Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1927 óta dolgozik a Kender és Jutagyárban előfonónőként. Sztahanovista munkás volt.
1957. június 29. és 1962. november 24. között az MSZMP KB tagja volt.
Kommunizmuskutató Intézet
Scherczer Lajosné
1910. május 14-én született Rákospalotán (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), munkáscsaládban. Édesapja kőművessegédként dolgozott. Leánykori neve Tereczi Terézia volt.
Három elemi iskolai osztály elvégzését követően fonónőként állt munkába az angyalföldi Kender-, Juta- és Textilipari Részvénytársaságnál. Egészen nyugdíjazásáig ez maradt a munkahelye.
Az 1920-as évek végétől rendszeresen látogatta az újpesti munkásotthon rendezvényeit, és barátnőjével – a később kivégzett Dallos Idával – részt vettek mozgalmi túrákon, kirándulásokon, a Magyarországi Vörös Segély számára gyűjtöttek. Az illegálisan működő Kommunisták Magyarországi Pártjához 1932-ben csatlakozott. 1936-ban részt vett munkahelyén, a „jutagyárban” szervezett bérsztrájkban, amelynek következtében rendőrségi megfigyelés alatt állt, 1943-ban pedig el is bocsátották állásából. Ekkor vidéken élő rokonaihoz költözött, csak Magyarország szovjet megszállását követően tért vissza a fővárosba, ahol belépett a Magyar Kommunista Pártba.
1946-ban beválasztották munkahelye (a „kenderjuta”) üzemi pártbizottságába. Az ’50-es években mint kétgépes előfonónő és sztahanovista élmunkás országosan ismertté vált: a kor népszerű, kihívásos páros munkaversenyeiben sorozatos győzelmeket aratott, összesen tizennyolcszor tüntették ki kiváló teljesítményéért, a Szocialista Munka Hőse kitüntetést háromszor is megszerezte.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc során védte a „munkáshatalmat”, majd novemberben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP). 1957 áprilisában megválasztották a Magyar Nők Országos Tanácsa alelnökévé, tisztségét társadalmi munkában töltötte be. Az 1959 késő őszén tartott VII. pártkongresszuson a párt Központi Bizottságába (KB) is bekerült. A „munkáspárt” ekkor 71 tagú vezető testületében ő volt az egyetlen kétkezi munkás. (A következő kongresszuson már egyetlen munkás sem került be a KB-ba.) 1957 és 1964 között tagja volt a párt félkatonai szervezetének, a Munkásőrségnek. 1962 novemberében, a párt VIII. kongresszusán kihagyták a KB-ból, és átültették a Központi Ellenőrző Bizottságba.
A rendszerváltoztatás előestéjén nem követte társait a Magyar Szocialista Pártba, az újjászervezett MSZMP tagja maradt.
Nyolcvanhárom évesen, 1993. január 1-jén halt meg Budapesten.
Életút, tisztségek:
1932-től a Kommunisták Magyarországi Pártja, 1945-től a Magyar Kommunista Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1946–1966: Az MKP (1948-tól MDP, 1956-tól az MSZMP) üzemi pártbizottságának tagja a Kender-, Juta- és Textilgyárban.
1957. április – 1965. december 31: A Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke.
1957–1964: A Munkásőrség tagja.
1957. június 29. – 1962. november 24. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja.
1962. november 24. – 1966. december 3. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja.
