Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1918-ban született.
1948 óta vidéki pártfunkcionárius. Kezdetben a zalaegerszegi járási pártbizottságon dolgozott, majd a letenyei járási pártbizottság titkára. Kétéves pártfőiskolát végzett. Az iskola elvégzése után a nagykanizsai járási pártbizottság első titkára. 1959. december 5. és 1962. november 24. között az MSZMP KB póttagja volt.
Kommunizmuskutató Intézet
Söjtör János
1918. július 26-án született Kemendollárban (Zala vm.) paraszti családban. Hat elemi osztály elvégzését követően napszámosként, később kovácstanoncként dolgozott. Segédlevelét 1940-ben szerezte meg.
A II. világháború idején besorozták, alakulatát 1941-ben a keleti frontra vezényelték; onnan az év októberében – leszerelés következtében – hazatért. 1942-től szakmájában dolgozott a fővárosi Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt-nél, majd két évvel később ismét behívták katonának. A Vörös Hadsereggel szembeni visszavonulás során dezertált, és – csehszlovák területen – egy „Halál a fasizmusra!” elnevezésű partizánalakulathoz csatlakozott, saját elmondása szerint.
1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba (MKP), szülőfalujában – a harcok befejeztével – részt vett a helyi pártszervezet megalapításában és a földosztás lebonyolításában. A kádergondokkal küzdő MKP szívesen alkalmazott viszonylag ismeretlen kommunistákat, ugyanis a pártvezetés nem feltétlenül bízott meg a ’20-as, ’30-as években illegalitásban működő elvtársaiban, akik közül sokan együttműködtek a regnáló hatalommal és annak rendvédelmi szerveivel.
Az erőszakos pártegyesítéssel létrehozott kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) 1948 decemberében megtette a Zalaegerszegi Járás Pártbizottságának káderesévé, és ideológiai képzését elősegítendő pártiskolára íratta be. 1950-ben az MDP Letenyei Járási bizottságának titkára lett, pozícióját egészen 1953-ig betöltötte. A róla szóló pártjelentések kemény, határozott fellépésű kádernak írták le, akinek „voltak baloldali túlkapásai”, jelesül részt vett kuláknak minősített személyek fizikai bántalmazásában.
1953-ban feljebb lépett a politikai ranglétrán: a párt Zala Megyei Bizottságában az Agitációs és Propaganda Osztályt vezette, a megye politikájának egy kulcsszereplője lett. Egy év múltával visszahelyezték „járási vonalra”, s egészen 1975-ig járási első titkár maradt. Párhuzamosan ezen pozíciójával – 1980-ig – az MSZMP Zala Megyei Bizottságának is tagja volt.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően csatlakozott a Magyar Szocialista Munkáspárthoz (MSZMP), a párt Központi Bizottságának 1959 és 1962 között volt póttagja.
Hetvenhét évesen, 1995. április 8-án halt meg Nagykanizsán.
Életút, tisztségek:
1945-től a Magyar Kommunista Párt, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja.
1945 – 1948: Az MKP kemendollári pártszervezetének titkára.
1948. december – 1950: Az MDP Zalaegerszegi Járási Bizottságának káderese.
1950 – 1953: Az MDP Letenyei Járási Bizottságának titkára.
1953 – 1954. március: Az MDP Zala Megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.
1954. március – 1956. november: Az MDP Nagykanizsai Járási Bizottságának első titkára.
1957. január – 1975. április 1.: Az MSZMP Nagykanizsai Járási Bizottságának első titkára.
1957 – 1980: Az MSZMP Zala Megyei Bizottságának tagja.
1959. december 5. – 1962. november 24.: Az MSZMP KB póttagja.
