Központi Vezetőség (valójában PB?)
1. Értelmiségi politikánk néhány kérdése
Közli: Társadalmi Szemle, 1956:8. Lásd még: Dósa Rudolfné: Az MDP értelmiségi politikájáról szóló 1956-os határozat történetéhez. In: Elméleti és módszertani közlemények. 22. BP. 1982. és: Ladányi Andor: Felsőoktatási politika, 143.p.
2. A tömegszervezetek káderügyei
Utal rá: Habuda... Párttörténeti Közlemények, 1978:4. 118.p. és: Ki dönt a tömegszervezetek egyes káderügyeiben? Pártélet, 1956:6.
3. Szervezeti kérdések
A vasútpolitikai osztály megszüntetése Utal rá: T. Varga György, Az MDP országos vezető szerveinek és központi apparátusának szervezettörténete, 80.p.
Nyers Rezső
(akkor a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, KV-tag), Világosság, 1989:1
"Moszkvába mentek jelzések -én úgy tudom, az akkori szovjet követségen keresztül [a moszkvai nagykövet Münnich Ferenc volt -NyA.]- hogy tarthatatlan Rákosi pozíciója és rosszul vezeti a pártot. Közvetlenül tudom azt, hogy például Szántó Zoltán, a MKP egykori első titkára [ekkor varsói nagykövet -NyA.] interveniált az SZKP-nál, hogy Rákosi helyzete tarthatatlan. Én úgy tudom bár vannak, akik ezt vitatják, hogy ugyanezt közvetítette Andropov is."
Hegedüs
Akkor a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja, Élet egy eszme árnyékában, 240-244.p
"Június közepén [7-14. -NyA.] Szuszlov megint Magyarországra látogatott, azzal, hogy megpróbálja erősíteni Rákosi helyzetét. Nagy Imréhez is azért ment el, azért kérte meg újra, hogy gyakoroljon önkritikát, mert ezzel Rákosi igazát akarta bizonyítani. Ha Nagy Imre enged, visszavehették volna miniszterelnöknek. A kedélyek megnyugszanak, Rákosi maradhatott volna pártfőtitkár. Nagy Imre azonban kemény maradt. Beszélgettem Szuszlovval távozása előtt. Rossz hangulatban volt. Éreztette, hogy nem sikerült elvégeznie a rábízott feladatot, nem tudta megerősíteni Rákosi pozícióját.
-Beszélt arról, hogy ez milyen következményekkel járthat?
-Nem. Még csak nem is célzott rá. Azt mondta, hogy tájékoztatja az elnökséget. Ezzel utazott vissza június 14-én Moszkvába. [...] Június 14-15-én megérkezett Mikoján. Egyértelmű volt, hogy hozza a szovjet Pártelnökség Szuszlov beszámolója után megszületett döntést. Rákosival mentünk ketten ki eléje a repülőtérre. Rákosi nagy páncélozott autóján mentünk. Visszafelé hárman ültünk hátul, a sofőrt elválasztotta az üvegfal. Már majdnem odaérkeztünk a vendégházakhoz [...], amikor Mikoján hirtelen odafordult Rákosihoz, és azt mondja neki: 'Mi úgy gondoltuk a pártelnökségben, hogy az adott helyzetben neked betegségre hivatkozva le kell mondanod, Rákosi elvtárs. A Hegedüs elvtársnak kell átvenni az elsőtitkári tisztet.' Érdekes, Rákosit nem érte nagyon váratlanul ez a közlés. Azt mondta, persze azért meglehetősen letaglózva, hogy nem tartja helyesnek, politikailag célszerűnek a döntést, de ha az elvtársak így gondolják, akkor nincs ellene, és nem is lehet ellene kifogása. Én viszont rögtön mondtam Mikojánnak, hogy nem tudom elvállalni az első titkári tisztséget. [...] Azt mondtam, hogy nem érzem magam alkalmasnak az adott helyzetben az elsőtitkári tisztség betöltésére. Nincs ehhez elég pártmúltam. Jelenleg nagy erők ütköznek meg a Központi Vezetőségben, és mint elsőtitkár nem lennék képes az egyensúly megtartására, a párt egységének megőrzésére. [...] Kádár neve egy másik alternatíva kapcsán merült fel bennem. Arra gondoltam, hogy neki kellene átvennie az első titkárságot, Nagy Imrének pedig a miniszterelnökséget. Azóta is ezt tartom az egyetlen okos alternatívának az akkori adott helyzetben. [...] Ez azonban nem ment. A szovjet vezetőséget, amelyet Mikoján képviselt, Andropovval és Gerővel közösen csak arról tudtuk meggyőzni, hogy Kádár visszahozása fontos és jó megoldás. De még ettől is féltek. Csak abba mentek bele, hogy második ember legyen. Ne felejtsük, ekkor még egyetlen olyan népi demokratikus ország sem volt, ahol kommunista börtönöket röviddel korábban megjárt vezetőkből kreáltak volna újat.
-Felmerült később nagyobb fórum előtt Mikoján javaslata, hogy te légy Rákosi helyett az első titkár?
-Gerő jelenlétében. Gerő is megpróbált agitálni, hogy fogadjam el a javaslatot, de neki is nemet mondtam.
-Nem értékelték ezt a magatartásodat úgy, mint Rákosi melletti hűségnyilatkozatot?
-Nem hiszem. Azt viszont később mondták, hogy helytelenül többre becsülöm a miniszterelnöki posztot, minta az első titkárit. Ez volt a vélemény Moszkvában is. Néhány hónappal később meglátogatott a szovjet párt Központi Bizottsága mellett működő Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, és mondta, hogy neheztel rám a párt elnöksége, hogy nem fogadtam el az első titkári tisztséget. fgy értékelték, hogy többre becsülöm az állami posztot, mint a pártfunkciót. Erről persze szó sem volt.
-Mikoján tehát dolgavégezetlenül visszautasított Moszkvában?
-Nem. Még Pesten volt, amikor megszületett a határozat, hogy Gerő lesz az első titkár. Előzőleg Mikoján ezt elintézte telefonon a szovjet elnökség tagjaival. A Központi Vezetőség ülésén elég erős felszólalások hangzottak el Gerő személye ellen. Ha jól emlékszem, ellene volt Vas Zoltán, Apró Antal, talán Kádár János is. A Központi Vezetőség azonban ennek ellenére megválasztotta Gerőt elsőtitkárnak.
-Mikoján ötlete volt Gerő ?
-Ez úgy, a beszélgetés során alakult ki. Azt hiszem, Rákosi ötlete volt. Igen, valószinüleg Rákosi mondta, hogy 'ha Hegedüs nem vállalná, legyen Gerő az elsőtitkár'. Hozzá kell tennem, én egyetértettem Gerő személyével. Másrészt az is igaz, Rákosi kényszerhelyzetben javasolta Gerőt. Nem örült neki, hiszen legszivesebben ő maradt volna az elsőtitkár."
Nyers Rezső
Akkor a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, KV-tag, Világosság, 1989:1
"Amennyire én tudom, az történt, hogy idejött Mikoján és részt vett a KV ülésén. Én 1948 óta vettem részt KV-üléseken, de először történt meg, hogy azon szovjet ember is jelen legyen. fgy tudom, a menet az volt, hogy Mikoján beszélt Rákosival , Gerővel , és a Politikai Bizottság néhány más tagjával, esetleg az egész Politikai Bizottsággal. Utána a Politikai Bizottság nem hivatalos beszélgetésre összehívta a Központi Vezetőség tagjait. Három vagy négy csoportban beszélgettek el velünk. Abban a csoportban, amelyikben én részt vettem, Rákosi leváltásáról vita folyt. Tehát a Központi Vezetőség ülését megelőzően a tagok állást foglaltak a dologról."
Szabó B.
Az "ötvenes évek" 103. lábjegyzet:
"A KV soronkövetkező ülését a PB június 14-i döntése alapján július 10-re tervezték összehívni. Napirendjén az akkori határozat szerint a KV márciusi határozatának végrehajtásáról szóló beszámoló, az ötéves terv irányelveinek véglegesítése és szervezeti kérdések szerepeltek. [Ugyanott, 311.p:] A Központi Vezetőség az előzetes elképzelésektől eltérően június 30-án soron kívül összeült."