Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
Művei
1922. július 26-án született, Kutason.
Az egyetemen közgazdaságtant tanult, a diákmozgalom vezetője, Hegedüs szervezte be. 1943-tól a Paraszt Szövetség tagja. A Győrffy-kollégisták körében részt vett az ellenállásban. 1945. január 22-én a MADISZ alakuló ülésén megválasztották a gazdasági ügyek intézőjévé. Ekkor vették fel a Győrffy-kollégiumba és ekkortól tagja a kommunista pártnak. 1947-48-ban a MEFESZ elnöke. 1948-ban a NÉKOSZ főtitkára, majd szeptember 21-től elnöke. 1949-ben a MINSZ főtitkára. 1949-től a KV apparátusában dolgozott. 1952-től a Minisztertanács Titkárságának vezetője.
1953 júniusában tagja volt a Moszkvába meghívott delegációnak. A KV 1953 június i -ülésén kooptálták a KV-ba és a Politikai Bizottság póttagja lett, július 4 -től az Országos Tervhivatal elnöke. Az MDP III. kongresszusán (1954 május ) a Politikai Bizottság rendes tagja lett. Barátsága továbbra is megmaradt Hegedüssel és a Gerő -Friss irányzat reprezentánsa volt. Az 1954 október i KV-plénumon Rákosi , Gerő és Hegedüs távollétében Nagy Imre elérte, hogy a bajok okát az új szakasz következetlen megvalósításában jelöljék meg. Ennek nyomán váltották le 1954. október 30-án az Országos Tervhivatal éléről. Ezután könnyűipari miniszter lett.
A KV 1955 szeptember i ülésén KV-titkár lett. Felügyeleti területe: Agitációs és Propaganda, Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, Szabad Nép, Társadalmi Szemle. 1955. szeptember 8-án mentették fel könnyűipari miniszteri tiszte alól. A KV 1955 november i ülésén megváltoztatták a KV Titkárság felügyeleti rendjét. Ezután a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály mellett a Tudományos és Kulturális Osztály tartozott hozzá, valamint a Társadalmi Szemle. Ugyanekkor a megyéket szétosztották a titkárok között, hozzá került Csongrád, Győr, Hajdú és Tolna megye. A KV 1956 július i ülése elfogadta a KV Titkárság reszortjainak újabb változtatását. Megszüntették a megyék korábbi felügyeleti rendjét, és hozzá a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály valamint a Köznevelési Osztály tartozott; betegszabadsága alatt Révait helyettesítette.
A KV 1956. október 23/24 -én éjszaka tartott ülésén kimaradt a PB-ből és a KV Titkárságból, és nem lett tagja az új Központi Bizottságnak 1957-től Berlinben a kereskedelmi kirendeltséget vezette. 1960-tól a Hungarotex igazgatója volt. 1963. december 7-től külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, 1980. augusztus 1-ig. 1980. szeptember 18-tól berlini nagykövet volt 1985. október 18-ig, amikor nyugdíjazták.
Kommunizmuskutató Intézet
1922. július 26-án született Kutason (Somogy vm.), szegényparaszti családban. Anyja korai halálát követően apja újranősült, nevelőanyja kereskedelmi alkalmazott volt.
Alapfokú iskoláit Szigetváron végezte, Kaposváron kereskedelmi középiskolába járt. Az 1940-es évek első felében tisztviselőként és könyvelőként dolgozott, részt vett a falukutató mozgalomban, valamint tagja volt a Magyar Parasztszövetségnek. Felsőfokú tanulmányait a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta, itt szerzett később doktori címet.
1944-ben belépett a kommunista párt fedőpártjaként működő Békepártba, a Györffy-kollégistákkal részt vett a németellenes harcokban, 1945 januárjában pedig csatlakozott a Magyar Kommunista Párthoz. Az ellenállásban ismerte meg Hegedüs András későbbi miniszterelnököt, aki az ’50-es évek elején a szovjet mintájú erőszakos iparosítás egyik hazai kulcsfigurája volt.
A kádergondokkal küszködő párt ifjúsági vonalra állította a fiatal kádert: a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségbe (MADISZ) irányította, a szervezet Gazdasági Osztályának vezetője lett, közben – ideológiai képzését elősegítendő – pártiskolát végzett. A MADISZ-ból a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségébe (MEFESZ) került, itt az elnöki székét foglalhatta el. Mivel a kommunista párt kiemelten kezelte az ifjúság „megfelelő ideológia” szerinti nevelését, ellenőrzését, az 1945 és 1949 közötti időszakban több ifjúsági szervezetet hoztak létre, alakítottak át, vagy éppen vontak irányításuk alá. A MEFESZ-ből a Népi Kollégiumok Országos Szövetségéhez került, előbb a szervezet elnöke, majd főtitkára volt.
1949-ben a kommunista irányítás alatt álló ifjúsági „ernyőszervhez”, a Magyar Ifjúság Népi Szövetségéhez irányította a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), az ifjúsági mozgalmak „legfőbb szervében” alelnök lett. Egyik legnagyobb feladat az 1949. augusztusi, budapesti Világifjúsági és Diáktalálkozó megszervezése volt. A baloldali fiatalok találkozóján hatvanhárom ország ifjai vettek részt, a kommunista tábor – és részben a világ – figyelme Magyarországra és az állampártra irányult, így nem kérdés: kiemelten fontos feladatot hajtott végre, olyat, amelyet csak teljességgel megbízható káderekre bíztak.
A találkozó sikeres lebonyolítását követően pályafutása még meredekebben ívelt felfelé, pártvonalra helyezték, a MDP Központi Vezetősége (KV) Államgazdasági Osztályára helyezték politikai munkatársnak. 1951 szeptemberében – mintegy jutalomként – Moszkvába mehetett tanulni, a Szovjetunió Kommunista Pártjának pártfőiskoláján végzett stúdiumokat, ám egy év elteltével hazarendelték, és 1952-ben Rákosi Mátyás – kvázi – titkárságvezetője lett. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának titkárságvezetői posztját Nagy Imre első kormányának megalakulásáig töltötte be, ekkor leváltották, az Országos Tervhivatal élére került.
Az MDP-n belül a Nagy által meghirdetett „új szakasz” politikájának heves ellenzője, Gerő Ernő és Rákosi hűséges embere volt. Nagy Imre 1955-ös menesztését követően régi ismerőse, Hegedüs András kormányának könnyűipari minisztere, majd szeptemberben KV titkár lett. A Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály vezetése mellett a Tudományos és Kulturális Osztály tartozott a felügyelete alá.
A rendszer egészében elfoglalt helyét mi sem jelzi jobban, mint annak ténye, hogy 1956 nyarán, a Rákosi eltávolítását és utódlásának kérdését véglegesítő tárgyalásokon, a nagyhatalmú szovjet pártember, Anasztaz Mikojan őt javasolta miniszterelnöknek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a régi-új állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Rákosi emberének tekintette, így „komolyan nem számoltak vele”.
1957 tavaszán lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, partvonalon kívül maradt, az MSZMP-ben komoly pozíciót nem kaphatott, kereskedelmi és diplomáciai vonalra száműzték. Három évig vezette a berlini magyar kereskedelmi kirendeltséget, majd a Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat igazgatója lett 1960-ban. Mielőtt 1980-ban elfoglalhatta berlini nagyköveti pozícióját, a Külkereskedelmi Minisztérium apparátusában tevékenykedett több beosztásban.
A rendszerváltoztatást követően, nyolcvanhat évesen, 2008. szeptember 18-án halt meg Budapesten.
Életút, tisztségek:
1944-től a Békepárt, 1945. januártól a Magyar Kommunista Párt, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja.
1940 – 1943: A Seidner Nyomda, az Európa Nyomda, Pőhl Henrik kis- és nagykereskedő könyvelője.
1945. január 22 – 1945. szeptember: A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Gazdasági Osztályának vezetője.
1947. március – 1948. szeptember: A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége Szövetségének elnöke.
1948. július 6. – 1949. május 15.: Országgyűlési képviselő.
1953. május 17. – 1957. május 9.: Országgyűlési képviselő.
1948. szeptember – 1949. július: A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének elnöke, főtitkára.
1949 – 1951: Az MDP KV Államgazdasági Osztályának politikai munkatársa.
1952. november – 1953. július 4.: A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának titkárságvezetője
1953. június 28. – 1956. október 31.: Az MDP KV tagja.
1953. június 28. – 1954. május 30.: Az MDP Politikai Bizottságának póttagja.
1954. május 30. – 1956. október 24.: Az MDP Politikai bizottságának tagja.
1953. július 4. – 1954. október 30.: Az Országos Tervhivatal elnöke.
1954. október 30. – 1955. szeptember 8.: Könnyűipari miniszter.
1954. május 30. – 1956. október 24.: Az MDP Politikai bizottságának tagja.
1955. szeptember 1. – 1956. október 24.: Az MDP KV titkára.
1957. április – 1960. október 18.: A kelet-berlini magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője.
1960. október 18. – 1963. december 7.: A Hungarotex Textilkülkereskedelmi Vállalat igazgatója.
1963. december 7. – 1975. július 16.: A külkereskedelmi miniszter helyettese.
1975. július 17. – 1980. augusztus 1.: A Külkereskedelmi Minisztérium államtitkára.
1980. szeptember 18. – 1985. október 18.: A Magyar Népköztársaság berlini nagykövete.
