Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1911. február 11-én született. 1928-tól vett részt az ifjúmunkás-mozgalomban. A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1932-ben lett tagja. A KIMSZ-ben 1934 és 1937 között vezető tisztségeket töltött be. 1944-ben az újpesti ellenállási mozgalom egyik irányítója lett.
A szovjet megszállás után a kommunista párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja rákospalotai szervezetének titkára, később a Központi Vezetőség pártgazdasági osztályának helyettes vezetője. 1957. február 26. és 1963. december 5. közt az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának, később az MSZMP Központi Bizottság Irodájának vezetője (1963. december 5. és 1977. április 13. között).
1951. március 1. és 1954. május 30. között az MDP KV póttagja, 1956. november 10. és 1980. március 27. között az MSZMP KB tagja volt. 1959-től országgyűlési képviselő volt.
Kommunizmuskutató Intézet
Sándor József
1911. február 11-én született Rákospalotán (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), Rosenberg Sándor József cipészmester és Klein Regina gyermekeként. Négy polgári iskolai osztályt végzett, 1928-ban szűcs segédlevelet szerzett. Szakmájában dolgozott, 1937-től önálló szűcsmesterként. 1928-ban tagja lett a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségének, 1930-ban belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP). Rokonszenvezett a kommunista eszmékkel, bekapcsolódott az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja ifjúsági szervezete, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) munkájába. 1934-tól három évig ő vezette a KIMSZ rákospalotai szervezetét. Ugyanekkor tagja lett az MSZDP Országos Ifjúsági Bizottságának is, ahonnan 1936-ban kommunista tevékenysége miatt zárták ki.
A II. világháború idején kommunista múltja 1942-ben besorozták egy büntetőszázadba; 1944-ben megszökött alakulatától és a háború végéig bujkált. A nyilas uralom idején bekapcsolódott az újpesti fegyveres nemzeti ellenállási mozgalomba.
1945-től a Magyar Kommunista Párt rákospalotai szervezetét irányította. 1948 őszén bekerült a pártközpontba, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetősége (KV) Párt- és Tömegszervezetek Osztályán lett instruktor. 1949–1950-ben elvégezte a Pártfőiskola egyéves képzését, ezt követően főinstruktorként, majd alosztályvezetőként dolgozott tovább régi osztályán. Kissé meglepő, hogy az MDP II. kongresszusán, 1951 februárjában ebből a beosztásból érdemesnek találták az MDP KV póttagságára.
1954 júliusában kinevezték az MDP KV Pártgazdasági és Ügykezelési Osztályának osztályvezető-helyettesévé, majd 1955. november végén ő lett az osztály vezetője. 1956-ban diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1956 novemberében ott folytatta, ahol abbahagyta: azonnal bekapcsolódott a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szervezésébe. Az első körben lett tagja az Ideiglenes Központi Bizottságnak (IKB), az alig-alig létező új párt ideiglenes apparátusában régi osztályát vezette tovább, s ami fontosabb, bekerült az IKB Szervező Bizottságába is. Amikor 1957. február 26-án a Szervező Bizottságot a Titkárság felállítása miatt megszüntették, Sándor átvette a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya vezetését.
1963. decemberben ő lett az MSZMP KB Irodájának, azaz Kádár János titkárságának vezetője. Kádárral való bizalmas kapcsolatának kezdete még 1954-re datálható. Azt követően, hogy a későbbi első titkár kiszabadult a börtönből és elfogadta a XIII. kerületi pártbizottság vezetést, Sándor is tagja lett annak a szűk körű baráti társaságnak, amelynek tagjai a „civil” életben is rendszeresen összejártak, politizáltak és ultiztak. Ebből a körből került ki az 1956 utáni pártvezetés több prominens tagja, köztük azok is, akik ténylegesen az ország legfőbb irányítói lettek: a pártapparátust több mint másfél évtizedig szilárdan kézben tartó Biszku Béla, vagy a kultúrát irányító Aczél György. Tulajdonképpen ez is olyasfajta döntés-előkészítő „négyesfogat” volt (Sándorral kiegészülve), mint amilyet az 1956 előtti teljhatalmú vezetők alkottak, noha hatalomgyakorlási módszereik merőben másfélék voltak, mint amazoknak.
Bizalmi helyzeténél fogva Sándor a háttérben látszólag pusztán ügyintézői pozíciójánál lényegesen nagyobb befolyással rendelkezett. A pártvezetésen belül – Aczéllal együtt – a Rákosi-kérdés felelősének számított. 1962 augusztusában Krasznodarban ő közölte a bukott diktátorral az MSZMP-ből való kizárásának tényét, 1967-től ő tárgyalt vele hazatérésének lehetőségéről, 1971-ben Rákosi Mátyás temetését is ő intézte.
Sándor Józsefet 66 éves korában, 1977 tavaszán nyugdíjazták. Ezt követően a Minisztertanács Kivételes Ellátások Bizottsága titkáraként dolgozott. 1985. augusztus 21-én halt meg Budapesten. A Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában temették.
Életút, tisztségek:
1930-tól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1944. novembertől a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1945–1946: Az MKP politikai munkatársa.
1945–1946: A Rákospalotai Nemzeti Bizottság tagja.
1945–1948: Az MKP Rákospalotai Városi Bizottságának titkára.
1946–1947: A rákospalotai képviselő-testület tagja, 1947–1949-ben elnöke.
1948–1951: Az MDP Központi Vezetősége (KV) Párt- és Tömegszervezetek Osztályának (PTO) politikai instruktora, majd főinstruktora.
1949–1950: Az egyéves Pártfőiskola hallgatója.
1951. március – 1954. június: Az MDP KV PTO alosztályvezetője.
1951. március 1. – 1954. május 30. Az MDP KV póttagja.
1954. július – 1955. november 30. Az MDP KV Pártgazdasági és Ügykezelési Osztályának osztályvezető-helyettese.
1955. november 30. – 1956. október 31. Az MDP KV Pártgazdasági és Ügykezelési Osztályának vezetője.
1956. november 10. – 1957. június 29. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának (IKB) tagja.
1956. november 11. – 1957. február 26. Az MSZMP IKB Szervező Bizottságának tagja.
1956. november 16. – 1957. február 26. Az MSZMP IKB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztályának vezetője.
1957. február 26. – 1957. június 29. Az MSZMP IKB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője.
1957. június 29. – 1980. március 28. Az MSZMP Központi Bizottságának (KB) tagja.
1957. június 29. – 1963. december 5. Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője.
1957. október 9. – 1960. február 9. Az MSZMP KB mellett működő Agrárpolitikai Elméleti Munkaközösség tagja.
1957. december 23. – 1960. február 9. Az MSZMP KB mellett működő Pártépítési Elméleti Munkaközösség titkára.
1958. november 16. – 1985. augusztus 21. Országgyűlési képviselő.
1960. február 9. – 1966. december 3. Az MSZMP KB mellett működő Pártépítési Munkaközösség elnöke.
1963. december 5. – 1977. április 13. Az MSZMP KB Irodájának (Kádár János titkárságának) vezetője.
1967. április 4. Megkapja a Szocialista Hazáért Érdemrendet.
