Munkatársak

Schmidt Mária
(Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Terror Háza Múzeum főigazgatója)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-német szakán szerzett diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett, 1999-ben megszerezte a PhD fokozatot. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2000-től egyetemi docens, 2010-től egyetemi tanár. 2005-ben „habilitált doktor” címet szerzett. 1985-ben három éves kutatási ösztöndíjat kapott a magyar zsidóság 20. századi történelmének tanulmányozására az MTA-Soros Alapítványtól. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universität Zentrum für Antisemitismusforschung intézetében, Tel-Avivban, továbbá a jeruzsálemi Jad-Vashemben, a New York-i és az MTA-Soros Alapítvány támogatásával a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója volt. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002–2013 között a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. 1999 óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja, 2008 óta pedig részt vesz az Európai Történelem Háza elnevezésű projekt szakértői tanácsának munkájában, szintén ettől az évtől a Médiaunió kuratóriumának elnöke. 2015-től a Gulág Emlékbizottság állandó tagja. Alapító tagja az idén létrejött Nők Magyarországért Klubnak. 2015–2017  között az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos, az emlékbizottság társelnöke. 2013-tól az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagja, 2018-tól az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos. Fő kutatási területei: a magyar zsidóság története 1918-tól, diktatúrák a XX. században, Magyarország története a diktatúrák alatt. Eddig nyolc önálló könyve jelent meg, legutóbbi 2017 decemberében. Munkájáért számos hazai és külföldi elismerést kapott, 2014-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.


Békés Márton
(történész–politológus, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója)

1983-ban, Szombathelyen született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát történelem és politológia szakokon, majd 2012-ben történelemből PhD fokozatot is szerzett. 2009 és 2014 között a Hír TV Ősök tere és Retrográd című történelmi magazinműsorainak főszerkesztője volt. 2010 és 2014 között a Jobbklikk című internetes portált szerkesztette. 2014 óta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. A Kommentár című folyóirat főszerkesztője, a Kommunizmuskutató Intézet vezetője. Több rangos folyóiratban, többek között a Kommentárban, a Szépirodalmi Figyelőben, a Századvégben, a Nemzeti Érdekben és a Filmvilágban jelentek meg írásai. Fő kutatási témája a 20. század politikatörténete és a konzervativizmus eszmetörténete. Eddig öt kötetet szerkesztett, két társszerzős és öt önálló könyve jelent meg; legutóbbi 2017-ben Gerillaháború címmel.

Tallai Gábor
(író, tanár, műfordító, a Terror Háza Múzeum programigazgatója)

Németországban született 1970-ben, 1980 óta él Magyarországon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán diplomázott, majd ösztöndíjasként médiaelméletet és televíziós újságírást tanult Münchenben. 1995-től 2001-ig az amerikai Berlitz Kft. oktatója. 1995–1996-ban az Új Magyarország kulturális rovatának helyettes vezetője, 1997-től a Napi Magyarország, majd 2000-től a Magyar Nemzet kulturális rovatvezetője volt. 1999-ben a frankfurti könyvvásáron a magyar iroda vezetésére kapott megbízást. 2001 és 2003 között a Magyar Távirati Iroda (MTI) stratégiai igazgatója. 2003 óta a Terror Háza Múzeum programigazgatója. A Fiatal Írók Szövetségének alapító tagja, a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány elnöke. 2000-ben Hajnóczy Péter Irodalmi Ösztöndíjat kapott. Írásai számos folyóiratban megjelentek, Árnyékőrző címen 1997-ben jelent meg prózakötete a Kortárs Kiadónál. A Terror Háza Múzeumot is működtető Közalapítvány kiállításainak, kampányainak, rendezvényeinek egyik vezető tervezője, számos megjelent ismeretterjesztő és tudományos kiadvány szerkesztője. Tanácsadóként több hazai és nemzetközi reklámcégnek volt megbízott munkatársa. Legutóbbi munkája a Futaki Attila rajzolta Budapest Angyala képregény, melynek forgatókönyvét írta. 2018-ban, kiemelkedő színvonalú munkájáért a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.

Szabó Ákos
(történész)

1979-ben született Budapesten. Történész, diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte 2004-ben. Egyetemi évei alatt a Lublini Katolikus Egyetem ösztöndíjasaként a lengyelországi kommunizmus sajátosságait kutatta az állam és egyház viszonyában. Ezen felül kutatási területei közé tartozik a magyar állampárt szerepe a mindennapokban, a kommunista Csehszlovákia filmművészete, illetve az egykori keleti blokk országaiban lévő antikommunista alakok, mozgalmak, társadalmi jelenségek feltérképezése. Tevékeny történész előadója közoktatási továbbképzéseknek. Írásai a Kommentár folyóiratban és a Látószög blogon is megjelennek.

Balogh Gábor
(történész)

Történelem BA és MA szakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, társadalmi krízisek és uralmi technikák szakirányon. Kutatási területe az 1945 utáni magyarországi kommunista hatalomátvétel folyamata Magyarországon, valamint Magyarország helyzetének változása a szovjet érdekszférában. 2014 óta az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság munkatársa.