Munkatársak

Schmidt Mária
(történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a XX. Század Intézet főigazgatója)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett történelem–német szakos tanári diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett, 1999-ben megszerezte a PhD fokozatot. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2000-től egyetemi docens, 2005-ben pedig „habilitált doktor” címet szerzett. 2010-től egyetemi tanár. Posztgraduális ösztöndíjjal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universitäten, Tel-Avivban, a jeruzsálemi Yad Vashemben, a New York-i és a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben is. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002-től a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. Fő kutatási területei közé tartozik a magyar zsidóság története 1918-tól, diktatúrák a XX. században, Magyarország története a diktatúrák alatt. Több történeti mű szerzője: Kollaboráció vagy kooperáció? című könyvében a Budapesti Zsidó Tanács, Diktatúrák ördögszekerén című munkájában pedig a XX. századi diktatúrák történetének egyes kérdéseit dolgozza fel. Legutóbbi műve Veszélyzónában – szerepek, játszmák, esélyek címmel jelent meg 2016-ban a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kiadásában.


Markó György
(történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán könyvtár–történelem szakon szerzett diplomát 1981-ben. 1985 és 1987 között a Hadtörténeti Intézet munkatársa, 1987-től a Hadtörténeti Levéltár igazgatóhelyettese, majd 1988-tól 1997-ig igazgatója. 1997 és 2003 között a Történeti Hivatal igazgatója. 2004-től 2011-ig a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójának tudományos helyettese. 1995 óta a hadtudomány kandidátusa. 1994-től a Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja. 2012 óta a Közalapítványunk által 2011-ben megalapított Kommunizmuskutató Intézet vezetője. Kutatásaiban az 1945 utáni Magyarország hadseregének és állambiztonságának történetével, az 1956-os forradalommal, illetve a Kádár-korszak szubkultúrájával foglalkozik. Legutóbbi műve 2016-ban jelent meg Hellasztól a Práter utcáig – egy görög szabadságharcos a magyar forradalomban címmel.

Tallai Gábor
(író, tanár, programigazgató)

Wolfenben (Németország) született 1970-ben. 1980 óta él Magyarországon. Az ELTE Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán diplomázott, majd ösztöndíjasként médiaelméletet és televíziós újságírást tanult Münchenben. 1995-tól 2001-ig az amerikai Berlitz Kft. oktatója. 1995–96-ban az Új Magyarország kulturális rovatának helyettes vezetője, 1997-től a Napi Magyarország, majd 2000-től a Magyar Nemzet kulturális rovatvezetője volt. 1999-ben a frankfurti könyvvásáron a magyar iroda vezetésére kapott megbízást. 2001 és 2003 között az MTI Rt. stratégiai igazgatója. 2003 óta a Terror Háza Múzeum programigazgatója. A Fiatal Írók Szövetségének alapító tagja. 2000-ben Hajnóczy Péter Irodalmi Ösztöndíjat kapott. 2013-tól a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány projektmenedzser munkatársaként vesz részt az Első Világháborús Centenáriumi Projektben.

Szabó Ákos
(történész)

Történész, diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte 2004-ben. Ezt megelőzően a Lublini Katolikus Egyetem ösztöndíjasaként a lengyelországi kommunizmus sajátosságait kutatta az állam és egyház viszonyában. Kutatási területei közé tartozik – ezen felül – a magyarországi állampárt szerepe a mindennapokban, a magyar-lengyel kapcsolatok az 1980-as években, valamint a párt kádereinek hétköznapjai a kommunizmus éveiben.

Balogh Gábor
(történész)

Történelem alapszakos diplomáját 2012-ben szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Jelenleg a PPKE-BTK végzős hallgatója a történelem mesterszak, társadalmi krízisek és uralmi technikák szakirányán. Kutatási területe az 1945 utáni magyarországi kommunista hatalomátvétel folyamata Magyarországon, kiemelten a kisgazda Honvédelmi Minisztérium tekintetében. 2014-től Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány történész asszisztens munkatársként vesz részt az Adjunk nevet az áldozatoknak! elnevezésű projektben.

Nagy Gergely
(történész)

Történelem alapszakos diplomáját 2012-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsész- és Társadalomtudományi Karán szerezte. 2014-ben ugyanitt abszolválta a történelem mesterszakot uralmi technikák és társadalmi krízisek szakirányon. Kutatási területe a két világháború közti diplomáciatörténet, külpolitikai útkeresések, nemzetközi szervezetek politikai tevékenysége, valamint a 19–20. századi eszme- és ideológiatörténet, ezen belül a wilsonizmus eszmei háttere. 2014-től Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány történész asszisztens munkatársként vesz részt az Adjunk nevet az áldozatoknak! elnevezésű projektben.