1957. január 1-4.
A bolgár, csehszlovák, román, magyar és a szovjet kormány és párt vezetői Budapesten a magyarországi és a nemzetközi helyzet kérdéseiről tanácskoznak.
Kronológia
A bolgár, csehszlovák, román, magyar és a szovjet kormány és párt vezetői Budapesten a magyarországi és a nemzetközi helyzet kérdéseiről tanácskoznak.
A "Népszabadság" közli tizenöt romániai magyar író újévi levelét a magyar írókhoz.
Az ellenállás feladására szólítják fel őket.
Január 13-án a többséggel szemben álló harminchat írószövetségi tag (köztük Bölöni György, Goda Gábor, Király István, Várnai Zseni, Waldapfel Imre és József) válaszlevelében hitet tesz a Kádár-kormány mellett.
Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
Nyilatkozata a legfontosabb feladatokról: az államhatalom erősítéséről és további demokratizálásáról, gazdaságpolitikai feladatokról, az állam és egyház viszonyának rendezéséről, külpolitikai és művelődési kérdésekről, a nemzet haladó erőinek összefogásáról.
Magyar Forradalmi Tanács
Alakuló közgyűlése Strasbourgban, Király Béla elnöklete alatt.
Az 1956-os emigrációnak ez a tömörülése a forradalomban részt vett demokratikus pártok és csoportosulások képviselőit, illetve az ország elhagyására kényszerült fontosabb személyiségeket fogja össze.
Elnöke Kéthly Anna, alelnökei Kővágó József és Király Béla. Január 7-i kiáltványában a kongresszus arra kéri az ENSZ-t, a kormányokat, a parlamenteket, stb., hogy emeljék fel tiltakozó szavukat a Magyarországon dúló bosszúhadjárat ellen, és szerezzenek érvényt a magyar nép világosan kinyilvánított követeléseinek.
A Forradalmi Tanács a továbbiakban Párizsban működik, előbb európai, majd amerikai támogatással.
E tanácsból kerül ki az úgynevezett kormányképviselet is, amely az utolsó Nagy Imre- kormány álláspontját az ENSZ és más nemzetközi fórumok előtt sikertelenül próbálja érvényesíteni.
A kommunista testvérpártok vezetőinek budapesti tanácskozásáról kiadott nyilatkozat az októberi felkelést egyértelműen ellenforradalomnak, Nagy Imrét pedig árulónak nevezi.
A fővárosi és megyei tanácselnökök budapesti értekezlete
Az időszerű politikai, gazdasági és államszervezési kérdésekről Apró Antal tart tájékoztatót.
A kínai, magyar és szovjet párt- és állami vezetők Moszkvában országaik és pártjaik közötti kapcsolatok fejlesztésérők és a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről tanácskoznak.
Sztrájk és tüntetés a Csepel Vas- és Fémművekben
A vállalati munkástanácsok kényszerű önfeloszlatása, bérkövetelések és a kirendelt kormánybiztos személye miatt.
Fegyveres karhatalmi beavatkozás, halálos és sebesült áldozatokkal. Többekkel együtt letartóztatják Nagy Eleket, a munkástanács elnökét.
A rögtönítélő bíráskodást kiterjesztik
A népi demokratikus államrend elleni szövetkezés, lázadás és hűtlenség, a közérdekű üzemek megrongálására való izgatás és a közlekedés szándékos veszélyeztetése bűntettére is.
Földművelésügyi miniszter
Rendelete a felkelést követően önkényesen elhurcolt vagyontárgyak visszaadásáról és az erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezetek eredeti jogaikba való visszahelyezéséről.
Minisztertanács
Megszünteti a Közellátási Kormánybizottságot.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. A kínai kormánydelegáció magyarországi látogatásának programtervezete
2. Jelentés a karhatalom helyzetéről
3. Jelentés a szakszervezeti mozgalom helyzetéről és egyes feladatairól
4. Jelentés a magyar sajtó helyzetéről
5. Javaslat a párt új ifjúsági politikájának irányelveire
6. Javaslat pártiskola felállítására
7. Javaslat a Szovjetunió pártfőiskoláján való továbbképzésre vonatkozóan
8. Előterjesztés a párt- és államvezetés kapcsolatáról gazdasági kérdésekben
9. Személyi javaslatok
10. Különfélék
a. Az Agit. Prop Bizottság munkájáról b. A következő intéző bizottsági ülés napirendje
A jegyzőkönyvet közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. Kötet
MSZMP aktívaértekezlet Újpesten
Az október 23. óta eltelt idő eseményeiről Marosán György tart beszámolót.
Magyar ENSZ-küldöttség
Memorandumot ad át az ENSZ főtitkárának a magyar menekültek ügyében. Ez ismerteti az Elnöki Tanács amnesztiarendeletét, és rámutat, hogy a befogadó államok akadályozzák a magyar állampolgárok hazatérését.
Központi Statisztikai Hivatal
Jelentést tesz közzé az 1956. október-novemberi eseményeknek az ország gazdasági életére tett hatásáról. Decemberben az ipari termelés a szeptemberinek 20-25%-ára csökkent; az árukészletekben a harcok 600 milliós kárt okoztak.
Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere vezetésével kormányküldöttség tesz látogatást Magyarországon. A tárgyalásokkal demonstrálja Kína támogatását. A MÉMOSZ-ban nagygyűlésen mond beszédet. Kádárral megvitatja a kivégzések, a megtorlás ügyét.
Pénzügyminiszter
Engedélyezi a lottó rendezését.
Ideiglenes Intéző Bizottság
A szakszervezetek
Ismerteti: Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989:8-9, 57.p.
Minisztertanács
Ülése szigorú takarékossági intézkedések kidolgozását rendeli el az állami élet valamennyi területén. Dobi István elnökletével mezőgazdasági bizottságot hoz létre.
Minisztertanács
Felhatalmazza a Ganz, a MÁVAG és az Egyesült Izzó vállalatokat önálló kereskedelmi tevékenység folytatására.
Belügyminiszter
Felfüggeszti a Magyar Írók Szövetségének működését. Az intézkedés gyakorlatilag az Írószövetség megszüntetését jelenti. Szabó Pál a Népakaratban lojalitási nyilatkozatot tesz.
Kiutasítják James N. Cowley ezredes angol katonai attasét a fölkeléssel kapcsolatos tevékenysége miatt.
Rendőrségi vizsgálat után
Az ügyészségnek adják át Kőműves László egyetemi tanársegédet, Gyurkó Lászlót és társaikat, mert november elején röpcédulákat készítettek és terjesztettek.
Kivégzések, letartóztatások
Kivégzik Dudás Józsefet és Szabó Jánost, a Széna téri felkelők parancsnokát.
Letartóztatják Háy Gyula, Lengyel Balázs, Tardos Tibor és Zelk Zoltán írókat, valamint Novobáczky Sándor és Lőcsei Pál újságírókat.
Belügyminiszter
Ideiglenesen felfüggeszti a Magyar Újságírók Országos Szövetségének önkormányzatát; az ügyek intézésére kormánybiztost nevez ki. Az intézkedés gyakorlatilag a MUOSZ megszüntetését jelenti.
Táncsics Kör
A munkásmozgalom régi harcosait és a szocializmus következetes híveit tömörítő Táncsics Kör első összejövetele. Hevesi Gyula akadémikus megnyitója után Münnich Ferenc tart tájékoztatót a politikai helyzetről.
Belügyi felügyelet alá helyezik (gyakorlatilag betiltják) az összes művészeti egyesületet.
Az ENSZ által választott ötös bizottság nyilvánosságra hozza jelentését a magyar kérdésről.
Minisztertanács
Határozata a kisipari szövetkezetek további fejlődését biztosító intézkedésekről.
IKB Ifjúsági Titkárság
A párt ifjúságpolitikájának alapelvei
Közli: A DISZ és a KISZ határozatai, 169.p.
Ideiglenes Intéző Bizottság
A Népszabadság ekkor említi először Kádár Jánost az Ideiglenes Intéző Bizottság elnökeként. 1957. február 5-től a Népszabadságban először a párt és csak aztán az állami funciókat említik, ellentétben a korábbi hetek gyakorlatával.
A belügy területén szükséges feladatok
Utal rá: Történeti hűséggel... 26-27.p.
IKB Szervező Bizottság
Az átigazolásokról
Ismerteti: Legyőzhetetlen erő, 251.p.Utal rá: Szenes 1981. 114, 204.p.
Ideiglenes Intéző Bizottság körlevéle
Az úttörőszervezetek újjászervezése
Az MSZMP határozatai és dokumentumai, 1956/62, 28.p.
SZOT X. teljes ülése
A szakszervezetek és a párt viszonyáról és a szakszervezetek feladatairól tárgyal.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelete Munkaügyi Minisztérium felállítására.
MSZMP aktívaértekezlet
Csepelen Kádár János részvételével.
Kende István Kéthly Anna pálfordulásai c. cikke a "Népszabadságban". Visszaemlékezésekként idézi Kéthlynek az ÁVH-n kicsikart vallomásait, és ezzel próbálja bizonyítani a szociáldemokrácia osztályárulását.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. Földes László, a IKB Káder Osztály vezetője: A polgári fegyveres hatalom kialakitására
Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989.:8-9, 54.p. szerint az előterjesztésben a 'népőrség' kifejezés szerepelt. A határozatból 1957. február 12-én kivonat jelent meg a Titkári Tájékoztatóban. Ezt közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai, 1956/62, 33.p. Az előterjesztő személyére utal: Földes , 259.p.
A munkásőrség megszervezésével a következőket bízták meg:
Czinege Lajos, az IKB Adminisztratív Osztályának vezetője;
Tömpe István, a fegyveres erők miniszterének első helyettese;
Halas Lajos, ezredes.
Utal rá: Ötlet, 1989. február 16.
Földes László : A második vonalban 258-259. p.
"Berlini tartózkodásom idejére, január 15-re esett Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht meggyilkolásának évfordulója. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen nagy hatással volt rám a munkásmilícia impozáns, fegyelmezett felvonulása. Nálunk már a november 11-i KB-ülésen felmerült a munkásság felfegyverzésének, a munkásőrség megalakításának a gondolata. Ezért megkértem vendéglátóimat, tegyék lehetővé, hogy megismerhessem a munkásmilícia szervezeti felépítését, szervezeti szabályzatát. Másnap behívattak a Német Szocialista Egységpárt Központjába, ott átadták a kért anyagokat, és szóban is részletsen tájékoztattak.
Hazatérve lefordíttattam az anyagot és elküldtem tíz érdekelt vezetőnek. Néhány nap múlva összegyűltünk, hogy javaslatot készítsünk az Intéző Bizottság számára. Természetesen sokféle vélemény hangzott el, voltak, akik korainak találták, hogy fegyvert adjunk a munkások kezébe. Többféle név vetődött fel: "Népőrség", "Munkás-Paraszti Őrség, "Munkásmilícia". Kidolgoztuk a munkásőrség felépítésének alapelveit; eszerint a szervezet szigorúan az önkéntességre épül, a kiképzés egységesítése érdekében létre kell ugyan hozni az országos parancsnokságot, de más tekintetben - mint a felvétel, az egységek irányítása, felhasználása - a munkásőrségnek decentralizáltnak kell lennie.
Az Ideiglenes Intéző Bizottság január 29-én tűzte napirendre a munkásőrség megalakításának kérdését. A téma előadója én voltam. A tárgyalás eloszlatott minden ellenérvet, aggodalmat; és a végén határozat született a munkásőrség azonnali megszervezéséről. Ez kimondta, hogy nem kell várni az egységes egyenruhák elkészítéséig sem, az önként jelentkező munkásokat fel kell fegyverezni, és a szolgálatban viseljenek karszalagot. Meg kell kezdeni kiképzésüket és biztosítani kell a fegyelmezett, egységes fellépést. A határozat kimondta, hogy a testület tagjai közé fel kell venni az önként jelentkező pártonkívülieket is."
2. Kállai Gyula, ideológiai és kulturális KB-titkár, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja: Romániai útja, tárgyalása Nagy Imnre csoportjával
Ismerteti: Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989:8-9, 57-58.pp.
.
J.-P Sartre kiadja a párizsi Les Temps Modernes-nek a magyar forradalommal foglalkozó különszámát, amelybe ő maga Sztálin fantomja címen írt tanulmányt.
Megjelenik a Közgazdasági Szemle 1956. évi 11-12. száma. A népgazdaság és a közgazdaságtudomány fejlődésének szocialista demokratikus és magyar útjáért! című szerkesztőségi vezércikkét utóbb a közgazdasági revizionizmus újjáélesztési kísérleteként támadják.
Megyei és a budapesti kerületi titkárok értekezlete
Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága a megyei és a budapesti kerületi titkárok részére értekezletet tart. A politikai helyzetet és az MSZMP feladatait Kiss Károly előadása és Kádár János felszólalása ismerteti.
Minisztertanács
Határozata a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földterületeinek védelmében.
Ripp Géza Újsütetű revizionisták című cikke a "Népszabadságban" koncentrált, elméleti köntösbe bújtatott támadást indít a revizionizmus és nemzeti kommunizmus ellen.
Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét az ellenforradalmi felkelés szításával vádolja, s árulónak nevezi.
Bejelentik Nagy Imre, Losonczy Géza, Rákosi Mátyás és Gerő Ernő kizárását a pártból.
Minisztertanács
A "Népszabadság" közli, hogy a magyar kormány állandó magyar missziót létesít az ENSZ európai irodája mellett.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendeletet hoz a földvásárlásról, a tulajdoni és használati viszonyokról és különböző korlátozások megszüntetéséről.
Belügyminisztérium
Közli, hogy szervei "ellenforradalmi szervezkedés" gyanúja miatt több budapesti egyetem kollégiumában házkutatást tartottak, és ennek során "géppisztolyokat, pisztolyokat, lőszereket, ellenforradalmi röpiratokat, sajtótermékeket és jegyzőkönyveket, valamint fosztogatásból eredő értékeket találtak".
Fegyverrejtegetés, sztrájkra való felbujtás és felkelés szervezésének vádjával kivégzik a Batonai testvéreket.
Intéző Bizottság
Nómenklatúra
Lengyelország 40 millió rubeles hosszú lejáratú hitelt nyújt hazánknak - közli a "Népszabadság".
Az MSZMP V. kerületi ideiglenes intéző bizottságának értelmiségi aktívaértekezlete
A vitában felmerült kérdésekre Kállai Gyula válaszol.
Magyar-csehszlovák tárgyalások Prágában a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és a Csehszlovákia által Magyarországnak nyújtandó segélyről.
Július 19-én 100 millió rubeles hosszú lejáratú hitelegyezményt írnak alá.
Az újpesti kommunisták aktívaértekezlete az Egyesült Izzó kultúrtermében a politikai helyzetről és az MSZMP feladatairól. Felszólal Kádár János is.
Magyar-szovjet baráti találkozó a csepeli Sportcsarnokban.
IKB Szervező Bizottság
A párton belüli demokrácia és aktívitás növelésére
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 30.p.
Marosán György egész oldalas cikke a "Népszabadságban" A munkásegységről: "A Szociáldemokrata Párt Magyarországon a faltörő kos szerepét töltené be, utat törne a polgári liberális és a (...) nyílt fasiszta pártoknak." Az Írószövetség politikai tevékenységről ír Molnár Endre a "Népszabadságban", és név szerint is támadja Novobáczky Sándort, Háy Gyulát, Déry Tibort, Zelk Zoltánt, Erdei Sándort, Gimes Miklóst. Az MSZMP IB a "revizionizmust" nevezi meg főveszélyként.
Kivégzés
Fegyverrejtegetés vádjával kivégzik Katona Sándor pomázi nyomdászt, ellenforradalmi röplapok terjesztése miatt a dunaföldvári Bartók János traktorvezetőt.
Ideiglenes Központi Bizottság
A néphadseregben működő párt-és állami szervek tevékenysége
Ismerteti: Mucs-Zágoni, 306-307.pp, Zágoni: A munkáshatalom... Párttörténeti Közlemények, 1987:1. 230.p. Munk: A hadsereg... 69-70.p. A határozatot 1957. november 12-én érvénytelenítették.
Ideiglenes Intéző Bizottság
1. A pártpropaganda megindítása
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 35.p.
Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989:8-9, 58.p:
"Többen hangsúlyozták, hogy -bár a kétoldalú harcnak elvileg mindíg helye van -gyakorlatilag a fő veszéllyé a revizionizmus vált (ez a szó egyébként akkoriban került forgalomba), valamint, hogy erősíteni kell a hangot és a harcot a Nagy Imre csoport ellen. Gyorsan feledésbe merült mindaz, amit a megelőző két hónap folyamán az IB és a KB több tagja e csoport harcának vagy e harc kezdeteinek igazságos és hasznos voltáról elmondott. Most már 'pártellenes, Szovjetunió-ellenes ellenzékről' esett szó, amelynek tevékenysége a szektásságnál is veszélyesebbnek mutatkozott. Biszku Béla követelte e csoport 'igazi arcának' bemutatását, és hangsúlyozta, hogy a kétfrontos harcot egyenesen veszedelmesnek tartja, amikor az erőket az ellenforradalommal szemben kell összefogni. Nemes Dezső feltételezte, hogy a fenálló helyzetben talán nem is minden szektásság ellen kell felléi. Tőlük eltérően, a szektás veszélyt emelte ki Apró Antal és Münnich Ferenc."
2. A munkásőrség felállítása
19-én megjelenik az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a munkásőrség szervezéséről. Első zászlóalja 28-án alakul meg Kőbányán.
Kiss Károly bírósági tárgyalást követel Nagy Imréék ellen.
Őrizetbe veszik dr. Kristóf Egont, Baranyai Lászlót, Szépe Zoltánt, Gomor Józsefet és Veigl Józsefet, akik korábban Csokonai Adó néven illegális rádióadót működtettek Vácott.
Fővárosi Bíróság
Megkezdődik Tóth Ilona és társai - Gyöngyösi Miklós, Gönczi Ferenc, Obersovszky Gyula, Gáli József, Pribelszki István, Bagó Gyula, Lukács József, Kovács Ferenc, Mátéffy Csaba János, Kéri Sándor - pere.
A nyilvánosan lefolytatott perben összekapcsolták az Élünk című illegális lap szerkesztőinek ügyét a Domonkos utcai kórházban működött, a lap előállításában és terjesztésében is részt vett fegyveres csapatnak egy állítólagos gyilkossági ügyével. Első fokon Tóth Ilonát, Gyöngyösit és Gönczit halálra, Obersovkszkyt háromévi, Gálit egyévi börtönre ítélték. Másodfokon utóbbiak büntetését is halálbüntetésre változtatták.
Ezt az ítéletet a nemzetközi tiltakozás és egyes hazai intervenciók hatására - törvényességi óvással - megsemmisítették.
Végül Obersovszky életfogytiglant, Gáli tizenöt évet kapott. Tóth Ilonát, Gyöngyösi Miklóst, Gönczi Ferencet és Kovács Ferencet június 26-án, illetve 28-án kivégezték.
Ideiglenes Intéző Bizottság
Révai József hazahívása a Szovjetunióból
Utal rá: Urbán, Révai ... Párttörténeti Közlemények, 1978:3. 219.p.
Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956/58, Társadalmi Szemle, 1989:8-9, 58.p. (Szerinte február 18.)
"Néhányan ismét hangsúlyozták a harc erősítésének szükségességét. Így Biszku Béla, aki szerint ki lehetett mutatni, hogy 'széles egységfront alakult ki Walter Lippmanntól Mód Aladárig', valamint Kállai Gyula, aki messzebb menő elítélést követelt Nagy Imrével és társaival szemben. fgy vélte, hogy enélkül nem lehet eszmei harcot folytatni az ellenforradalom ellen. Szerinte a párt e kérdést addig 'szőrmentén' kezelte, csupán hibáról beszélt és arról, hogy Nagyék megnyitották az utat az ellenforradalom előtt. 'Ennél tovább kell menni. Megmondani, hogy Nagy Imre árulást követett el, és arról is beszélni kell, miben nyilvánult ez meg.'
Ezt az irányt a február 26-i KB-ülés szentesítette, amikor minden számottevő vita nélkül nyugtázta az IB harcos elemeinek követelését."
IKB Szervező Bizottság
A Somogy megyei termelőszövetkezeti mozgalom helyzete
Utal rá: Simon, Tsz-mozgalmunk Párttörténeti Közlemények, 1971:2. 92.p.
Molnár Erik Nemzeti demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom című, szűk körben terjesztett írása határozottan fellép a rákosista restaurációs törekvések ellen, és a hivatalos pártállásponthoz képest pozitívabban értékeli Nagy Imre szerepét. Apró Antal Nagy Imrét "Árulónak és az ellenforradalom barátjá"-nak nevezi.
Minisztertanács
A Művelődésügyi Minisztérium feladatairól és szervezetéről.
Intézkedik a felkelés során megrongált szovjet hősi emlékművek helyreállításáról.
Külügyminisztérium
Jegyzékben közli az USA budapesti követségével, hogy Wailes követet, aki még nem adta át megbízólevelét és meg nem engedett tevékenységet folytatott, kiutasítja az országból.
Münnich Ferenc kijelenti, hogy "az ellenforradalom nem november 1-én, hanem október 23-án kezdődött".
Ideiglenes Központi Bizottság
1. Kádár János, az Intéző Bizottság elnöke, pártszervező KB-titkár, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke: Időszerű kérdések és feladatok
2. Kiss Károly, KB-titkár (felügyeleti területe: KEB, Pártgazdasági valamint Külügyi Osztály): Szervezeti és személyi kérdések
Ekkortól a sajtóban eltünik a testületek neve elől az "ideiglenes" jelző. Kádár Jánost ezután nem az Ideiglenes Intéző Bizottság, hanem az Ideiglenes Központi Bizottság elnökeként említik.
Ideiglenes Intéző Bizottság
Bekerült:
Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke,
a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kereskedelmi ügyek vezetésével megbízott tagja 1957. március 1-ig;
Somogyi Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke;
IKB Titkárságot állítottak fel
Tagjai:
Fock Jenő, gazdaságpolitikai IKB titkár,
KB-tag;
Kádár János, az Intéző Bizottság elnöke,
pártszervező KB-titkár, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke;
Kállai Gyula, ideológiai és kulturális KB-titkár,
1957. február 28-tól a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja, az Intéző Bizottság tagja;
Kiss Károly, KB-titkár (felügyeleti területe: KEB, Pártgazdasági valamint Külügyi Osztály),
az Intéző Bizottság tagja;
Marosán György, adminisztrativ KB-titkár,
a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja, az Intéző Bizottság tagja.
Lásd a határozat részletét .
A hozzászólásokat ismerteti: Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989:8-9, 58-59.pp.
A Külügyminisztérium szóvivője nyugati újságíróknak kijelenti, hogy a kormánynak nem áll szándékában Nagy Imrét bíróság elé állítani.
Elnöki Tanács
Biszku Béla, ezután a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja,
a Budapesti Pártbizottság Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke 1957. március 13-ig, az Intéző Bizottság tagja;
Kállai Gyula, ideológiai és kulturális KB-titkár,
ezután a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja, 1957. március 1-től a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány művelődésügyek vezetésével megbízott tagja, az Intéző Bizottság tagja;
Münnich Ferenc, ezután a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese,
megbízva a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek vezetésével 1957. március 1-ig, az Intéző Bizottság tagja;
Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke,
eddig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kereskedelmi ügyek vezetésével megbízott tagja, az Intéző Bizottság tagja.
IKB Szervező Bizottság
A z információ megjavítása, valamint a párttagság aktivitásának növelése
Utal rá: Szabó B.: Az MSZMP... Párttörténeti Közlemények, 1982:1. 26.p.
Minisztertanács
Határozata a gépállomások szervezetéről és működéséről, magasabb színvonalú önálló vállalati gazdálkodásról.
1957. március 15.
Kállai Gyula beszéde
A karhatalom
Tüntetően megszállja Budapestet és a nagyobb városokat, s felvonul a főútvonalakon.
Az erődemonstráció oka az úgynevezett MUK ("Márciusban újra kezdjük"), azaz egy újabb tömegmegmozdulás lehetősége volt.
A rendőrség országszerte több száz embert vett őrizetbe az előző napokban és hetekben.
Fegyveres összecsapás a MOM-ban. A Petőfi-szobornál 45 főt tartóztatnak le. A fővárosban több helyen fekete zászlót tűznek ki.
Ghana függetlenné válik.
Megjelenik a "Magyarország", a Táncsics Kör hetilapja.
Minisztertanács
Módosítva a korábbi határozatokat, ismét iskolai szünnapnak nyilvánítja március 15-ét.
Ideiglenes Központi Bizottság
Földes László, az IKB Káder Osztály és az IKB Ifjúsági Titkárság vezetője: Az IKB Ifjúsági Titkárság előterjesztése az ifjúság nevelésének néhány kérdése és a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakitása
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 51.p.
Földes , Második vonalban, 269.p.
"Az MSZMP november végén létrehozott egy bizottságot, amelynek vezetésére engem jelöltek ki. A bizottság tajgai: Borbély Sándor (jelenleg a Munkásőrség országos parancsnoka), Eperjessi László (jelenleg a SZOT sportosztályának vezetője) és Várnai Ferenc (a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője). A feladat újszerű volt számomra, hiszen sem a felszabadulás előtt, sem utána nem dolgoztam az ifjúsági mozgalomban, ekkor már 42 éves voltam, vagyis igazán kinőttem az ifjúkorból. Alighanem azért esett rám a választás, mert mindenki más még jobban túl volt terhelve.
Kis kollektívánk 3-4 hónapig dolgozott együtt, nagyon jól megértettük és kiegészítettük egymást, már csak azért is, mert ők mind a hárman évekig tevékenykedtek az ifjúsági mozgalomban. Az Intéző Bizottság a "hogyan tovább?" kérdésére várt tőlünk választ. Ehhez elsősorban meg kellett ismernünk a különböző képzettségű és foglalkozású fiatalok helyzetét, gondolkodását, valamint azt is, hogy milyen magatartást tanúsítottak az október 23. utáni eseményekben.
[272-273.pp.] 1957. március 11-én egyetlen napirendi pont szerepelt az Ideiglenes Központi Bizottság ülésén, bizottságunk előterjesztése az ifjúság helyzetéről és szervezésének kérdéseiről. Ezt írásban előkészítettük, a szóbeli kiegészítést én tartottam.
A napirendhez tizennégyen szóltak hozzá, és - lényegét tekintve - a következők hangzottak el:
A KB eddig a munkások közötti tevékenységet helyezte előtérbe, és ennek meg is van az eredménye, s ezután sem engedi, hogy az ifjúság problémáit fontosabbnak állítsák be.
Az ellenforradalom alatt a barikád mindkét oldalán álltak fiatalok, az ellenforradalom vezérkara akkor is, most is, a fiatalok közötti munkára helyezte és helyezi tevékenységének fő súlyát: udvarol a fiatalságnak, lépre akarja csalni őket, azt hangoztatva, hogy ők a nemzet vezető ereje, emellett persze a nacionalizmust is szítja és szociális demagógiát folytat.
A DISZ-t nemcsak azért támadják, mert elhanyagolta a rétegek közötti munkát és nem folytatott elég vonzó mozgalmi tevékenységet - ez a kritika jogos -, hanem azért is, hogy ezáltal is növeljék az egységes ifjúsági szervezettel szembeni ellenállást.
A vitában sokan szóltak a szervezeti kérdésekről. Egyesek a sokféle szervezet gyors felszámolását kívánták. Mások amellett törtek lándzsát, hogy alakuljon meg minél hamarabb a KISZ, és jó munkájával nyerje meg magának a szervezetekben levő fiatalok többségét, így ezek a szervezetek hosszabb-rövidebb idő múlva elsorvadnak. Felmerült a párttagság korhatára is olyképpen, hogy a pártba való felvétel alsó határa 21 év legyen. Ez azt célozta, hogy a fiatalok közösségi élete a KISZ-ben kezdődjön.
A KB óvta a KISZ-t attól, hogy csak politikai, ideológiai neveléssel foglalkozzon, és mások szervezzék a szórakozást, a sportot. Végül is a Központi Bizottság az általam előterjesztett értékelést és a javaslatokat alapul elfogadta azzal, hgoy le kell rövidíteni és nyilvánosságra kell hozni. A Népszabadság március 17-i száma a határozatot 'Az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról' címmel közölte."
Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989:8-9, 59.p
"[Földes ] elmondta, hogy a párton belül nagyok az eltérések az ifjúság megítélésében. Egyesek a fiatalokat teszik felelőssé az ellenforradalomért, hálátlanoknak tekintik őket, és messzemenő retorziókat szeretnének alkalmazni: tisztogatást, az egyetemek bezárást, kedvezmények megvonását stb. Mások felmentik őket, és az 'átkos múlt' elleni harcot tekintik a jövő megnyerése feltételének.
A KISZ körüli vita elméletileg abból indult ki, hogy szükség van-e egységes ifjúsági szervezetre, vagy helyesebb lenne bántatlanul hagyni a nagyrészt önmagától kialakult sokszínű strukturát. Az egység melletti legfőbb érv az volt, hogy a sokszínűség manőverezési lehetőséget nyújt a reakciónak. Világos volt azonban, hogy az egységet azonnal nem lehet létrehozni, így kérdésessé vált, hogy a KISZ alapokmányában az egység mint cél benne legyen-e. Földes szerint ezt be kell venni, mert -így érvelt-: 'A proletárdiktatúra körülményei között nem engedhetjük meg, hogy olyan ifjúsági szervezetek működjenek, amelyek nem a mi szocialsita világnézetünekt tükrözik.'
Kádár János ezt az aggályoskodást és körülményeskedést nem látta indokoltnak. Szerinte a KISZ-t létre kell hozni, a több kérdés csupán abban áll, hogy a fennálló rétegszervezetek milyen gyorsan szünnek meg. fgy vélte, hogy a KISZ-t a falun is szervezni kell, mert az EPOSZ-t 'a kulákok és a csuhások' vezetik. A vitában sok szó esett arról, hogy a fiatalokat rosszul nevelték, a marxizmus-leninizmust nem tanították meg nekik. Szurdi István nehezményezte, hogy egyes tankönyvek kifejezetten szítják a nacionalizmust. Így például az iparitanuló-intézmények használt történelem-tankönyv 'köntörfalazó módon beszél a trianoni béke kérdéséről, elmondja, milyen igazságtalanság ért bennünket, ezt a kérdést melegen tartja'. A sokszínű ifjúsági szervezet mellett csak Somogyi Miklós és a meghívott Kiss Dezső kardoskodott, a többség osztotta a centralizálás elvét. Így Kádár János a végszót mondta ki azzal, hogy a Diákszövetségnek azonnal meg kell szűnnie, míg a többi szervezetnek lesz 2-3 éve ahhoz, hogy az államilag támogatott KISZ mellett eltűnjön."
Intéző Bizottság
A fegyveres szervek újjászervezésének feladatai
Utal rá: Történeti hűséggel... 33.p.
A rendőrség letartóztatja Francia-Kiss Mihályt.
Budapesti Pártbizottság
Biszku Béla, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja,
eddig a Budapesti Pártbizottság Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke, az Intéző Bizottság tagja.
Legfőbb Bíróság
Farkas Mihály tárgyalásának kezdete a Legfőbb Bíróságon. A katonai kollégium jogerősen hatévi börtönre ítéli. Az enyhe ítélet széles körű felháborodást vált ki.
Fazekas György snagovi letartóztatásával megkezdődik a Nagy Imre- csoport elleni rendőri eljárás.
Moszkva
Kádár János, az Intéző Bizottság elnöke, pártszervező KB-titkár, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyalt Moszkvában. Kádár több beszédében élesen támadja Nagy Imrét és a jugoszláv vezetőket. Tárgyalásai során döntés születik Nagy Imre és társai bíróság elé állításáról.
Magyarország 1957-ben 875 millió rubel értékű árut és szabad devizát kap hitelbe a Szovjetuniótól. Egyezményt kötöttek a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetéről. A két párt vezetői 27-28-án külön tárgyalásokat folytattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről, a két párt együttműködésének kiszélesítéséről.
Kádár -interjú, Magyarország, 1989. június 30:
"A beszélgetések során a szovjet elvtársak, talán az őket ért veszteségek és a nemzetközi helyzet miatt is, a korábbiaknál keményebben reagáltak a mi dolgainkra. Az egyik megbeszélésen Hruscsov azt mondta Mikojánnak: 'Azért küldtünk Budapestre, hogy csinálj rendet és ehelyett ellenforradalmat csináltál, szóval rosszul dolgoztál.' Igaz, ez félig tréfásan hangzott el, de azért volt a dolognak komoly éle is. [...] Szuszlov, Molotov és Kaganovics is hangsúlyozta, hogy az ellenséges erőkkel keményen, határozottan kell eljárni, miközben arról is szó esett, hogy a párt régi vezetőivel, Rákosival , Gerővel stb, mi helyesen jártunk el. De ők már politikailag halottak, a halottakat pedig nem kell minden héten eltemetni. [...]
Az egyik megbeszélésen, amelyen nem mindenki vett részt a magyar tárgyalócsoportból, miközben Hruscsov a szokásos üdvözlő szavakat mondta, Vorosilov előhúzta Rákosinak az SZKP vezetőségéhez írott levelét. [A levelet közli: Népszabadság, 1989, június 10.] Abban engem személy szerint is támadott, azt állítva, hogy szétvertük a pártot; hogy az MDP tagjai őt visszavárják, s csak ő tud rendet csinálni az országban.
Amikor rám került a sor, azt mondtam, hogy én is készültem egy kis üdvözlő beszéddel, de most nem fogom elmondani, mert közben Vorosilov megmutatott nekem egy levelet, amit Rákosi írt. Ami abban van, azzal én nem tudok egyetérteni. S ha a szovjet párt- és állami vezetés úgy véli, hogy neki Rákosiékra van szükségük, tegyék, amit akarnak. Sem én, sem Münnich Ferenc, sem azok, akik velünk együtt vállalták a rend helyreállítását, nem ragaszkodunk a hatalomhoz. A szovjet vezetés tehát döntse el: kit és mit akar.
Erre Hruscsov 'most már aztán elég Kliment Jefremovics' felkiáltással az asztalra csapott és kijelentette, hogy az SZKP és a szovjet kormány bízik a magyar vezetésben és minden támogatást megadnak nekünk.
-Szó volt külön is Nagy Imréékről?
-A kérdést nem a szovjet elvtársak, hanem mi vetettük fel. Ők úgy vélekedtek, hogy az ügyet a magyar vezetésnek kell mérlegelnie és lezárnia. De azt mondták, hogy a büntető eljárás nem kerülhető el, bűncselekmények tömegéről van szó, és mindenki, még Dudás is arra hivatkozott -mondták-, hogy Nagy Imrétől kapta az utasítást."
Bossányi Katalin, HVG, 1989. február 18:
"1957 márciusában Molotov támogatásával döntés születik Rákosi Mátyás hazatéréséről, de ezt a Kádár -vezetésnek sikerült megakadályoznia - éppúgy, mint a nyári puccsszerű visszakerülési kísérletet."
Ormos Mária
(Népszabadság, 1989. július 8.) Moszkvában megállapodtak abban, hogy Rákosit a szovjet vezetés politikai hullává nyilvánítja, cserébe azért, hogy eljárást indítanak Nagy Imre ellen. Ekkor véglegesítették Moszkvában Kádárt .
KISZ
Megalakul a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Komócsin Zoltán , a KISZ előkészítő bizottságának vezetője mond ünnepi beszédet.
Fővárosi Bíróság
Ítéletet hirdet Folly Gábor és hat társa - köztük három kiskorú - fegyveres szervezkedési ügyében. Follyt életfogytiglani börtönre, másodfokon halálra ítélik, és május 14-én kivégzik.
Miskolci megyei bíróság
Három halálos ítéletet hoz Mikulás Gábor és társai, a forradalom mezőkövesdi helyi vezetői ügyében. Az 1957. július 20-án hozott jogerős ítélet: Mikulás Gábor 15 év, dr. Tokár Vince 7 év, dr. Mizsei Béla életfogytiglan, Zámbori József 10 év.
Testvérpártok a magyarországi eseményekről című összeállítás jelenik meg a Kossuth Kiadónál.
Az Európai Gazdasági Közösség (Európai Közös Piac) létrehozásáról szóló római egyezmény aláírása. Hatályba lép 1959. január elsején.
Snagov
Rajnai Sándor ezredes több lépcsőben folytatja a Nagy Imre- csoport tagjainak letartóztatását: Szilágyi József és Tánczos Gábor (március 27.), Donáth Ferenc (április 8.), Losonczy Géza (április 11.), Jánosi Ferenc, Haraszti Sándor és Vásárhelyi Miklós (április 14.), Nagy Imre (április 17.).
A letartóztatottakat a bukaresti államvédelmi börtönben őrzik, majd repülőgépen Budapestre szállítják. A BM politikai vizsgálati osztályának Gyorskocsi utcai fogdájában titokban, és egymástól is elkülönítve tartják.
MSZMP-nagygyűlések Budapesten
A gyűlések hitet tesznek a munkáshatalom, az MSZMP politikája mellett.
A Köztársaság téren Marosán György , Angyalföldön Münnich Ferenc , Kőbányán Biszku Béla , Pesterzsébeten Rónai Sándor beszél.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelete a jogellenesen külföldre távozott személyek hazatérésének megkönnyítéséről.
.
Palmiro Togliatti Irodalmi Újság - a magyarországi események dokumentumai című tanulmánya a Rinascitában.
Az olasz kommunista pártvezér elítéli a pártellenzék és a magyar írók 1956-os tevékenységét, az Irodalmi Újság november 2-i számát és különösen Németh László cikkét, amelyet horthysta restaurációs kísérletnek minősít.
.
Forradalmi Tanács
Az emigráns Forradalmi Tanács kiadásában megjelenik Nagy Imre A magyar nép védelmében című gyűjteményes kötete.
A kéziratokat a kijuttatásig Újhegyi Gyula közgazdász, Nagy Imre korábbi egyetemi munkatársa őrizte meg. A könyv kéziratát Kardos László, Göncz Árpád és Regénczy-Nagy László angol diplomaták segítségével juttatták ki az emigrációhoz.
Király Béla, Kiss Sándor és Kovács Imre rendezték sajtó alá, a kisformátumú könyvet megtévesztő borítóval ellátva csempészték be Magyarországra.
Ideiglenes Intéző Bizottság
Az IKB Tudományos és Kulturális Osztály és a Művelődési Minisztérium közös előterjesztése: Az egyetemek egyes politikai és káderkérdései
Ismerteti: Ladányi, Felsőoktatási politika, 173, 175.pp.
A MÁVAG dolgozói üzemi gyűléseiken elhatározzák, hogy április 4. tiszteletére felelevenítik a szocialista munkaversenyt.
Országos MSZMP aktívaértekezlet a Sportcsarnokban
Kádár János beszámol a magyar párt- és kormányküldöttség moszkvai útjáról, majd ismerteti az időszerű politikai és gazdasági feladatokat.
Kádár János levélben kéri Stoica román miniszterelnöktől Nagy Imre és társai menedékjogának megszüntetését. Stoica április 10-én beleegyezően válaszol.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelete a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának létrehozásáról. A tanács július 11-én kezdi meg működését.
Fegyverrejtegetés vádjával kivégzik Bencsik Józsefet és Pólya Ferencet, majd két nappal később Balázs Ferenc vízvezeték-szerelőt.
Központi Bizottság
Az MDP volt tagjainak az MSZMP-ben való átigazolása
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 59.p.
Intéző Bizottság
Kállai Gyula, ideológiai és kulturális KB-titkár, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja: A magyarországi októberi-novemberi események a marxizmus leninizmus fényében című előadástervezet
A címet így módosították: A magyarországi ellenforradalom a marxizmus-leninizmus fényében. Utal rá: Molnár János: Az MSZMP 1956- Párttörténeti Közlemények, 1987:3. 162.p. Az április 29-i előadás szövegét közli: Társadalmi Szemle, 1957:1.
Az egyetemek és főiskolák kommunista hallgatóinak aktívaülése a Lenin Intézetben. A KISZ feladatait Várnai Ferenc, a KISZ titkára ismerteti.
Munkásgyűlés a Csepel Művek kultúrtermében, ahol Fock Jenő , az MSZMP IKB titkára mond beszédet.
A Győrött rendezett nagygyűlésen Apró Antal beszél az ellenforradalmi eseményekről és az időszerű politikai-gazdasági feladatokról.
Lukács György és felesége hazatér a romániai deportálásból.
MSZMP XI. kerületi bizottság
Népgyűlést rendez a Műszaki Egyetem aulájában. Münnich Ferenc beszél az októberi eseményekről és az időszerű politikai kérdésekről.
Központi Bizottság
A nőmozgalom
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 60.p.
Budapesti Pártbizottság
Biszku Béla, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a belügyek vezetésével megbízott tagja,
eddig a Budapesti Pártbizottság Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke, az Intéző Bizottság tagja.
Belügyminisztérium
Éjféltől feloldja a kijárási tilalmat.
Farkas Vladimirt 12 évi börtönbüntetésre ítélik.
MSZMP-nagygyűlések vidéken, a párt megyei szervezeteinek rendezésében. Kaposvárott Dobi István , Miskolcon Kiss Károly , Szombathelyen Kállai Gyula , Tamásiban Fehér Lajos , Pécsett Horváth Imre , Szegeden Révész Géza beszél.
A "Népszabadságban" Szabó László Hősökről szólunk című cikkében a volt államvédelmi szervek becsületének helyreállítását követeli.
A szakszervezeti vezetők kétnapos tanácskozása Budapesten
Gáspár Sándor főtitkár beszámolója alapján megvitatják a közvetlen feladatokat.
Ideiglenes Intéző Bizottság
Szabó B: Az "ötvenes évek", 342.p, 100. lábjegyzet
"1957. április 16-án kelt tájékoztató szerint május 15. és 31. között kell a konferenciára a küldötteket megyei aktívákon megválasztani, az Országos Pártértekezletet pedig június 20-22. között kell a Parlamentben megtartani. Az értekezlet előkészítésére az Ideiglenes Intéző Bizottság Kádár János vezetésével bizottságot küldött ki, tagjai voltak Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Földes László, Friss István, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Marosán György, Nemes Dezső, Orbán László, Sándor József, Szurdi István."
A fegyveres testületek tisztikarának kialakítása
Utal rá: Szabó: A Magyar Forradalmi Honvéd... 134.p.
KISZ-nagygyűlések Budapest nagyüzemeiben, ahol a párt és a gazdasági élet vezetői mondanak beszédet.
A Központi Tisztiházban a munkásmozgalom régi harcosainak részvételével ünnepséget tartanak Lenin születésének évfordulója alkalmából.
Katonai gyászpompával eltemetik a Rádió védelmében elesetteket.
Farkas Mihályt a legfőbb ügyész által benyújtott törvényességi óvás alapján a Rákosi -korszakban elkövetett törvénysértések irányításáért 16 évi börtönbüntetésre ítéli a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa. Az ítéletek végrehajtási közkegyelem révén feleződnek.
Elnöki Tanács
Határozata a karhatalomban szolgálatot teljesítők helytállásának elismeréséről. A "Munkás-paraszt hatalomért" emlékérem alapítása.
Fegyverrejtegetés vádjával kivégzik Schiff János 26 éves csepeli munkást.
Az MSZMP IKB előadássorozata időszerű kérdésekről
Kállai Gyula "A magyarországi októberi ellenforradalom" címmel tart előadást.
Budapesti Pártbizottság
Marosán György, adminisztrativ KB-titkár,
ezután a Budapesti Pártbizottság Intéző Bizottságának elnöke, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja 1957. május 9-éig (utána államminiszter), az Intéző Bizottság tagja.
Fehér Lajos, eddig szénbányászati kormánybiztos,
ezután az IKB Falusi Osztály vezetője, az Intéző Bizottság tagja.
Intéző (majd Politikai) Bizottság
Az IKB osztályainak munkája és feladatkörük
Utal rá: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1963-66, 79.p. 1. lábjegyzet.
Többszázezres nagygyűlés a Hősök terén. Kádár János mond beszédet.
Letartóztatják Kardos Lászlót, az egykori NÉKOSZ Kossuth díjas főtitkárát.
Az MSZMP IKB előadássorozata időszerű kérdésekről
Az MSZMP előadássorozatában Kiss Károly "Az MSZMP a munkásosztály forradalmi pártja" címmel tart előadást.
Megkezdődik Eörsi István, Angyal István, Szabó Béla, Molnár Sándor, Horváth Sándorné és Káldor Veronika pere. Eörsit első fokon öt másodfokon nyolc évi börtönre, Angyalt - ügyét különválasztva - halálra ítélik.
Központi Bizottság
1. Kádár János, az Intéző Bizottság elnöke, pártszervező KB-titkár, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke: Néhány időszerű politikai kérdés
2. Apró Antal, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány iparügyek vezetésével megbízott tagja, az Intéző Bizottság tagja: Az 1957-es gazdasági feladatok
Közlemény: Népszabadság, 1957. május 8.
Országgyűlés
1956. augusztus 3. után először összeül az Országgyűlés és Dobi István beszámolója után jóváhagyja az Elnöki Tanács 1956. november 4. után működését, újjáalakítja a Minisztertanácsot. Megfosztanak mandátumától huszonnyolc képviselőt, köztük Andics Erzsébetet , Ács Lajost , Bata Istvánt , Bozsik József labdarugót, Erdey-Grúz Tibort , Gerő Ernőt , Hegedüs Andrást, Horváth Mártont , Kovács Istvánt , Kónya Lajos költőt, Lukács Györgyöt , Piros Lászlót , Rákosi Mátyást , Szalai Bélát, Vajdai Lajosnét , Vas Zoltánt , Kopácsi Sándort , Földvári Rudolfot , Márton Andrást, Szigethy Attilát.
Kádár összefoglalja az eredményeket
Kiss Károly
Biszku Béla
Apró Antal, eddig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány iparügyek vezetésével megbízott tagja,
ezután a Minisztertanács elnökhelyettese, az Intéző Bizottság tagja;
Biszku Béla, eddig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a belügyek vezetésével megbízott tagja,
ezután belügyminiszter, az Intéző Bizottság tagja;
Kállai Gyula, ideológiai és kulturális KB-titkár,
eddig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja, eddig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány művelődésügyek vezetésével megbízott tagja, ezután művelődésügyi miniszter, az Intéző Bizottság tagja;
Marosán György, adminisztratív KB-titkár,
a Budapesti Pártbizottság Intéző Bizottságának elnöke, eddig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja, ezután államminiszter, az Intéző Bizottság tagja;
A Köztársaság téri pártház védőinek temetése.
Budapesten kínai-magyar hitelegyezményt írnak alá. A Kínai népköztársaság 100 millió rubel hosszú lejáratú hitelt nyújt az országnak.
Intéző Bizottság
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenysége és feladatai
Közli: A DISZ és a KISZ határozatai, 277.p.
A csepeli munkások eltemetik a felkelés áldozatául esett mártírokat.
Központi Bizottság
Fock Jenő, gazdaságpolitikai IKB titkár, KB-tag: A gazdasági helyzet és az 1957. évi terv végrehajtásának fő feladatai
Közlemény: Népszabadság, 1957. május 19.
Az MSZMP IKB előadássorozata időszerű kérdésekről
Fehér Lajos tart előadást. "A magyar mezőgazdaság továbbfejlődésének útjá"-ról.
Intéző Bizottság
Az 1957. évi terv agitációjának főbb irányelvei
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 63.p.
Az ülésre meghívták Révai Józsefet.
Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956/58, Társadalmi Szemle, 1989:8-9. 61.p
"Révai itt gyakorlatilag megvédte a sztálini-rákosista modellt, amikor azt állította, hogy a proletárdiktatúrának érvényesülnie kell a dolgozókkal, különösen a kevéssé öntudatos rétegekkel szemben is, megengedve, hogy ennek nem kell kifejezetten börtönt jelentenie. Alighanem ez a felszólalás késztetett néhány IB-tagot arra, hogy hónapok óta először, a szektásság és a korábban elkövetett hibák ellen fellépjen. Kádár János például kirohant e régi, nem kifejezetten börtönt, hanem 'csupán' nyilvántartást jelentő gyakorlat ellen, aminek -mondta- nem szabad megismétlődnie."
A Katolikus Papok Országos Békebizottsága titkárságának ülése állást foglal a békemozgalomban való további részvétel mellett.
Központi Statisztikai Hivatal
Jelentése szerint a fegyveres harcokban kétezer hétszáz magyar állampolgár vesztette életét, mintegy húszezer személy sérült meg.
Fővárosi Bíróság
Kabelács Pált és Károlyt - akik részt vettek a Rádió ostromában, majd a Tompa utcai fölkelő csoport tagjai voltak-halálra, illetve életfogytiglani börtönre ítéli.
Az ítéleteket másodfokon tizenhét, illetve tizenöt évi börtönre változtatták.
Bibó István és Tildy Zoltán letartóztatása.
Intéző Bizottság
A "Pártélet" folyóirat
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1963/66, 164.p.
Minisztertanács
Jegyzékben kéri az USA kormányát budapesti követsége létszámának csökkentésére, a követség barátságtalan magatartása miatt.
MSZMP aktívaértekezletek a főváros kerületeiben és a megyékben, az országos pártértekezlet előkészületeként.
Budapesten magyar-szovjet egyezményt írnak alá a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetéről.
Az MSZMP IKB előadássorozatában Biszku Béla "A proletárdiktatúra időszerű kérdései hazánkban" címmel tart előadást.
Intéző Bizottság
Az egyetemi és főiskolai iskoláztatás
A határozatról készült tájékoztatót közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 66.p.
Intéző Bizottság
A termelőszövetkezetek helyzete
Utal rá: Simon, Tsz-mozgalom Párttörténeti Közlemények, 1971:2. 89.p.
- június 4.
Pártközi tárgyalások Budapesten
Az MSZMP és a Francia Kommunista Párt Raymond Guyot PB-tag vezette küldöttsége tárgyal az 1956. október-novemberi eseményekről, a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiről és a két párt kapcsolatáról.
Minisztertanács
Rendelete a személyzeti munka újjászervezéséről az államapparátus ellenforradalmi elemektől való megtisztítása érdekében.
Intéző Bizottság
Berend, 94.p
"Ennek a politikai-elvi küzdelemnek egyik jellegzetes és különlegesen világos megnyilvánulása volt Berei Andor 1957. május 24-én keletkezett és nyilvános közlésre szánt tanulmánya, melynek szerzője Eszmei harcot a revizionista közgazdasági nézetek ellen címet adta. A cikkben kifejezett nézetek jelentőségre utal, hogy az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága (a Politikai Bizottságot nevezték akkor így), Fock Jenő kivánságára, szükségesnek tartotta a gyökeres reformokat elvető írás megvitatását is. [A cikket nem közölték -NyA]"
Megszűnik a Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom.
Az MSZMP IKB előadássorozata időszerű kérdésekről
Horváth Imre külügyminiszter előadást tart "A szocializmus és a demokrácia erőinek nemzetközi összefogása - nemzeti függetlenségünk döntő biztosítéka" címmel.
Országgyűlés
Jóváhagyja az 1957. évi tervet és költségvetést.
Törvényt alkot az államigazgatási eljárásról és az állampolgársági ügyekről; végül három új parlamenti bizottságot választ.
Intéző Bizottság
Az 1957-58-as pártoktatási és feladatai
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 68.p.
Minisztertanács
Rendelete a Tudományos és Felsőoktatási Tanács szervezésére.
Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség folytat tárgyalásokat a magyar párt és kormány vezetőivel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a két ország kapcsolatairól és a szocialista tábor egységének megszilárdításáról.
A budapesti pártaktíva
A csepeli Sportcsarnokban megválasztják az MSZMP Budapesti Bizottságát.
Intéző Bizottság
Az egyetemi politika fő vonásai és a megváltoztatandó intézkedések
Ismerteti: Ladányi, Felsőoktatási politika, 172, 208.pp.
A Magyar-Szovjet Társaság országos vezetősége
A szervezet feladatairól tárgyal, és a társaság nevét Magyar-Szovjet Baráti Társaságra változtatja.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelete a népbírósági tanácsok felállításáról.
Legfelsőbb Bíróság
A felkelés alatti tevékenységükért másodfokon a Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdet miskolci forradalmárok felett.
Az ítéletek: Barta Béla martinlakatos halál, Tamási János segédmunkás 10 év, Kós Margit géplakatos 5 év, Tóth rokkantnyugdíjas, bányász 4 év, Valent József vájár 3 év.
Pulai Miklós volt pénzügyminiszter-helyettest kizárják az MSZMP-ből magatartása miatt.
Minisztertanács
Felhívással fordul a dolgozó parasztsághoz, a termelőszövetkezetek tagjaihoz, az állami gazdasági dolgozókhoz, valamint a tanácsokhoz és a felvásárló szervekhez, s támogatásukat kéri, hogy a kötelező beadás rendszerének megszüntetése ellenére biztosíthassa a dolgozók kenyérellátását és előnyös felvásárlási feltételek mellett biztosíthassa a parasztság gabonafeleslegének szabad értékesítését.
Központi Bizottság
Szenes Iván: A kommunista párt újjászervezése, 244.p, 121. lj:
"Az MSZMP szervezeti szabályzatának tervezetét az Ideiglenes KB Párt- és tömegszervezeti osztályán a következő összetételű bizottság dolgozta ki: Bárányos József, Becz Imre, Borka Attila, Eperjes László, Földes László, Gábri Mihály, Kassai Géza, Kálmán Endre, Kelemen Lajos, Kiss Dezső, Pécsi Ferenc, Rapai Gyula és Sándor József. A bizottság által kidolgozott javaslatot az Ideiglenes Intéző Bizottság által kiküldött szűkebb bizottság 1957. június 12-én tárgyalta meg, és módosító javaslataival terjesztette az Ideiglenes Központi Bizottság elé. Ennek a bizottságnak Fock Jenő, Földes László, Kiss Károly, Marosán György és Sándor József voltak tagjai."
Az időpontra utal és a vitát ismerteti: Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956/58, Társadalmi Szemle, 1989:8-9. 61.p.
Földes László : A második vonalban 261. p.
"Amikor készültünk a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletére, a Káder Osztály feladatul kapta, hogy fizikai munkásokat is javasoljon a Központi Bizottság kibővítésére. Eljutott hozzánk a híre, hogy Schercer Lajosné, a Kender-Juta Gyár szövőnője a nehéz időkben helytállt, bátran és okosan lépett fel a sztrájktörekvésekkel szemben. Igen ám, de hogyan vélekedtek a jutagyári asszonyok? Megállapítottuk, hogy nemcsak a kommunisták becsülik és szeretik, hanem a munkásnők többsége is. Tagja lett - és több cikluson át tagja maradt - a Központi Bizottságnak, majd a Központi Ellenőrző Bizottságnak.
Hasonlóképpen felmerült a már országos hírnevet szerzett győri esztergályos, Horváth Ede neve is. Véleményt kértünk a Győr megyei Pártbizottságtól. Nagy meglepetésünkre nem támogatták javaslatunkat. Amikor megvizsgáltuk állásfoglalásuk okát, kiderült, hogy ebben az esetben a szólás tökéletesen fedte az igazat, 'senki nem lehet próféta saját hazájában'. Mi kitartottunk javaslatunk mellett, és a pártértekezlet Horvát Edét a Központi Bizottság póttagjának választotta. Később, az 1970-ben megtartott X. kongresszuson a Központi Bizottság tagjává választották, és ezt a feladatot ma is ellátja."
Budapesten "A magyarországi ellenforradalom 1956. október 23.-november 4." címmel dokumentum-kiállítás nyílik.
A Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének, majd Központi Bizottságának ülése. Frakciós tevékenység miatt G. M. Malenkovot, L. M. Kaganovicsot V. M. Molotovot kizárják a KB Elnökségéből, D. I. Sepilovot pedig a KB-titkári tisztségéből.
O. Kuusinent a KB titkárává választják.
Július 3-án az MSZMP Központi Bizottsága állást foglal a Malenkov-Kaganovics-Molotov-csoport ügyében.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelete a Lenin Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karába való beolvasztásáról.
Országos pártértekezlet
1. Kádár János, az Intéző Bizottság elnöke, pártszervező KB-titkár, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke: A politikai helyzet és a párt feladatai
2. Marosán György, adminisztratív KB-titkár, a Budapesti Pártbizottság Intéző Bizottságának elnöke, államminiszter, az Intéző Bizottság tagja: A Szervezeti Szabályzat tervezete
3. Somogyi Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, az Intéző Bizottság tagja: A párt vezető szerveinek megerősítése és kiegészítése
Kádár János, eddig az Intéző Bizottság elnöke,
eddig pártszervező KB-titkár, ezután első titkár (felügyelte a Párt- és Tömegszervezetek Osztályt), a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, a Politikai Bizottság tagja;
Az Intéző Bizottságot ezentúl Politikai Bizottságnak nevezik
Politikai Bizottság
Tag lett:
Fock Jenő, gazdaságpolitikai KB-titkár;
Póttag lett:
Komócsin Zoltán, a KISZ Országos Szervező Bizottságának elnöke,
Nemes Dezső, a Népszabadság Szerkesztő Bizottságának elnöke.
Változás a testületen belül:
Somogyi Miklós, ezután a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke,
a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke.
Központi Bizottság
A tagjelöltfelvétel
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 100.p. A határozatot a VII. kongresszus hatálytalanította. Utal rá: Legyőzhetetlen erő, 251.p.
.
Az ENSZ ötös bizottsága elfogadja a magyarkérdésről összeállított jelentést.
Az Egri Katona Tanács pere
Jacsó hadbíró százados a 14 vádlottra 110 év börtönbüntetést szab ki.
Joób László főhadnagy 15 év, Czaga István főhadnagy 13 év, Tompa András rendőr százados 13 év, Tormási Tibor százados 12 év, Kádas Géza 8 év, Rózsa Kálmán 6 év, Barók László 8 év, Mata József 8 év, Bitskei Aladár őrnagy 4 év, Mártonfy Dénes százados 5 év, Soltz József százados 8 év, Faragó Lóránd főhadnagy 8 év, Battha András 6 év, Bóta József főhadnagy 2 év.
Politikai Bizottság
Az októberi eseményekben résztvettek büntetése
Ismerteti: Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989.:8-9, 55.p.
A Szocialista Internacionálé V. kongresszusa Bécsben.
Központi Bizottság
Kádár János, első titkár, a Minisztertanács elnöke: Az SZKP KB Elnökségétől kapott tájékoztató a Malenkov-Kaganovics-Molotov pártellenes csoport ügyében
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 101.p. A beszédet ismerteti: Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956/58, Társadalmi Szemle, 1989:8-9. 61.p.
KB Titkárság
A dolgozók beadványaival, ügyeivel kapcsolatos teendők
Utal rá: "Fordítsunk nagyobb gondot a dolgozók leveleire." Pártélet, 1959:3
Aktívaértekezletek
Az MSZMP Országos Értekezlete határozatainak megvitatására. 9-13. közt a fővárosi kerületi pártértekezletek, 12-én a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságainak titkárai értekezlete, 19-én Debrecenben és Hajdú-Bihar megye több járásában és városában voltak pártaktíva-értekezletek.
Politikai Bizottság
1. A tanácsok pártirányítása
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 101.p.
Ormos Mária
A konszolidáció problémái 1956/58, Társadalmi Szemle, 1989:8-9, 61.p:
"A szektás hajlandóság elleni fellépéshez a PB-n belül új erőt jelentett Fock Jenő. Ez először a július 9-i PB-ülésen mutatkozott meg, amikor a tanácsok pártirányításának kérdését tárgyalták meg. A benyújtott határozattervezet leszögezte, 'hogy a tanácsok a párt politikája helyi megvalósításának eszközei, minden fokon a párt irányítása alatt állnak.' Ez szó szerint az ötvenes évek gyakorlatának helyreállítását jelentette volna. Fock élesen felvetette, hogy ez a lenini elvek súlyos megsértése: 'A pártszervek, de még a PB sem, semilyen körülmények között határozatot nem hozhatnak... Mi a kommunistákra hozzunk megfelelő határozatot, állami szerveink pedig dolgozzanak mint állami szervek.' A kompromisszum végül is abban a formában alakult ki, hogy a párt vezetésének a tanácsi szervekben dolgozó kommunistákon keresztül kell érvényesülnie, ám a válaszottt szervek semmiképpen sem tekinthetők a pártpolitika eszközeinek."
2. Személyi ügyek
Ormos Mária
A konszolidáció problémái 1956/58, Társadalmi Szemle, 1989:8-9. 61-62.pp:
"Módosulások mutatkoztak a személyi kérdések kezelésében is. Az első ilyen módosulás Mód Aladár ügyével kapcsolatban mutatkozott. A vád alapja egy október 25-i memorandum volt, amely lényegében harmonizált a vezetés korabeli hivatalos álláspontjával. Ehhez annyit lehetett hozzátenni, hogy Mód a szocialista demokratizmus alapján álló nemzeti forradalomról kialakított nézetét november 4. után is fenntartotta egy ideig, s ezért a PB többsége súlyos büntetést kívánt alkalmazni. Az eredeti javaslat arra irányult, hogy Mód két évig ne viselhessen párttisztséget, és gyakoroljon önkritikát. Ezt a legtöbben - így Friss , Biszku , Marosán , Nemes , Münnich , Kállai -súlyosbítani akarták: Fock és Fehér azonban elérte, hogy a döntés előtt kérjenek Módtól nyilatkozatot, attól függően közöljenek tőle egy cikket a Társadalmi Szemlében, s elégedjenek meg a Földes László által beterjesztett és védelmezett javaslattal. (Mód nyilatkozata rövidesen megérkezett, így ő maradt a TIT élén.)
Ugyanezen ülésen hasonlóképpen zárult két másik személyi ügy is. Ezek az ügyek -lévén, hogy egy részükben nem zárultak le az ülésen- e helyen elsősorban a felső politikai mezőny vitáinak kiéleződése szempontjából tarthatnak számot említésre. Jellemző e szempontból, hogy Horváth Márton vezérőrnagyot, honvédelmi miniszterhelyettest minisztere, Révész Géza, valamint Földes László körömszakadtáig védelmezte egyes PB-tagpok súlyos vádjaival szemben. Földes többek között így fakadt ki: 'Én magam is megszavaztam október 28-án azt a határozatot, hogy október nemzeti forradalom. Én miért lehetek akkor itt?' Egy másik ügy kapcsán Földes leszögezte, hogy egészében véve kifogásolja a személyi kérdések kezelési módját. Kérte e kijelentésének jegyzőkönyvezését és jelezte, hogy e kérdést a KB elé kívánja vinni.
Az új szeleket markánsan jelezte Kardos Géza ügye is, akit pénzügyminiszterhelyettessé terjesztettek elő. Kinevezésével kapcsolatban azonban ketten (Friss , Marosán ) óvást emeltek, mondván, hogy részt vett az október 23-i demonstráción, s ezért félni kell, hogy az ő ügyével a PB még találkozni fog. A vita Fock felszólalásával zárult: 'Inkább találkozzunk ennek az embernek ügyével, mint hogy az október 23-án délután vörös zászlókkal vonuló tömeget - amit az ellenforradalomról készült filmjeink is ábrázolnak -áruljuk el."
Végül az új idők jele volt az is, hogy a PB szó nélkül tudomásul vett Lukács György nyilatkozatát, amit hazatérése után Kállai Gyula előtt tett. Lukács leszögezte, hogy az MSZMP hivatalos értékelés az októberi eseményekről nem fogadja el, októbert továbbra is népi forradalomnak tartja, amelyre ugyan az ellenforradalom is bekapcsolódott, de amelynek alapjellege a hibák kiküszöbölésére irányuló megmozdulás volt. Fenntartotta azt a véleményét is, hogy november 3-án a helyzetet meg lehetett volna menteni beavatkozás nélkül. Mint már korábban, Lukács ekkor is helytelenítette a kilépést a Varsói Szerződésből. Az ország legjelentősebb marxista teoretikusa nem gyakorolt önkritikát, és kijelentette, bizonyos abban, hogy előbb vagy utóbb igaza elismerést nyer majd.
Politikai Bizottság
A népi ellenőrzési szerv létrehozása
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 105.p.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelete a felkelés során megrokkant vagy meghalt személyek, illetve hozzátartozóik nyugdíjjogosultságáról.
KB Titkárság
A párt régi harcosainak helyzete
Utal rá: Szenes, A kommunista párt újjászervezése, 217.p, 2. lj.
Minisztertanács
Határozata a teljesítménybérezés alkalmazásáról, a munkásoknak és a népgazdaságnak előnyös helyeken.
Hazafias Népfront Országos Elnöksége
Münnich Ferenc vitaindítója után eszmecsere folyik a népfrontmozgalom helyzetéről és a mozgalom széles körű kibontakozásának lehetőségeiről.
- augusztus 12.
A VI. Világifjúsági Találkozó Moszkvában.
Politikai Bizottság
1. A pártszervezetek feladatai a gazdasági szervező munkában
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 108.p.
2. A KISZ I. Országos Értekezletének megtartása
Közli: A DISZ és a KISZ határozatai, 240.p.
3. Gosztonyi János feljegyzése a Politikai Bizottságnak az EPOSZ helyzeté s a KISZ falusi munkájának tapasztalatai.
Közli: A DISZ és a KISZ határozatai, 236.p.
.
Az MSZMP agrárpolitikájának tézisei
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 114.p.
Politikai Bizottság
Az ellenséges elemek vezetőállásokból való eltávolítása
Utal rá: Földes László: A párt káderpolitikájának egyes kérdései Társadalmi Szemle, 1958:3.
Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, a Vietnami Dolgozók Pártja elnökének vezetésével párt- és kormányküldöttség megbeszéléseket folytat a magyar párt és kormány vezetőivel a nemzetközi helyzet és a két ország kapcsolatait érintő kérdésekről, a szocialista tábor egységének megszilárdításáról.
Minisztertanács
Határozatot hoz a szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok jutalmazásáról.
Politikai Bizottság
1. A tagkönyvcsere
Ismerteti: Legyzőzhetetlen erő, 251.p.
2. Az üzemi dolgozóknak a vállalat gazdasági irányításába, a termelés társadalmi ellenőrzésébe való fokozottabb bevonása Utal rá: Habuda, 1982... 146.p.
Nagykun-napok. Az ünnepi megnyitó alkalmából Kisújszálláson munkás-paraszt találkozót rendeznek. A 20-i nagygyűlésen Dobi István és Kádár János mond beszédet.
KB Titkárság
A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdítása.
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 139.p.
A "Népszabadság" közli, hogy lezajlottak a szakszervezeti küldöttválasztó gyűlések. Ezeken 30 000 szakszervezeti bizalmi vett részt, és 1050 küldöttet választottak az országos bizalmi értekezletre.
SZOT
Határozatot hoz a felkelés miatt megszakadt szakszervezeti választások megtartására és a szakszervezeti kongresszus 1958. március 31-re való összehívására.
Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára szeptember 10-re összehívja az ENSZ közgyűlését az ötös bizottság "magyar kérdés"-ről adott jelentésének megtárgyalására.
Az ENSZ ötös bizottságának tevékenysége ellen országos mozgalom bontakozik ki. Szeptember 2-án az országgyűlés külügyi, jogi és igazságügyi bizottsága, szeptember 4-én a sportcsarnoki nagygyűlés résztvevői tiltakoznak.
Országszerte nagygyűlések az Alkotmány ünnepén. A párt és a kormány vezetői mondanak beszédet.
Politikai Bizottság
Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989.:8-9, 55.p
"Kádár János [...] úgy vélte, hogy 'hatásosabb volna, ha 60 százalékkal kevesebb lenne a letartóztatottak száma."
Az újjászervezett Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének első ülése.
Konzuli egyezmény Magyarország és a Szovjetunió között.
Bejelentik a szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta sikeres kipróbálását.
Politikai Bizottság
1. A földművelésszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 151.p.
2. A politikai bűnüldözésről
Ormos Mária
A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989.:8-9, 55-56.pp:
"Kádár az adatok alapján leszűrte a következetetést: a politikai vezetés a korábbi határozatát a reakció, a horthysták megbüntetésére nem sikerült végrehajtani. A maga részéről továbbra is amellett lépett fel, hogy a rendőrség ezeket kerítse elő. Tiltakozott a letartóztatottak és elítéltek magas száma ellen. 'Ezt így folytatni nem lehet! -mondta.- Ez olyasmi, ami behatol a dolgozó kategóriába megint. Úgy néz ki, hogy minden második ember ellen folyik eljárás!'
A belügyi és igazságügyi szervek jószerint végrehajthatalan feladat elé kerültek. Továbbra is meg kellett volna találniuk azt a megfoghatatlan reakciós elemet, amelyet addig is hiába kerestek, és egyúttal mérsékelniük az úgynevezett 'begyűjtést'. Míg Kádár János sokallta az ítéleteket, addig a PB más tagjai kevesellték a halálos ítéleteket. Kállai Gyula rémülten idézte a német pártvezetőket, akik Kelet-Berlinben jártában megkédezték tőle: '...no, mennyit végeztetek ki, 20 ezret? Legalább ennyivel biztosan leszámoltatok!' Egy korábbi ülésen mások azt kívánták, hogy a halálos ítéletek száma érje el azt a számot, ahányan az ellenforradalomnak áldozatul estek. Ezt a számot az Igazságügyi Minisztérium 360 körül adta meg. A hullámzás a megtorlás kérdésében tovább tartott, és a halálos ítéletek száma emelkedett."
Minisztertanács
Rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak baleseti kártalanításáról, s határozata az állami erőből épülő új lakások elosztásának rendjére.
Miskolci Megyei Bíróság
Dr. Hatvani Viktort, Tömöl Bélát és Boskó Károlyt életfogytiglani börtönre ítéli az edelényi munkástanács ellenállási tevékenységéért.
Négy társuk 6-15 évi börtönt kapott.
KB Titkárság
Incipit: Elismerését fejezi ki mindazoknak a pártfunkcionáriusoknak, akik közreműködtek a Nagykunsági Hét és az azt befejező nagygyűlés szervezésében és előkészítésében, amelyek hozzájárultak a munkás-paraszt szövetség, a párt és a tömegek kapcsolatának erősítéséhez ."
Közli: Pártélet, 1957:9.
Központi Bizottság (valójában PB?)
A tagjelölt felvétel
Közli: Pártélet 1957:9.
Kádár János mond beszédet Tatabányán, a bányásznap alkalmából.
Politikai Bizottság
A Népszabadság közli, hogy a Politikai Bizottság javaslatokat dolgozott ki és terjesztett a kormány elé a tanácsok igazgatási és gazdasági hatásákörének növeléséhez szükséges intézkedések megtételére.
KB Titkárság
A VI. Világifjúsági Találkozó és a KISZ tevékenysége a moszkvai fesztivállal kapcsolatban
Közli: A DISZ és a KISZ határozatai, 249.p.
J. Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja vezetésével mongol párt- és kormányküldöttség tartózkodik Magyarországon, tárgyalásokat folytatnak a két országot és pártot érintő legfontosabb nemzetközi kérdésekről és egymás közti kapcsolatok fejlesztéséről.
Megkezdődik az ENSZ közgyűlésének a magyar kérdést tárgyaló rendkívüli ülésszaka.
A vita alapját az 1957. Január 10-én létrehozott úgynevezett ötös bizottság által készített jelentés képezi.
Minisztertanács
A "Népszabadság" közli a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozatát az ENSZ különbizottságának jelentéséről, s azt a magyar belügyekbe való durva beavatkozásként bélyegzi meg.
Politikai Bizottság
1. Az irodalommal kapcsolatos egyes intézkedések
A Tudományos és Kultúrális Osztály és az Agitációs és Propaganda Osztály tegyenek javaslatot a Titkárságnak egy munkaközösségre, amely feldolgozza irodalmunk 1948 utáni fejlődésének és jelenlegi helyzetének legfontosabb ideológiai problémáit, nagy figyelmet fordítva Lukács György nézeteinek marxista bírálatára. A munkaközösség által készített legfontosabb anyagokat a Politikai Bizottság elé kell terjeszteni, majd utána a "Társadalmi Szemlében" meg kell jelentetni.
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 159.p.
Magyar Nők Országos Tanácsa
Az újjászervezett Magyar Nők Országos Tanácsának első ülése. A tanács négy pontból álló programot fogad el.
Irodalmi Tanács
Az Élet és Irodalom közli a magyar írók tiltakozását az ENSZ ötös bizottsági jelentés közgyűlési tárgyalása ellen. Az Irodalmi Tanács kezdeményezésére létrejött dokumentumot a megszüntetett Írószövetség tagjainak döntő többsége aláírta, a még hallgató írókat is beleértve. Nem írta alá például Benedek Marcell, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Tersánszky Józsi Jenő.
Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszakán 60 szavazattal, 10 tartózkodással és 10 ellenszavazattal elfogadják az ötös bizottságnak a magyar kérdésről szóló jelentését.
22-én a sajtó közli a Külügyminisztérium nyilatkozatát az ENSZ-közgyűlés határozatáról.
Munkásőrzászlóaljak országszerte zászlóavató és névadó ünnepségeket tartanak.
Központi Bizottság és Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által kiküldött bizottság
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplése Magyarországon
Közli: Társadalmi Szemle, 1957:4-5.
Tizennyolc író levelet ír Kállai Gyula miniszternek, és a letartóztatott írók számára jóindulatot kér. Az aláírók: Kónya Lajos, Weöres Sándor, Sinka István, Juhász Ferenc, Erdei Ferenc, Kodolányi János, Féja Géza, Tamási Áron, Erdei Sándor, Remenyik Zsigmond, Veres Péter, Illyés Gyula, Benjámin László, Örkény István, Tamási Lajos, Szabó Pál, Sipos Gyula, Németh László.
A "Népszabadság" közli a Szaktanács elnökségének felhívását: induljon szocialista munkaverseny a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére.
Zalaegerszegi Megyei Bíróság
Ítéletet hoz Fülöp Kálmán és 24 társa ügyében a zalaszentgróti forradalmi cselekményekben (tüntetés, emlékműrombolás, stb.) való részvétel miatt.
Légrádi Jenőt életfogytiglani börtönre, a többi vádlottat 1-től 10 évig terjedő börtönbüntetésre ítélik, két főt felmentenek.
- október 5.
Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség folytat tárgyalásokat Kínában, a kínai kormány és párt vezetőivel a nemzetközi helyzet alakulásáról, a szocialista tábor egységének és a két ország és párt együttműködésének kérdéseiről.
Politikai Bizottság
A hadseregfejlesztés elveiről, feladatai
Utal rá: Zágoni, A munkáshatalom... Párttörténeti Közlemények, 1987:1. 230.p.
Kortárs
A Kortárs első számában megjelentik Benjámin László, Erdei Sándor, Kónya Lajos, Örkény István, Sipos Gyula és Tamási Lajos közös levele az új folyóirat szerkesztőségéhez.
Változatlanul helyesnek ítélve a dogmatizmus ellen vívott korábbi harcukat, elismerik, hogy ezzel akaratukon kívül a külső és belső reakció kezére játszottak. A szerkesztőség (Darvas József és Tolnai Gábor) üdvözli az önkritikát, de rosszallja az elvfenntartást.
A lengyel kormány az ENSZ közgyűlésén javaslatot terjeszt elő a közép-európai atommentes övezet megalapításáról. A tervet a lengyel külügyminiszterről Rapacki-tervnek nevezik el.
A Szovjetunióban fellövik a világ első mesterséges holdját.
Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa
Börtönbüntetésre ítéli Varga Domokos (két év), Molnár Zoltán (három év), Tóbiás Áron és Fekete Gyula (egy-egy év) írókat.
MSZMP aktívaértekezlet
A Rózsa Ferenc művelődési házban. Kádár János beszámol a magyar küldöttség kínai útjáról.
Megnyílik a Magyar-Szovjet Barátság Háza Budapesten.
Szegeden ünnepélyesen felavatják az ország első KISZ-kollégiumát.
KB Titkárság
1. A Komárom megyei és a Békés megyei pártbizottságok jelentését az Országos Pártértekezlet anyagának ismertetése, feldolgozása és végrehajtása, majd határozatot hozott az országos pártértekezlet határozatának további végrehajtása
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 162.p.
2. A régi munkásmozgalmi elvtársak elhelyezkedése a társadalmi és állami életben
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 166.p.
Magyarországon tartózkodik Ausztria Kommunista Pártjának küldöttsége Franz Honnernek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A tárgyalásokról 25-én közös nyilatkozatot írnak alá.
Ünnepélyesen felavatják a Dunai Vasmű II. számú új nagyolvasztóját.
Minisztertanács
Rendelete az állami tartalékföldek hasznosításáról, s határozata pártösztöndíj létesítéséről a párt- és állami funkcionáriusok továbbtanulásának elősegítésére.
Hazafias Népfront Országos Tanács
Ülése a gazdasági és politikai helyzetről és a Népfront feladatairól tárgyal.
Felhívást intéz a magyar néphez, amelyben a szocializmus építésében való aktív részvételre szólít fel.
Politikai Bizottság
Az új belügyi nyilvántartás
Ismerteti: Ormos Mária: A konszolidáció problémái 1956 és 1958 között Társadalmi Szemle, 1989.:8-9, 56.p
"Kádár János a tervezetet részletes indoklással visszaadta a BM-nek."
Hazafias Népfront Országos Tanácsa
Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese,
ezután a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke.
A KISZ országos értekezletén létrehozták a KISZ KB Titkárságát.
Komócsin Zoltán, eddig a KISZ Országos Szervező Bizottságának elnöke,
ezután a KISZ KB első titkára.
Nagygyűlés
Negyedmillió ember részvételével nagygyűlés a Köztársaság téren a pártház elleni támadás évfordulóján. Marosán György mond beszédet.
Központi Bizottság
1. Kádár János, első titkár, a Minisztertanács elnöke: A kül- és belpolitikai kérdések és a párt előtt álló feladatok
2. Fock Jenő, gazdaságpolitikai KB-titkár, a Politikai Bizottság tagja: A gazdasági helyzet és a közvetlen tennivalók
A határozatot közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 169.p.
3. Szervezeti kérdések
Megszüntették a KB Káder Osztályt.
Földes , akkor az osztály vezetője, Második vonalban, 275.p
"A Központi Bizottság november 1-én tartott ülésén felmerült a kádermunka eredményeinek és fogyatékosságainak kérdése. Most már jónak látszott, hogy a KB osztályai nagyobb szerephez jussanak, és növekedjen önállóságuk, elvégre szorosabb kapcsolatot tartottak a területükkel, mint a Káder Osztály, így jobban ismerték az embereket is. Ezért aztán állásfoglalás született a káderosztály megszüntetéséről. A döntés nem lepett meg és egyet is értettem vele."
Politikai Bizottság
1. A Hazafias Népfront-mozgalom erősítése
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 172.p.
2. A hadsereg felsőszintű pártirányítása és ellenőrzése
Utal rá: Mucs-Zágoni, A Magyar... 261-262.pp. és Munk: A hadsereg... 71-74.pp.
3. Magyar Népköztársaság fegyveres erői pártszervezetei és politikai szervei
(hatályon kívül helyezte a februári határozatot) Utal rá: Mucs-Zágoni: A Magyar... 260.p. és Munk: A hadsereg... 71-74.pp.
Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tartózkodik Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségein.
Kivégzik Preszmayer Ágostont, Maléter Pál Kilián laktanyabeli összekötőjét.
KB Titkárság
Az ideológiai képzés célszerűbb formái
Utal rá: Ladányi, Felőoktatási politika, 198.p.
Politikai Bizottság
1. A Magyar Néphadsereg fegyveres erői pártszervezetei és politikai szervei részére
Irányelvek Ismerteti: Mucs-Zágoni, 311-314.pp. Lásd az ismertetést Ezzel érvénytelenítették a február 14-i határozatot.
2. A Belügyminisztérium és szervei pártellenőrzése
Utal rá Népszabadság október 14-i közleménye szerint október 13.), és Történeti hűséggel... 58. pp.
Győri Megyei Bíróság
Dr. Klébert Mártont 14 évi, Molnár Istvánt 7 évi, dr. Tima Endrét 8 évi börtönre ítéli a tatabányai munkástanács szervezéséért.
Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa
Vida Ferenc elnökletével börtönbüntetésre ítéli Déry Tibor (kilenc év), Háy Gyula (hat év), Zelk Zoltán (három év) és Tardos Tibor (másfél év) írókat.
Letartóztatják Kosáry Domokos történészt, és az ügyében eljáró katonai bíróság 1958. június 18-án hűtlenség vádjával négyévi börtönre ítéli. Letartóztatják Ádám Györgyöt.
A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak moszkvai értekezlete közös nyilatkozatot fogad el. 16-19-én 64 ország kommunista és munkáspártjainak képviselői tanácskoznak, s békekiáltványt intéznek minden ország munkásaihoz, parasztjaihoz, az egész világ férfiaihoz, asszonyaihoz és minden jóakaratú emberhez.
A nyilatkozatot és a kiáltványt "Népszabadság" 22-23-i számai közlik. 29-én az MSZMP KB határozatot hoz a moszkvai értekezletek és a magyar párt- és kormányküldöttség munkájával kapcsolatosan.
Nőtanács országos konferenciája
Ortutay Zsuzsa alelnök beszámolója alapján a nők társadalmi helyzetéről, munkájáról és a dolgozó asszonyok életkörülményeinek megkönnyítéséről tárgyalnak.
Elnöki Tanács
Törvényerejű rendelet a munkástanácsok megszüntetéséről.
Politikai Bizottság
Az új felvásárlási rendszer eredményei és tapasztalatai
Utal rá: Simon, Tsz mozgalmak... Párttörténeti Közlemények 1971:2. 97. p.
Politikai Bizottság
A könyvkiadás
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 181.p.
Minisztertanács
Határozata megállapítja az állami szervek feladatait az ifjúság körében végzendő munkával kapcsolatosan.
Minisztertanács
Határozata az építőanyag-termelés fokozására.
A magyar partizánok országos küldöttértekezlete. Földes László , az MSZMP KB tagja tart beszámolót, és megvitatják a Partizánszövetség alapszabály-tervezetét.
Politikai Bizottság
A munkásőrség működésének kezdeti eredményei és a munkásőrség feladatai
Utal rá: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 34.p. 2. lábjegyzet.
Központi Bizottság
Kádár János, első titkár, a Minisztertanács elnöke: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára Moszkvába küldött párt- és kormányküldöttség munkája.
A határozatot közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 184.p.
Kivégzés
Kivégzik a Széna téri felkelők vezetői közül Bán Róbert rádiótechnikust, Ekrem Kemál művezetőt, valamint a korábbi csolnoki rab bányászokat: Cimer Tibort, Laurinyecz Andrást és Rusznyák Lászlót.
Politikai Bizottság
A kőolaj és gázipar helyzetét és fejlesztési feladatai
Utal rá: Berend, 56-65, 320.p.
MSZMP aktívaértekezletek
A budapesti kerületekben a Központi Bizottság tagjainak részvételével, a moszkvai Nyilatkozatról.
Ténylegesen megszünt a KB Káder Osztály
Az Algériai Kommunista Párt vezetőinek küldöttsége Larbi Buhail első titkár vezetésével megbeszélést folytat Budapesten a magyar párt vezetőivel a két ország helyzetéről és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről.
Leningrádban vízre bocsátják a világ első atommeghajtású hajóját, a 16 000 tonnás "Lenin" jégtörőt.
Kádár János megbeszélést folytat a Francia Kommunista Párt Magyarországon tartózkodó, Gaston Viens - a KB titkára - vezette küldöttségével.
Fővárosi Ügyészség
Vádiratot ad ki a Központi Munkástanács ügyében.
Vádat emelnek Rácz Sándor és társai ellen. Az 1958. március 17-én tartott tárgyaláson Rácz Sándort életfogytiglani börtönre, Bali Sándort tizenkét évi, Nemeskéri Józsefet tizenöt évi, Abod Lászlót nyolcévi és Mester Endrét ötévi börtönre ítélik.
Khaled el Azem miniszterelnök-helyettes, had- és pénzügyminiszter vezetésével szír kormányküldöttség tartózkodik hazánkban.
Kivégzik a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának különtanácsa által halálra ítélt Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagyot, aki Mindszenty hercegprímást a kormány utasítására Budapestre hozta.
Befejeződött a párttagság összeírása az MSZMP-szervezetekben. Az új párttagsági könyveket 15-éig ünnepélyes taggyűléseken osztják ki - közli a "Népszabadság".
Kádár János és Münnich Ferenc látogatást tesz a Magyar Tudományos Akadémián, és beszélgetést folytat az elnökség tagjaival időszerű politikai, gazdasági és tudománypolitikai kérdésekről.
Átadják rendeltetésének a Tiszapalkonyai Hőerőmű első gépegységét.
Politikai Bizottság
1. A mezőgazdasági felvásárlási rendszer további megjavítása
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 185.p.
2. A magánkisipar és a szövetkezeti ipar helyzete és feladatai
Közli: Az MSZMP határozatai és dokumentumai 1956/62, 188.p.
3. Az államvédelmi munka
Utal rá: Történeti hűséggel... 69. ill. 76.p.
A SZÖVOSZ IV. kongresszusa.
Moszkvában egyezményt írnak alá a hazánknak nyújtandó szovjet gazdasági és műszaki segítségről és hosszú lejáratú hitelről.
Országgyűlés
Jóváhagyja az Elnöki Tanács, a külügyminiszter-helyettes, a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság beszámolóját, törvényt fogad el a népi ellenőrzésről és a polgári perrendtartásról, az államigazgatási eljárás általános szabályairól.
KB Titkárság
A volt MDP-tagok átigazolása
Közli: Pártélet, 1958:2.
Elkészült a Dunai Vasmű Koksztermelő gyárában és a vegyiművekben az ország legkorszerűbb benzolkinyerő üzeme és az ország első kénkinyerő és feldolgozó üzeme.
Losonczy Géza halála a Gyorskocsi utcai vizsgálati fogságban. A halál valóságos okai tisztázatlanok.
Legfelsőbb Bíróság Katonai Különtanácsa
Tárgyalja másodfokon Földes Gábor, a győri színház rendezője és 12 társa ügyét. Földes Gábort, aki a mosonmagyaróvári vérengzést követően igyekezett a lincshangulatot csillapítani, s maga is ávósokat mentett meg, halálra ítélik.
A perben szerepelnek még vádlottként Gulyás Lajos, Kiss Antal, Weintráger László, Cziffrik Lajos, Zsigmond Imre és Tihanyi Árpád, akiket szintén halálra ítélnek.
Súlyos börtönbüntetést szabnak ki további hat vádlottra: Varga Ernőre, Szalai Ferencre, Molnár Ferencre, Korodi Károlyra, Fekete Istvánra és Sipos Dezsőre. A halálos ítéleteket végrehajtották.
- 1958. január 1.
Az ázsiai és afrikai országok szolidaritási konferenciája Kairóban.
Dobi István átnyújtja az Elnöki Tanács kitüntetéseit több egyházi személyiségnek, akik a felkelés alatt kiálltak a népi hatalom mellett, és azóta közreműködtek a békemozgalomban, az állam és egyház jó viszonyának fenntartásában
Kivégzik Iván Kovács Lászlót, a Corvin közi felkelők első parancsnokát.