Görög sorstragédia 1956-ban

Októberben jelent meg Markó György Hellasztól a Práter utcáig című kötete. A szerző és Szidiropulosz Archimedesz görög származású magyar történész az M5 Esti kérdés című műsorában beszélt a könyvről és arról, hogyan viszonyultak a görögök az ’56-os forradalomhoz.

 


Markó György történész három évtizeden át őrizgetett egy fotót. A fényképen egy görögkeleti pap látható egy temetésen, mögötte pedig két asszony. Az asszonyok egy görög férfit siratnak, aki 1956-ban lett a forradalom mártírja. André Konstandinidisz, a Práter utcai iskolában megalakult felkelőcsoport politikai vezetője 1956. november 4-én, a szovjetekkel vívott tűzharcban veszítette életét. A szerző naplószerűen beszámol arról a nyomozáshoz hasonlítható történészi munkáról, amely során sikerült eddig feltáratlan levéltári iratok alapján tisztázni a Konstandinidisz életét és halálát övező rejtélyeket. A történelmi kriminek és szerelmi történetnek is beillő munkának már a kezdete sem volt szokványos.

„A '80-as években levéltárosként dolgoztam a Hadtörténeti Levéltárban, az én dolgom volt az egykori katonai bírósági iratokat rendezni, és a kutatók rendelkezésére bocsátani. Nyilván abban az időben ezzel az anyaggal nem tudtam foglalkozni, különböző okok miatt. Nyugdíjasként viszont volt rá időm. Amikor jött a 60. évforduló, és előadást kellett tartani középiskolás diákoknak egy '56-os hősről, gondoltam, most megtudom, ki volt ez az ember, és visszanyúltam a harminc évvel korábbi fotóhoz.” – mondta Markó György.

„Két családja volt, egy magyar és egy görög család is, hozzájuk is el tudtam jutni közvetítők útján, illetve a magyar családot is sikerült felkeresni. Ez tényleg egy kalandos történet. Kimentem a korabeli lakcímekre: találtam egy lebontott a házat, a helyén épült egy új, emeletes épület. Egy kínai család lakik benne. Gondoltam, ezek nem az én görögjeim. De a másik helyen szerencsém volt, az egykori élettársnak a korabeli lakcímén egy most már 84 éves nyugalmazott fogorvos – aki '56-ban 14 éves fiú volt – felismerte magát a temetést ábrázoló fotón. Én innentől kezdve eljutottam a család többi tagjához is.” – tette hozzá a kötet szerzője.



A történetből kiderül, hogy André Konstandinidisz tétovázás nélkül ragadott fegyvert a szovjet diktatúra megdöntéséért, és tevékenyen részt vett a Práter utcai harcokban, sőt irányító szerepet is betöltött. A görög emigránsok között ugyanakkor sokan voltak, akik alapvetően ellenségesen viszonyultak az 1956-os magyar forradalomhoz.

Szidiropulosz Archimédesz – aki korábban Görögök a forradalomban címmel írt könyvet – elmondta: „Az 1945-től '56-ig Magyarországon kiépült totális diktatúráról az itt élő görögök jóformán semmit nem tudtak, nem voltak tisztában azzal, hogy mi folyik az országban, mert egy zárt közösségben, kolóniában éltek. A görögök többsége és a vezetők Kádár mellé álltak, mert úgy gondolták, hogy Kádárékat segíteni kell, azért mert befogadták őket Magyarországra”.

„Azok fordultak szembe a diktatúrával, akik kiszakadtak ebből a zárt közösségből.” Ezek közé tartozott az én hősöm, aki már korábban összeütközésbe került a hatalommal” – jegyezte meg Markó György.

A Hellasztól a Práter utcáig című könyv nemcsak André Konstantinidisz életét mutatja be, hanem a korábbi kutatásokhoz képest jóval részletesebb képet ad a forradalom to¬vábbi görög nemzetiségű szereplőiről is.