Te pedig értsd meg, hogy ezt nem lehet így csinálni. Mondom, jó, jó. És akkor valahára elengedtek."

Központi Bizottság

1. Kádár János, első titkár: A KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek november 10-11-i moszkvai munkatalálkozója, valamint Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszélése

2. Havasi Ferenc, gazdaságpolitikai KB-titkár, a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke, KB-tag: A gazdasági munka megjavításának feladatai valamint az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelvei

A beszédet közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1985/86, 252.p.

A határozatot közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1985/86, 270.p.

Közlemény: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1985/86, 280.p.

Az ülésről kiadott közlemény megállapította: "A gazdasági fejlődés élénkülése 1985-1986-ban nem következett be, a VII. ötéves terv első évének eredményei nem kielégítőek. A kiadások - a nemzetközi kötelezettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jövedelmek - meghaladták a bevételeket. .A népgazdaság nem megfelelő teljesítményében szerepük van a számunkra kedvezőtlen nemzetközi körülményeknek, az értékesítési lehetőségek szűkülésének. A népgazdasági tervezés, a szabályozás és az intézményrendszer nem biztosította kellő mértékben a külső és belső egyensúlyi viszonyok javítását, a gazdaság élénkítéséhez szükséges új források feltárását. Az ország népgazdaságának gondjai, a rendkívül lassú fejlődés, a kibontakozás nehézségei erőteljesen foglalkoztatják és nyugtalanítják közvéleményünket. A Központi Bizottság elengedhetetlen és sürgős feladatnak tartja a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló akadályok eltávolítását, az irányítás színvonalának emelését, a munka megjavításához szükséges politikai és társadalmi, szervezeti és személyi feltételek megteremtését."

Elnöki Tanács

Állampolgársági, valamint kegyelmi ügyek 1987. évi intézése.

A jelentés szerint állampolgársági ügyekben az Elnöki Tanács az állampolgárságról szóló törvény előírásainak érvényre juttatása, a kettős állampolgárság megszüntetésével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása jegyében hozta meg határozatait. Az állampolgársággal összefüggő ügyekben érintett személyek száma a múlt év során 2638 volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedést jelent. A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős többségét családi okok - magyar állampolgárral kötött házasság, családi, rokoni kapcsolatok rendezése - indokolták. Az állampolgársági kötelékből való elbocsátást elsősorban azok kérték, akik külföldön való tartózkodásukat véglegesnek tekintették és a külföldi állampolgárság megszerzésével kívánták letelepedésüket és megélhetésüket biztosítani. A kettős állampolgárság megszüntetésére hozott nemzetközi egyezmény alapján az elmúlt év során 502 kettős állampolgárságú gyermek ügyét rendezték.

A kegyelmi határozatok tekintetében az Elnöki Tanács megállapította: a meghozott határozatoknál érvényesült az az elv, hogy a kegyelmi eljárások nem a bíróságok által hozott ítéletek felülvizsgálatát célozzák, hanem az elítélés után bekövetkezett egyéni körülmények sokirányú mérlegelését jelentik. Az elmúlt évben 1800 kérelmező közül 227-en részesültek kegyelemben. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg.

Országgyűlés

A kormány előterjesztése alapján a képviselők tudomásul vették, hogy most nem kerülnek napirendre olyan javaslatok, mint az alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnökről szóló tervezet.

1. Személyi javaslatok 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról 5. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 7. A földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény

Független Kisgazdapárt Békés megyei szervezete

felhívást tett közzé a Békés Megyei Népújságban, amelyben elítéli a Péter-Pál napi demonstrációt és a harmincszázalékos gabonaár-emelés követelését. A felhívás hangsúlyozza, hogy az így kialakuló magas gabonaárak előbb-utóbb arra kényszerítenék a kormányt, hogy a hús árát is ugyanilyen mértékben megemelje.

Állami Egyházügyi Hivatal

a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény értelmében törvényesen elismert vallási felekezetté nyilvánította a Magyarországi Jehova Tanúi Vallási Közösséget. Bemutatott szervezeti szabályzatában kinyilvánították, hogy a törvényes jogszabályoknak megfelelően kívánnak működni.

Az Erdélyi Szövetség, a Független Magyar Demokrata Párt, a Magyar Függetlenségi Párt és a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége

nyílt levelet intézett Szűrös Mátyáshoz , az Országgyűlés elnökéhez. Mint a negyedik asztal, pontosabban csak szék képviselői sérelmezik, hogy az eredeti, tervezett megállapodással ellentétben, nekik csak úgynevezett megfigyelői státus jutott, az is csak esetenként, külön-külön csak plenáris ülésekre.

Országgyűlés

1. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

2. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat;

3. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat;

4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat;

5. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat;

6. A Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat;

7. A büntető-eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

8. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;

9. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat;

10. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat;

11. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat;

12. A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat;

13. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

14. A pénzügyminiszter tájékoztatója az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról;

15. Az október 23. megünneplésére tett önálló képviselői indítvány megvitatása;

16. Interpellációk, kérdések;

17. Személyi javaslatok tárgyalása;

18. Egyéb kérdések.

KV Közigazgatási Bizottság

A tanyakérdés

Utal rá: Orbán, Az MKP... Párttörténeti Közlemények, 1987:4. 94.p.

MSZMP Politikai Bizottság

Schöpflin György - Tőkés Rudolf - Völgyes Iván: Az apparátus lázadása Magyarországon

Mozgó Világ, 1989:6

1988. május 11 "Kádár [...] benyújtotta a lemondását, amit a PB elfogadott. Ezt követően a testület jóváhagyta az új összetételt, csakúgy, mint a titkárok névsorát, a Központi Ellenőrző Bizottságét valamint a Központi Bizottságét is. Kádárnak engedményként a KB 113 tagjából csupán 37-et készültek felváltani.

Ezen a ponton még semmi sem garantálta a vezetés igazi megújulását, merthogy a tervezett új PB-ben még olyan Kádár -támogatók ültek, mint Berecz , Gáspár , Hámori , Németh Károly, és Óvári . A kisebbségben lévő reformpárti koalíció csupán a 'megtűrt ellenzékiekből' állt volna, mint Pozsgay és Nyers . Így a Grósz , Lukács , Németh Miklós és Fejti alkotta csapat a három 'beugró emberrel' -Csehákkal , Szabóval és Tataival - együtt tartós egyensúlyt hozott volna létre. Ezért Kádár valószínűleg helyettesnek adta volna át a székét, vagy esetleg megtartotta volna PB-posztját, így elzárva az utat minden jövőbeli változás elől.

Csakhogy Kádárt cserbenhagyták legfontosabb szövetségesei, mint például Aczél és Maróthy , és így lassan felismerte, hogy most már azt kell menteni, ami még menthető. Így hát az ügylet létrejött. Legfontosabb feltételei a következők voltak:

-Kádár átengedi Grósznak a főtitkári hivatalt és helyette a párt elnöke lesz (meg nem határozott feladatkörrel) Megállapodtak továbbá abban, hogy nem csinálnak bűnbakot belőle sem Rajk László pere és kivégzése miatt, sem Nagy Imre 1958-as kivégzése miatt, sem a 70-es évek elején beindult ellenreformok miatt.

-Az új Politikai Bizottság felállásában benne foglaltatik a korábban említett koalíció, így egyszerre érvényesül a politikai folytonosság elve a tényleges személycserékkel.

-A KB-Titkárság összeállítása változatlan marad, a pártadminisztráció zökkenőmentes folytatása érdekében.

-Jóllehet május 10-én egyszer már megbukott Kádár javaslata az egyharmados KB-személycserék, most mégis elfogadásra került bár az nyilvánvalónak látszott, hogy a 37 új ember javarészt a Grósz -táborból fog kikerülni.

-Kádár felé a legnagyobb engedmény a Központi Ellenőrző Bizottság érintetlenül hagyása volt. Ezt a testületet ortodox Kádár -ideológusok uralták [...] Minthogy a KEB-é volt a legfőbb fegyelmi jogkör -beleértve a múltbeli vétkeket is- ez az engedmény létfontosságú volt Kádár számára.

Kádár távoztával Grósz egyszerre foglalja el a pártfőtitkári és a miniszterelnöki széket. Ez az ideiglenes megoldás azt a célt szolgálta, hogy egy egységes államvezetés az 'erőskezű kormányos' eszményképével az élen kerülje el a teljes összeomlást. Az is valószínűnek látszik, hogy májusban Grósznak már tudomása volt arról, hogy a Szovjetunióban Gorbacsov össze akarja kapcsolni a párt és az állami vezetést egy újonnan létrehozott elnöki poszttal. A két elképzelés feltűnő azonosságokat mutat, és arra is van bizonyíték, hogy a tervet, miszerint Grósz egyidejűleg lesz pártfőtitkár és miniszterelnök, még a magyar pártkonferencia megnyitása előtt láttamoztatták Moszkvában." 1988. május 20-22

Minisztertanács

A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak az Egyesült Királyságban tett látogatásáról szóló beszámolót.

A kormány jelentést hallgatott meg az 1987. évi népgazdasági terv végrehajtásáról és az idei első negyedévi gazdasági fejlődésről.

A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a pénzügyminiszter jelentését az 1987. évi költségvetés végrehajtásáról és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kormány az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az Országgyűlés elé terjeszti, a pénzügyi ellenőrzések elmúlt évi tapasztalatairól szóló beszámolót pedig a képviselők rendelkezésére bocsátja.

A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg az ipari szerkezetátalakítás feladatairól és úgy határozott, hogy a beszámolót az Országgyűlés elé terjeszti.

A kormány javasolja az Országgyűlésnek az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyúttal határozott a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításáról.

Tóth-Benkő, A NPP... Párttörténeti Közlemények, 1987:4. 152.p:.

"Gerő Ernő november 30-án Rákosi számára egy bizalmas feljegyzést készített - amit egyébként Révai és Farkas is szignált - néhány aktuális politikai kérdésről. Ebben egyebek között azt javasolja, hogy 'az anyagi támogatás mértékét fokozatosan csökkenteni kell, és határozottan irányt kell vennünk a kisgazdapárt politikai és szervezeti tevékenységének csökkentésére."

A Demokratikus Nők Világszövetségének II. kongresszusa

A kongresszuson elfogadott békekiáltvány hangsúlyozza: "Ha a világ asszonyai összefognak, nem lesz háború!"

Tóth-Benkő, A NPP... Párttörténeti Közlemények, 1987:4. 152-152.p:

"Az MDP legszűkebb vezetősége körében december közepén döntés született a függetlenségi front létrehozásának a meggyorsítása, arról, hogy az 1949. február 1-re, a köztársaság kikiáltásának az évfordulójára már megalakuljon. Azonnal a 'legsürgősebb' teendővé válik a függetlenségi front programjának összeállítása, s 'ezzel függ össze a Balogh-párt és a kisebb demokratikus pártok helyzetének tisztázása', valamint 'a Barankovics-párt likvidálása' is. Olvasható még, hogy 'mindezeket a feladatokat már a jövő héten, még karácsony előtt teljes erővel fel kell vetni, ha nem akarjuk, hogy lekéssünk vele."

Országgyűlés

A Népköztársaság új Alkotmányát az országgyűlés törvénybe iktatja.

KV Köznevelési Bizottság

Az iskolai könyvtárak kiselejtezése, típuskönyvtárak összeállítása

Utal rá: Krausz, A közoktatás... Párttörténeti Közlemények, 1987:1. 158.p.

Átlagosan 19 százalékkal emelték a liszt és a sütőipari termékek - így a kenyér, pékáruk -, 20 százalékkal a háztartási energiaszolgáltatások, s ugyanennyivel a dohányipari termékek árát, a motorbenzin és a gázolja literenként 2 forinttal drágult. Az áremelést a kormány elsősorban a költségvetési hiány mérséklésével, a fogyasztói ártámogatások csökkentésével indokolta. Ugyanakkor bejelentették: augusztustól a 70 éven aluliak nyugdíját 100 forinttal, az annál idősebbekét 1 százalékkal, de legalább 100 forinttal, a családi pótlékot gyermekenként 50 forinttal emelik.

Húsz hazai pénzintézet, a két biztosító, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Pénzügyminisztérium közös nyilatkozatot tett közzé. Ebben vállalták, hogy közösen kialakítják a hazai értékpapír-kereskedelem rendjét, magatartási normáit, összegyűjtik, feldolgozzák és közzéteszik az értékpapírokkal kapcsolatos információkat a piac egységesítése és kiszélesítése céljából. A lakossági kötvénypiacon a szeptember közepétől-végétől - részben a befektetések bizonytalanságából, részben a jövő évre várt magas inflációból adódóan - árfolyamesés volt tapasztalható. November végén az Elnöki Tanács úgy döntött, hogy a jövő év január elsejétől kibocsátott lakossági kötvényekre megszűnik az eddigi automatikus állami garancia. A jövőben a kibocsátók szabadon határozhatják meg a kötvények után fizetendő kamat mértékét, s a várakozások szerint a kötvények hozamában meg fog mutatkozni a kibocsátó gazdálkodó szervezetek helyzetének megítélése.

Parlamenti Bizottságok

A két adótörvény pénzügyminisztériumi tervezetéről abban a tudatban tárgyalt a parlament terv- és költségvetési, illetve jogi bizottsága, hogy a képviselőkhöz eljuttatott tervezetek három nappal a képviselői ülés után kerülnek véglegesítésre a kormány elé. Ez lehetett az egyik fő oka annak, hogy a négy és fél órás ülésen a képviselők nem annyira az adótörvény-tervezetekről, hanem ezek elveiről, illetve az addigi vitákról cseréltek eszmét a jelenlévő pénzügyminiszterrel, aki elismerte, hogy "én sem nevezném ezeket társadalmi vitáknak, eddig lényegében szakértői körben formálódtak a tervezetek." Állampolgárok véleményét tükrözve a képviselők megjegyezték: mivel július 1-én létrejött az új adóhatóság, sokak következtetése az, hogy további vitánknak nincs értelme, eldőlt az adók sorsa.

Ennek ellenére voltak még nyitott kérdések: a Pénzügyminisztérium akkor még 0, 12 és 22 százalékos forgalmiadó-kulcsokkal számolt, a nyugdíjasoknak akkor még évi 120 ezer forint összes jövedelemig nem kellett volna adózniuk, s a kamatok adóját például 30 százalékra tervezték. A pénzügyminiszter írásos előterjesztésében kérdésesnek nevezett pontokról sem alakult ki vita, s a képviselők nem is szavaztak az adótörvény-tervezetekről. A szavazást elhalasztották akkorra, amikor a kormány által képviselt elképzelések kerülhetnek eléjük.

Országgyűlés

Grósz Károly miniszterelnök a parlamentben előterjesztette a kormány 1990-ig szóló munkaprogramját. A kormányfő szóbeli kiegészítésében leszögezte: "Arra készülünk, hogy megállítsuk az adósság növekedését, s közben koerszerűsítsük gazdaságunkat úgy, hogy ennek terhei csak elviselhető mértékben háruljanak a lakosságra - ez sokak szerint lehetetlen vállalkozás. A kormány meggyőződése, hogy több éves, következetes, fegyelmezett, végiggondolt gazdálkodással céljaink megvalósíthatók. Ehhez azonban módosítani kell felfogásunkat, át kell csoportosítani eszközeinket, újra kell gondolni törekvéseinket, hatékonyabban, lényegesebben több értéket teremtve kell dolgoznunk. Rendre, fegyelemre, és ami ennek alapjául szolgál: a teljesítményelv maradéktalan érvényesítésére van szükség mindenütt."

A miniszterelnök a továbbiakban egyebek mellett arról beszélt, hogy a kormány szükségesnek tartja a gazdaságirányítási rendszer megújítását, ezen belül a szabályozó rendszer egyes fő elemeinek gyökeres átalakítását, a piaci mechanizmusok kiteljesítését, valamint a kormányzati irányítás, a tervezés módszereinek továbbfejlesztését. A parlament a programot egyhangúlag elfogadta.

A továbbiakban a Medgyessy Péter pénzügyminiszter által beterjesztett adóreformhoz - az előzetes bizottsági ülésekhez hasonlóan - itt is számos módosító javaslat érkezett. Ezek azonban az adózás alapelveit nem érintették: a személyi jövedelemadónál az adómentes felső határ 48 ezer forint, ezen felül a jövedelmeket tíz sávba sorolva 20-60 százalékos kulcsokat határozott meg a pénzügyi tárca. Az alkalmazotti kedvezmény évi 12 ezer forint, a nyugdíjak adómentesek, a megtakarításokat lineáris kulcs terheli majd. A mezőgazdasági kistermelés évi 500 ezer forint értékhatárig nem adózik.

A parlament végül is kisebb módosításokkal - ilyen volt például a három vagy több gyermekes családok gyermekenkénti 12 ezer forintos kedvezménye - 10 ellenszavazattal és 21 tartózkodással jóváhagyta a személyi jövedelemadó pénzügyminisztériumi tervezetét, s így annak bevezetését január 1-től. Az általános forgalmi adó - kulcsai 0, 15 és 25 százalékosak - elfogadásánál mindössze 1 ellenszavazat és 5 tartózkodás volt.

Központi Bizottság

1. Németh Károly, pártszervező KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Ifjúsági Bizottság valamint a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke: A párttagsági könyvek cseréje

A határozatot közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 93.p.

A KB levele a párt szervezeteihez, tajaihoz : Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 96.p.

2. Személyi kérdések

KB Titkárság

Kimaradt:

Havasi Ferenc, eddig gazdaságpolitikai KB-titkár,

a Politikai Bizottság tagja, eddig a KB Gazdaságpolitikai Bizottság, a KB Közgazdasági Munkaközösség valamint a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöke, ezután a Budapesti Pátbizottság első titkára;

Horváth István, eddig adminisztratív KB-titkár,

(június 25-től a Minisztertanács elnökhelyettese), KB-tag;

Németh Károly, eddig pártszervező főtitkárhelyettes,

a Politikai Bizottság tagja, eddig a KB Ifjúsági Bizottság, a KB Pártépitési Munkaközösség valamint KB Káderpolitikai Bizottság elnöke, (június 25-től az Elnöki Tanács elnöke);

Bekerült:

Fejti György, eddig a Borsod megyei Pártbizottság első titkára,

ezután adminisztratív KB-titkár, KB-tag;

Lázár György, eddig a Minisztertanács elnöke,

ezután főtitkárhelyettes, ezután a KB Káderpolitikai Bizottság valamint a párt vezető szerepével foglalkozó bizottság elnöke, a Politikai Bizottság tagja;

Lukács János, eddig a Baranya megyei Pártbizottság első titkára,

ezután pártszervező KB-titkár, ezután a KB Ifjúsági Bizottság valamint a KB Pártépitési Munkaközösség elnöke, KB-tag;

Németh Miklós, eddig a KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője,

ezután gazdaságpolitikai KB-titkár, ezután a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke;

Politikai Bizottság

Kimaradt:

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke;

Sarlós István, az Országgyűlés elnöke;

Bekerült:

Berecz János, ideológiai KB-titkár,

a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke;

Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese,

a KB Agitációs és Propaganda Bizottság tagja;

Változás a testületen belül:

Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke,

a Politikai Bizottság tagja, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, ezután a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöke.

A KB tagjai sorába választották Beck Tamást , Gyuricza Lászlót , Iványi Pált , Medgyessy Pétert , Németh Miklóst , Petrovszki Istvánt és Tatai Ilonát.

Központi Bizottság

Németh Miklós, gazdaságpolitikai KB-titkár, a KB Gazdaságpolitikai Bizottság valamint a KB Közgazdasági Munkaközösség elnöke, KB-tag: A népgazdaság helyzete és az 1988. évi terv és állami költségvetés alapjául szolgáló elgondolások

A beszédet közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 227.p.

Közlemény: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 222.p.

Az ülésről kiadott közlemény megállapította: "A népgazdaság idei helyzete 1987-ben a megelőző két évinél kedvezőbben alakul. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése megfelel a tervezettnek. A nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom és az állami költségvetés hiánya kevesebb, mint 1986-ban volt." Ez utóbbival kapcsolatban Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára a Hírháttér című műsorban elmondta: a nem rubel elszámolású kereskedelemben a hiány várható értéke 1987-ben 200 millió dollár körüli, a költségvetésben pedig a tervezettnél jóval alacsonyabb, mintegy 30-35 milliárd forint lesz a deficit. Hozzátette azt is, hogy a konvertibilis adósságállomány az 1987-esnél kisebb ütemben nő, a növekmény becsült összege hozzávetőlegesen 900 millió dollár.

A közlemény ugyanakkor leszögezte: "A kedvező jelenségek azonban még nem olyan mérvűek, hogy megalapozhatnák a népgazdaság egyensúlyi viszonyaiban a szükséges változást. A gazdaság szerkezetének korszerűsítése, a gazdálkodás hatékonyságának, a termelés exportképességének javulása még nem kielégítő, a feldolgozó-ipari termelés az átlagosnál lassabban bővül, a gépipar konvertibilis elszámolású exportja nem emelkedik. A belső piac egyensúlya romlott: a termelésben felhasznált anyagok, eszközök keresete és kínálata változatlanul nincs összhangban, a vállalatok szerződéses fegyelme nem javult. A jövedelmek és a keresetek 1987-ben a tervezettnél és a teljesítményeknél jobban nőnek, a fogyasztói árak emelkedése nagyobb az előirányzottnál. Az egy főre jutó reáljövedelem az előző évi szinten marad."

A KB a továbbiakban a stabilizációs program megvalósítása érdekében meghatározta a kormány jövő évi feladatait, áttekintette az 1988-as népgazdasági terv fő irányzatait, és tájékoztatást hallgatott meg a kormányzati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról.

Központi Bizottság

1. Szűrös Mátyás, külügyi KB-titkár, KB-tag: Időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdések

2. Berecz János, ideológiai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja, a KB Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke: Az ideológiai munka kérdései

A beszédet közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 181.p.

A Politikai Bizottság téziseit az ideológiai munka időszerű kérdései a pártszervezetek és a társadalomtudományi alkotóműhelyek vitáihoz közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 207.p.

3. Szervezeti és személyi kérdések

Határozat: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1987, 180.p.

A közlemény: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 19, 170.p.

Minisztertanács

A kormány azt tervezi, hogy az úgynevezett export és import kivételi listán szereplő árucikkeket leszámítva, január elsejétől minden termelő vállalatnak joga lesz külkereskedelmi tevékenységet végezni - közölte Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Eszerint minden gazdálkodást folytató jogi személy engedélyt kap e tevékenységre, ha eleget tesz három feltételnek: legalább egyéves gazdálkodási múltat igazol, pénzintézeti nyilatkozatot mutat fel arról, hogy fizetési kötelezettségeinek rendszeresen eleget tesz, valamint bizonyítja, hogy megfelel a jogszabályban majd előírandó szervezeti és személyzeti követelményeknek.

Alkotmányjogi Tanács

Korom Mihály elnökletével az Országgyűlésben ülést tartott az Alkotmányjogi Tanács. A testület dr. Kilényi Gézának, a tanács tagjának indítványára megvizsgálta a belföldiek devizaszámláiról kiadott nemzeti banki közlemény alkotmányosságát. Noha tartalmát nem kifogásolta, megállapította, hogy a közlemény állampolgári jogokat, kötelezettségeket szab meg, s ez formailag nem felel meg a jogalkotással kapcsolatos alkotmányos előírásoknak.

Az Alkotmányjogi Tanács felhívta az érintetteket, hogy ezt a tárgykört 1988. július 1-ig, a jogalkotásról szóló új törvénnyel összhangban szabályozzák. A közlemény rendelkezéseit az új jogszabály megjelenéséig alkalmazzák. A jogi rendezés nem érinti a lakosság deviza-megtakarításainak elhelyezési lehetőségeit.

Ugyancsak dr. Kilényi Géza indítványozta a távközlési beruházási hozzájárulásról szóló, a Magyar Posta elnöke által 1987-ben kiadott úgynevezett központi utasítás közvetlenül érinti az állampolgárok jogait és kötelezettségeit, erre pedig a jelenleg érvényes szabályozás értelmében nincs törvényes lehetőség.

Az Alkotmányjogi Tanács ezért megállapította: a vizsgált központi utasítás alkotmányellenes. Felhívta a Magyar Posta elnökét, hogy május elsejéig - az utasítás egyidejű hatályos kívül helyezése mellett - intézkedjen a kérdéskör megfelelő rendezéséről.

Politikai Bizottság

1. A tagfelvétel megindítása

Közli: Pártmunkás, 1949:23.

2. Természettudományos tömegpropaganda, a materialista tudományos irodalom és művészet terjesztése

Utal rá: Orbán, Egyház és állam... 198.p.

KV Köznevelési Bizottság

A szabad beszélgetés órák tananyagának kidolgozása

Utal rá: Knausz, A közoktatás... Párttörténeti Közlemények, 1987:1. 158.p.