Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1903-ban született. Mezőgazdasági munkásként dolgozott, majd írni kezdett. A világháború alatt büntető haláltáborba került néhány novellája, írása miatt.
Bergen-Belsenből visszatérve Magyarországra sorra jelentek meg írásai: pl. az Idegen szavak marxista magyarázatokkal című szótár; 1952-ben született meg a Harag napja című munkája. 1957. február 26. és 1962. november 24. között az MSZMP KB tagja volt.
Kommunizmuskutató Intézet
Sándor Kálmán
1908. szeptember 9-én született Kisújszálláson (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), egy mezőgazdasági cseléd családjában. Hat elemi iskolai osztályt végzett, majd napszámosként és kubikosként dolgozott.
1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, a párt képviselőjeként részt vett a kisújszállási földigénylő bizottság munkájában. 1946–1947-ben az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) kisújszállási szervezetét vezette. 1948 elején két hónapos pártiskolát végzett, majd 1948 tavaszától az MKP, júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Kisújszállási Városi Bizottságának titkáraként dolgozott. A földosztáskor kapott öt katasztrális hold földjét kinevezésekor beadta a város első termelőszövetkezetébe. 1950 elején beosztásából leváltották, ekkor rövid ideig a kisújszállási Petőfi termelőszövetkezeti csoport növénytermesztési brigádvezetőjeként dolgozott.
1950 őszén kinevezték a Szolnok megyében működő Surjányi Állami Gazdaság igazgatójának. (Az állami gazdaság elnevezése a legtöbb forrásban pontatlanul szerepel: Surján önálló település a szerbiai Vajdaságban, míg Surjány Törökszentmiklós város egyik külső területének neve!) 1955 májusában lett a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke; 1956 decemberében a téesz felbomlott.
1956 novemberétől aktívan szervezte a Kádár-féle Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kisújszállási szervezetét, tagja lett a városi ideiglenes intéző bizottságnak. Amikor 1957 februárjában az új párt a szervezeti konszolidálódás útjára lépett, és 37 tagúra bővítették az 1956. november 10-én sebtében összetoborzott (akkor 21 tagból álló, majd 23 tagú) Ideiglenes Központi Bizottságot, Fehér Lajos javaslatára új vidéki káderként őt is bevonták a felső vezetésbe. Pozícióját az 1957. nyári pártértekezleten és az 1959 végén tartott VII. pártkongresszuson is megőrizte. 1957 nyarától az MSZMP kisújszállási városi bizottságának másodtitkára lett. 1958–1959-ben az MSZMP egyéves Pártfőiskoláján tanult.
1959 nyarán kinevezték a Csorbai Állami Gazdaság igazgatójának. 1964-ben elvégezte a mezőgazdasági technikumot, de technikusi oklevelet nem szerzett. 1968 novemberében nyugdíjazták.
1973. május 11-én halt meg szülővárosában.
Életút, tisztségek:
1945-től a Magyar Kommunista Párt, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1948. március – 1950. február: Az MKP (1948. júniustól az MDP) Kisújszállási Városi Bizottságának titkára
1950. október 1. – 1955. május: A Surjányi Állami Gazdaság igazgatója.
1955. május – 1956. december: A túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke.
1957. február 26. – 1957. június 29. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának tagja.
1957. június 29. – 1962. november 24. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja.
1958. május 1. Megkapja a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet.
1959. június – 1968. november 30. A Csorbai Állami Gazdaság igazgatója.
