Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1911. november 17-én született, Nagyszöllősön, eredeti neve: Fried Miklós. Ipari munkás volt, majd textilipari technikumot végzett és textilmunkásként dolgozott a háború előtt.
1928-tól vett részt a munkásmozgalomban. 1936-ban belépett a szociáldemokrata pártba. 1945-től az SZDP központjában dolgozott, a KV tagja volt 1948-ig. A fúzió után a KV és a KV Szervező Bizottság póttagja, a KV Szervezési Osztályán Kovács osztályvezető helyettese volt, majd a Heves megyei Pártbizottság titkára.
A KV 1950 május i plénumán kimaradt a KV-ból és a KV Szervező Bizottságból. 1950-től a könnyűipari minisztérium osztályvezetője, majd főosztályvezető-helyettese 1956-ig. A KV 1957 február i ülésén kooptálták a testületbe.
1961-től a KB Ipari és Közlekedési Osztályának vezetője. A KB 1963 december i plénumán ipari KB-titkárrá választották. A következő kongresszuson (1966 november ) felmentették, 1966. december 7-től belkereskedelmi miniszter lett. 1976. október 29-én ment nyugdíjba. A XII. kongresszusig (1980 ) volt KB-tag. Az 1985-ös parlamenti választásokon jelölték, de nem kapott elegendő szavazatot.
1987. június 4-én halt meg.
Kommunizmuskutató Intézet
1911. november 17-én született Nagyszöllősön (Ugocsa vm.) egy szabó családjában. Eredeti családneve Fried volt.
Alapfokú iskolája elvégzést követően, 1928-ban kereskedelmi érettségit tett, majd irodistaként dolgozott. Az 1930-as években segédkönyvelőként kereste kenyerét, ezt követően textiltechnikusnak tanult.
1936-ban belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (SZDP), a második világháború időszakában több alkalommal hívták be munkaszolgálatra.
Magyarország német megszállását követően elköltözött Budapestről. Gyöngyösre ment, ahol a szovjet megszállás után a párt egyik szervezője lett. A hevesi városból az SZDP vezetése felrendelte a fővárosba, ahol az SZDP Országos Központja Vidéki Titkárságnak helyettes vezetője, majd vezetője lett. Azon szocdemek közé tartozott, akik támogatták a két munkáspárt egyesülését, így nem meglepő, hogy az 1948. júniusban létrejött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) is politikai pozíciókat adott neki.
1950-ben az MDP Heves Megyei Bizottságának titkárának nevezték ki, így gyakorlatilag a megye vezetője lett. Párhuzamosan megyei tisztségével, a párt a Központi Vezetőségébe is beválasztották.
A pártra jellemző káderkeringő őt is érintette, a párt minisztériumi vonalra helyezte: a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője lett.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően, a régi-új állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) is számított pártmunkájára. Az MSZMP KB Ipari és Közlekedési Osztályának vezetője, majd belkereskedelmi miniszter lett.
1976 őszén vonult nyugdíjba. Hetvenhat évesen, 1987. június 4-én halt meg.
Életút, tisztségek:
1936-tól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja. 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja.
1957. február 26. – 1980. március 27.: Az MSZMP KB tagja.
1945 – 1946: Az SZDP Országos Központja Vidéki Titkárságnak helyettes vezetője.
1945. június – 1985. június 8.: Nemzetgyűlési (1974-től) országgyűlési képviselő.
1946. március – 1948. június: Az SZDP Országos Központja Vidéki Titkárságnak vezetője.
1948. június 12. – 1951. március 1. Az MDP KV tagja.
1948. jún. 15.–1950. jún. 1: Az MDP KV Szervezési Bizottságának póttagja.
1950: Az MDP Heves Megyei Bizottságának titkára.
1951. április 6. – 1956: A Könnyűipari Minisztérium Len–Kender Főosztály Szervezési Osztálya vezetője, illetve főosztályvezetője.
1957. február. 26.–1963. december. 5: Az MSZMP KB Ipari és Közlekedési Osztályának vezetője.
1963. december 5. – 1966. december 3.: Az MSZMP KB Ipari Osztályának vezetője.
1966. december 7. – 1976. október 29: belkereskedelmi miniszter.
1976 – 1978: Az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke.
