Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)

Művei

1929. november 17-én született Szajol községben (Szolnok megye). Apja, Romány Pál vasúti munkás, anyja Tasi Jolán. Nős.

1949 óta a kommunista párt tagja. 1952-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett. 1967-ben végzett a moszkvai SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáján. 1970-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot szerzett. 1952-től előadó, majd osztályvezető az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában, majd 1954-ig a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott. 1954-56 között a Keselyűhalomi Állami Gazdaság igazgatója. 1956 novembere után néhány hónapig a bujáki és pásztói állami gazdaságokban miniszteri biztos, majd az FM Állami Gazdaságok Főigazgatóságára került. Előbb a Pest-Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága helyettes vezetője, majd 1958-tól a Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője. 1960-1970 között a KV Gazdaságpolitikai Osztályán munkatárs, majd osztályvezető-helyettes. 1970-1973 között a Bács-Kiskun megyei Pártbizottsága első titkára. 1973. június 27-1975. július 2. között visszakerült a központi apparátusába, és a KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztály vezetője.

1975. július 4. és 1980. június 27. között mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. 1980. július 3-tól újból a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárává választották. 1987. december 8. és 1989 között a KB Politikai Főiskolájának rektora. 1990-ben nyugdíjba vonult.

1970. november 28. és 1989. október 6. között KB-tag. A GATE egyetemi tanára.

Kommunizmuskutató Intézet

Romány Pál

1929. november 17-én született Szajolon (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), egy ötgyermekes vasúti munkás családjában. Középfokú tanulmányait Szolnokon végezte. 1947-ben kapcsolatba került a népi kollégiumi mozgalommal. 1948-tól a Magyar Agrártudományi Egyetemen folytatott tanulmányokat, 1952-ben ugyanitt agrármérnöki oklevelet szerzett.

1952-től az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában, később a Földművelésügyi Minisztériumban töltött be előadói pozíciót. Ezzel párhuzamosan a marxista–leninista ideológiai oktatás fellegvárában, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működő Lenin Intézetben folytatott tanulmányokat. 1954-ben a Mezőcsát szomszédságában működő Keselyűhalomi Állami Gazdaság élére nevezték ki, s mintegy két éven át igazgatta az állami gazdaságot.

Innen került a Pest-Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságára, helyettes igazgatóként felügyelte az itteni állami gazdaságok munkáját. 1958-ban feljebb lépett a szakmai ranglétrán, ugyanis a Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetőjévé nevezték ki. Mivel megbízható káder volt, aki ráadásul saját szakmájához is értett, kiemelték, s bekerült a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szervezetébe: 1960-ban az MSZMP Központi Bizottsága (KB) Államgazdasági Osztályának (1966 végétől Gazdaságpolitikai Osztály) lett a főelőadója; itt 1967-ben osztályvezető-helyettesi pozícióba emelték. Részt vett az új gazdasági mechanizmus agrárpolitikai kérdéseinek kidolgozásában.

1970-ben kinevezték az állampárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága első titkárának, azaz a megyei politikai legfőbb irányítójává; funkciója együtt járt a központi bizottsági tagsággal. Első titkársága idején következett be az a Kijev melletti légikatasztrófa, amelyben a megye több magas rangú funkcionáriusa halt meg, átalakítva ezzel a megye köz- és politikai életét.

Három évet töltött a megyében, ekkor a KB Gazdaságpolitikai Bizottságához irányította párt, majd 1975-ben miniszteri bársonyszéket kapott. Az ő személyes javaslatára választotta az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet október 16-át Élelmezési Világnappá. Öt éven keresztül állt a minisztérium élén, majd az újabb kádermozgások következtében megint Kecskemétre került megyei első titkárnak. 1987-ig irányította a jelentős mezőgazdasággal bíró megyét, ezt követően, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektori székét kapta meg, amely – politikai szempontból – viszonylag súlytalan szerepkör volt, pláne a rendszer végóráihoz közeledvén.

A rendszerváltoztatást követően tudományos pályán tevékenykedett.

2019. december 16-án, kilencvenegy évesen hunyt el.

 

Életút, tisztségek:

1950-től a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja.

1952: Agrármérnöki oklevelet szerez.

1952–1954: Az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma (1953-tól Földművelésügyi Minisztérium) Titkárságának előadója.

1953–1954: Az ELTE Lenin Intézetének hallgatója.

1954–1956: A Keselyűhalomi Állami Gazdaság igazgatója.

1956–1958: A Pest-Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának helyettes igazgatója.

1958–1960: A Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője.

1960–1967: Az MSZMP KB Államgazdasági Osztályának, ill. Gazdaságpolitikai Osztályának főelőadója.

1967 – 1970. november: Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) Gazdaságpolitikai Osztályának osztályvezető-helyettese.

1970. november 2. – 1973. június 29. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára.

1970. november 28. – 1989. október 7. Az MSZMP KB tagja.

1972 – 1997: A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottságának elnöke.

1973. június 27. – 1975. május 15. Az MSZMP KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztályának vezetője.

1973 – 1984: Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottságának tagja.

1975. július 4. – 1980. június 27. Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter.

1980. július 3. – 1987. december 31. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára.

1982: Címzetes egyetemi tanár a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.

1987. december 8. – 1989. december 1. Az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora.

1999: Megkapja a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

2001: Professor emeritus címet kap.

 

Főbb művei:

Mezőgazdasági üzemekben szomszédainknál. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1966.

A tanyarendszer ma. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1973.

Kortársunk, az agrárpolitika. Bp. 2002.

Az Év Honlapja Minőségi díj 2023Az Év Honlapja Különdíj 2023