A mai fiatalokat érdekli 1956

Húsz iskolából, összesen 770 diák és pedagógus vett részt idén a Terror Háza Múzeum a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából szervezett rendhagyó történelemóráin.

A diákok és oktatóik Budapestről, Szigetszentmiklósról, Ráckevéről, Jászberényből, Szentendréről, Sátoraljaújhelyről, Vácról, Ceglédről, Érdről, Kecskemétről, Miskolcról, Pomázról és Pécsről érkeztek. Az érdeklődők többek között Mansfeld Péterről és a forradalom mártírjairól, a kádári megtorlásról, a sortüzekről, illetve a sport és 1956 kapcsolatáról bővíthették történelmi ismereteiket.

A tanulók az előadásokat követően emléklapot vehettek át, majd kísérőikkel együtt megtekintették a múzeum állandó tárlatát.

„Megtisztelő érzés beszélni Mansfeld Péterről, az 1956-os forradalom és szabadságharc legfiatalabb mártírjáról olyan embereknek, akik ugyanolyan korúak, mint ő. Láthatóan, ez a téma számukra nagyon izgalmas és érdekes, amelyből erőt meríthetnek.” – mondta Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, aki igazi kihívásnak nevezte, hogy a hatvan évvel ezelőtti eseményeket közel hozzák a mai generációkhoz.

Mint fogalmazott, ennek hatékony eszközei lehetnek a rendhagyó történelemórák, az egykori résztvevők, szemtanúk beszámolói, illetve a korabeli filmrészletek, ugyanakkor a legfontosabb, hogy az előadók a mai kor fiataljainak nyelvén szóljanak a forradalomról és annak hőseiről.

Markó György történész, akinek tavaly októberben jelent meg az ’56-os magyar forradalom görög mártírjáról, André Konstandinidiszről szóló új kötete Hellasztól a Práter utcáig címmel, rendhagyó történelemóráját az 1956-os forradalom görög résztvevőiről tartotta. Felidézte, levéltárosként dolgozott, amikor elkezdett kutatásokat folytatni a témában.

A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója elmondta, a magyarországi görögöket a megosztottság jellemezte 1956-ot illetően. Nagy többségük alapvetően baloldali beállítottságú volt, akik 1948-49-ben kerültek Magyarországra, a görög polgárháború után. A magyar történeti irodalomban ennek megfelelően kialakult egy igaztalan nézet, hogy az összes magyarországi görög a forradalom ellenségének tekinthető. „Azért is foglalkoztam a görögökkel, hogy ezt az állítást megcáfoljam vagy legalábbis árnyaljam.” – hangsúlyozta Markó György, aki szerint a diákokat hatékonyan lehet megszólítani a rendhagyó történelemórákkal, ahol az előadók egyéni sorsokra helyezik a hangsúlyt, és történetek elmesélésével segítenek megértetni az összefüggéseket.