Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)

Művei

Kecskeméten született, 1925. szeptember 3-án. Szülei parasztok voltak.

A háború végén belépett a kommunista pártba. 1945-től a MADISZ megyei titkára. 1947-től a KV Szervezési (1950 májusától Párt- és Tömegszervezetek) Osztály munkatársa. Itt ismerkedett meg későbbi patrónusával, Komócsinnal. 1952-től a központi pártiskola tanára, tanszékvezető.1955-től a MADISZ Debreceni városi, majd Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára. 1956 novembere után a Debreceni városi Pártbizottság első titkára (a megyei első titkár Komócsin volt.) Amikor 1957-ben Komócsint megbízták a KISZ első titkári tisztével, magával vitte a KISZ KB egyik titkárának Pullait. A KB 1961 szeptember i ülésén póttagként kooptálták a testületbe, és szeptember 14-én megválasztották a KISZ KB első titkárává. A VIII. kongresszuson (1962 ) a KB rendes tagja lett.A KB 1963 december i plénumán kinevezték a Párt- és Tömegszervezetek Osztály vezetőjévé, 1964. január 6-án mentették fel a KISZ KB éléről.

A IX. kongresszuson (1966 ) ideológiai KB-titkárrá választották. Ugyanekkor tagja lett a KB Agitációs és Propaganda Bizottságnak. A következő kongresszuson (1970 ) alsószintű pártszervező KB-titkár lett és kimaradt a KB Agitációs és Propaganda Bizottságból; a KB Ifjúsági Bizottság elnöke lett. Ekkor közölték először a KB Pártépítési Munkaközösség névsorát, melynek tagja volt. Tagja volt annak a csoportnak, mely Komócsin és Biszku vezetésével 1972 őszén az új gazdasági mechanizmus elleni konzervatív támadást Kádár eltávolítására akarta felhasználni.

A KB 1973 április i ülésétől kezdve helyettesítette az ekkor már súlyos beteg Komócsin Zoltánt a külügyi titkári teendőkben. Komócsin halála után a XI. kongresszusig (1975 ) látta el a külügyi KB-titkári reszortot is. Ekkor kikerült a KB Pártépítési Munkaközösségéből.

A KB 1976 október i ülésén alsószintű pártszervező KB-titkári tisztéből visszahívták. Eddig volt a KB Ifjúsági Bizottság vezetője is. Október 29-én közlekedési és postaügyi miniszterré választották. 1983. június 30-tól közlekedési miniszter. 1984. június 27-én nyugdíjazták. A XIII. kongresszusig (.) volt KB-tag.

További források

Kommunizmuskutató Intézet

1925. szeptember 3-án született Kecskeméten (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), paraszti családban. Édesapja rendőr törzsőrmester volt, fia kétéves korában meghalt, édesanyja nevelte. 

1945-ben elvégezte a kétéves mezőgazdasági szakiskolát, rövid ideig a kecskeméti munkaelosztó hivatalnál dolgozott, majd a Hangya szövetkezet helyi fiókjában személyzeti vezető volt.

1944 végén lépett be a Magyar Kommunista Pártba (MKP); pártutasításra rövid ideig a Nemzeti Parasztpártnak is tagja volt. 1945–46-ban a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) helyi titkáraként, majd a dél-pest vármegyei szervezet titkáraként Kecskeméten, utóbb pedig Vas megye székhelyén dolgozott az ifjúsági mozgalomban. 1947 februárjában két hónapos pártiskolára küldték, onnan a MADISZ budapesti központjába helyezték instruktornak. Még ugyanabban az évben Füzesgyarmaton olajfúró-mesteri tanfolyamot végzett; itt egyúttal községi propagandistaként és az ifjúmunkásotthon titkáraként is működött.

1948 januárjában lett főfoglalkozású pártfunkcionárius: először az MKP Központi Vezetősége (KV) Szervezési Osztályán, majd az 1948. júniusi kikényszerített pártfúzió (a Szociáldemokrata Pártnak az MKP-ba történt beolvasztása) után a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) KV Központi Szervezési és Instruktor Osztályán működött. 1950. áprilistól addigi osztálya és a Tömegszervezési Osztály összevonásával létrehozott Párt- és Tömegszervezetek Osztályán dolgozott. Az itt megismert Komócsin Zoltán előmenetele meghatározta Pullai pályáját is, mindenhová követte fő patrónusát, aki pártbéli pozíciói elnyerését is támogatta. 

1952. augusztustól főállásban az MDP egyéves pártiskoláján tanított, rövidesen kinevezték a pártépítési tanszék vezetőjévé. 1952-ben az MDP Központi Pártiskolájának tanszékvezető tanára lett. 1955-ben mentora mellé helyezték Hajdú-Bihar megyébe: ő lett a megyeszékhely városi pártbizottságának első titkára.

1956. november után őt állították a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) debreceni városi szervezetének élére, 1957 márciusa és júniusa között – miután Komócsint a fővárosban megbízták a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) szervezésével – ő lett a megyei Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke.

1957 nyarán visszahelyezték a fővárosba, ahol rövid ideig a párt elméleti folyóiratának, a Pártéletnek a főszerkesztője volt. Amikor 1957 őszén Komócsin lett a KISZ Központi Bizottságának (KB) első titkára, magával vitte Pullait az ifjúsági szervezet apparátusába, ahol a KB és az Intéző Bizottság tagja, majd 1959 tavaszán a KB titkára lett. Az MSZMP KB 1961. szeptemberi ülésén póttagként kooptálták a testületbe, szeptember 14-én pedig megválasztották a KISZ KB első titkárává. A VIII. pártkongresszuson (1962. november) a KB rendes tagja lett.

Bő kétévi ifjúsági munkát követően átkerült az MSZMP KB apparátusába: a KB 1963. decemberi ülésén kinevezték a Párt- és Tömegszervezetek Osztály vezetőjévé (a KISZ KB éléről 1964. január elején mentették fel).

A IX. kongresszuson, 1966 decemberében, amikor már az utolsó fázisban tartottak az új gazdasági mechanizmus előkészítő munkálatai, ideológiai KB-titkárrá választották. Szirmai Istvánt követte, aki 1959-től felügyelte az ideológiai területet és a kultúrát is, amelynek 1963-ig nem is volt önálló felelőse a Titkárságban. A nagy manipulátorként számon tartott előd a hruscsovi „olvadás” idején teret engedett a nyugati tömegkultúra megjelenésének a magyar sajtóban, a rádióban és az ekkoriban fő tömegtájékoztatási és -szórakoztatási eszközzé fejlődő televízióban. Kádár úgy gondolhatta, hogy a gazdaságpolitikai reform bevezetésének idején az ideológiai fronton jó lesz keménységet mutatnia – ti. a moszkvai elvtársaknak. Szirmai Pullai kinevezése után is megtartotta a KB Agitációs és Propaganda Bizottságának elnöki székét – ami automatikusan járt volna a mindenkori ideológiai titkárnak – és a Politikai Bizottságnak (PB) is haláláig tagja maradt. Pullai nem tarthatta meg a kulturális-művelődési terület felügyeletét sem, mert oda önálló vezetőt állítottak, és soha nem került be a PB-be sem.        

A következő kongresszuson (1970) Óvári Mikós lett az ideológiai titkár. A szervezési feladatokért felelős titkári tisztséget kettéválasztották, a területet 1963 óta irányító Biszku Béla „felső”, míg Pullai „alsó” szintű szervezőtitkár lett. Kimaradt a KB Agitációs és Propaganda Bizottságból, cserébe megkapta a jóval kisebb súlyú Ifjúsági Bizottság vezetését. Ekkor közölték először a KB Pártépítési Munkaközösségének névsorát, Pullai ennek a testületnek is tagja volt.

Ő is egyik meghatározó tagja volt annak a csoportnak, amely 1972 őszén Komócsin és Biszku vezetésével az Új Gazdasági Mechanizmus elleni konzervatív támadást az első titkár Kádár János eltávolítására akarta felhasználni. A KB 1973. áprilisi ülésétől kezdve ő helyettesítette az ekkor már súlyos beteg Komócsin Zoltánt a külügyi titkári teendőkben. Komócsin halála után a XI. kongresszusig hátra lévő egy évben megbízottként ellátta a külügyi KB-titkári feladatot is, egyúttal kikerült a KB Pártépítési Munkaközösségéből. A KB 1976. októberi ülésén végül együtt bukott a dogmatikusokkal: visszahívták alsó szintű pártszervezői titkári tisztségéből és leváltották a KB Ifjúsági Bizottságának éléről is.

Ekkor közlekedés- és postaügyi miniszterré nevezték ki, 1984 nyarán funkciójából felmentették és 59 éves korában nyugdíjazták. Központi bizottsági tagságát 1985-ben veszítette el.

2015. június 10-én, kilencvenéves korában halt meg.

 

Életút, tisztségek:

1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.

1945 – 1947. február: A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) helyi titkára Kecskeméten, majd Szombathelyen.

1947. április – 1947. december: A MADISZ budapesti központjának instruktora.

1948. január – 1948. június: Az MKP Központi Vezetősége (KV) Szervezési Osztályának instruktora.

1948. június – 1950. április: Az MDP KV Központi Szervezési és Instruktor Osztályának munkatársa.

1950. április – 1952. július: Az MDP KV Párt- és Tömegszervezetek Osztályának munkatársa.

1952. július – 1955. május: A központi pártiskola tanára, tanszékvezető.

1955. május – 1956. október: Az MDP Debreceni Városi Bizottságának első titkára.

1956. november – 1957. március: Az MSZMP Debreceni Városi Bizottságának első titkára.

1957. március 25. – 1957. június: Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke.

1957. július – 1957. október: A Pártélet című folyóirat felelős szerkesztője.

1957. október 27. – 1959. március 18. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Központi Bizottsága (KB) Intéző Bizottságának tagja.

1959. március 18. – 1961. szeptember 14. A KISZ KB titkára.

1961. szeptember 12. – 1962. november 24. Az MSZMP KB póttagja.

1961. szeptember 14. – 1964. január 6. A KISZ KB első titkára.

1962. november 24. – 1985. március 28. Az MSZMP KB tagja.

1963. február 24. – 1980. március 6. Országgyűlési képviselő.

1963. december 5. – 1966. december 3. Az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője.

1966. december 3. – 1970. november 28. Az MSZMP KB (ideológiai) titkára.

1966. december 3. – 1970. november 28. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának tagja.

1970. november 28. – 1976. október 26. Az MSZMP KB (alsó szintű pártszervezési) titkára.

1970. november 28. – 1976. október 26. Az MSZMP KB Ifjúsági Bizottságának elnöke.

1970. november 28. – 1975. április 8. Az MSZMP KB mellett működő Pártépítési Munkaközösség tagja.

1974. március 20. – 1975. március 22. Az MSZMP KB megbízott (külügyi) titkára.

1976. október 29. – 1983. június 30. Közlekedési és postaügyi miniszter.

1983. július 1. – 1984. június 27. Közlekedési miniszter.

Az Év Honlapja Minőségi díj 2023Az Év Honlapja Különdíj 2023