Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1919. december 25-én született Szombathelyen. Ott végezte el alsó, majd középiskoláit, a budapesti Műegyetemen kapta meg 1942-ben a vegyészmérnöki oklevelet.
Első munkahelye a simontornyai bőrgyár, ahol a gyár laboratóriumát vezette. 1945 januárjában letartóztatták. 1945. április 5-én lépett be a Magyar Kommunista Párt szombathelyi szervezetébe. előbb a simontornyai bőrgyár termelésének beindítását szervezte, majd a Vigodni-bőrgyár államosításakor annak vezetője lett. 1948 elején a megalakult Országos Tervhivatalban dolgozik, 1948 és 1952 között a közgazdasági egyetem oktatója. 1950-től a Központi Vezetőség államgazdasági, később ipari és közlekedési osztályának munkatársa. 1953-ban a Chinoin Gyógyszergyár vezérigazgatója, majd a Nehézipari Minisztérium szervesvegyipari igazgatóságának vezetője. 1955-től 1961-ig az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, 1961-67-ben az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese. 1967-ben pénzügyminiszter, 1971 májusa óta a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának elnöke, hazánk képviselője a KGST végrehajtó bizottságában.
A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán megválasztották a Központi Bizottság tagjának.
1973 szeptember 18-án Miskolcon tragikus baleset következtében elhunyt. A sajtóközlemény szerint: a Lenin Kohászati Művek öntőcsarnokában beleesett az öntőgödörbe, magával rántva az őt visszatartani igyekvő Énekes Sándor vezérigazgatót is. Egyes vélemények szerint politikai gyilkosság áldozata lett.
Kommunizmuskutató Intézet
1919. december 25-én született Szombathelyen kereskedő családban. 1942-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A második világháború éveiben egy gyógyszergyár, majd egy bőrgyár alkalmazásában állt. Katonaként részt vett az első és a második bécsi döntést követő „bevonulásokban”.
1944-ben a nyilas hatóságok, mint kommunistát rövid időre letartóztatták. Hazánk szovjet megszállását követően lett a Magyar Kommunista Párt tagja. 1948-ig a bőrgyár igazgatójaként dolgozott, ekkor a hazai ipari, gazdasági életet ellenőrző, részben irányító csúcsszervhez, az Országos Tervhivatalhoz (OT) került: előadó, alosztályvezető, majd osztályvezető volt. A káderkeringőben előbb pártvonalra helyezték, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségén tevékenykedett, majd gyógyszergyár-igazgató lett.
Innen minisztériumi vonalra helyezte az MDP: 1955-ben a kiemelt jelentőségű Nehézipari Minisztériumba helyezte a párt. Szakmai tudása és elvhűsége miatt a Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) is igényt tartott szolgálataira: a gazdasági csúcsszerv, az OT egyik vezetője, 1967-től pedig pénzügyminiszter lett.
A szocialista Magyarország gazdaságirányítási rendszerének átalakítása érdekében meghirdetett „új gazdasági mechanizmus” egyik tevékenyen megalkotója volt. A reform három fő ponton változtatott a korábbi gazdasági szabályozórendszeren: megszűntek a közvetlen tervutasítások, az árakat liberalizálták (azaz egyes termékek árai a valóságos költségekhez és a világpiaci árakhoz igazodtak), továbbá a központi bérszabályozás helyett lényegében teljesítményen alapuló bérezést vezettek be. A „piaci szocializmus” 1972-ra elbukott, nagy részben Leonyid Brezsnyev hajthatatlan tiltakozása miatt.
1970-ben beválasztották a párt „parlamentjébe”, a Központi Bizottságba, amelynek tragikus haláláig tagja maradt. Az üzemlátogatásra Miskolcra érkező Vályi Péter 1973. szeptember 18-án halt meg, azt követően, hogy három nappal korábban a Lenin Kohászati Művek egyik épp üzemelő olvasztótégelyébe zuhant. Halálával kapcsolatban napvilágra kerültek olyan pletykák, amelyek szerint a gazdasági reformer politikust meggyilkoltatták a keményvonalas, az „új gazdasági mechanizmust” ellenző elvtársai.
Életút, tisztségek:
1945-től a Magyar Kommunista Párt, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja.
1947 – 1948. április: a Vigodni Bőrgyár igazgatója.
1948. április – 1949: Az Országos Tervhivatal osztályvezetője.
1949 – 1950: A Közgazdaságtudományi Intézet tudományos munkatársa.
1950. január – 1953.: Az MDP KV Államgazdasági, később Közlekedési Osztályának előadója, alosztályvezetője, osztályvezetője.
1953. április – július: A Chinoin Gyógyszergyár vezérigazgatója.
1954 – 1955: A Nehézipari Minisztérium Szervesvegyipari Igazgatóságának vezetője.
1955 – 1961: Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese.
1961. szeptember 21. – 1967: Az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese
1967. június 14. – 1971. május 12.: Pénzügyminiszter.
1970. november – 1973. szeptember 18. Az MSZMP KB tagja.
1971. május – 1973. szeptember 18.: A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese.
1970. november – 1973. szeptember 18.: Az MSZMP KB tagja.
