Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)

1927. december 14-én született egy újpesti munkáscsaládban. Apja idősb Papp József lakatos volt, majd 1945 után az Egyesült Izzó igazgatója lett. Papp Árpád a Kandó Kálmán nevét viselő villamosipari szakiskola elvégzése után az Egyesült Izzó gyárban kapott munkát.

A honvédség szerveződése idején a Petőfi politikatiszti képző iskolára került. Négy évig mint zászlóalj politikai tiszt, illetve ezredparancsnok politikai helyettes teljesített szolgálatot, ezt követően a katonai politikai akadémia hallgatója lett. 1956-ban fejezte be tanulmányait. 1956 októberében részt vett az újpesti kerületi pártbizottság székházának védelmében (testvére, ifjabb Papp József tüzérezredes elesett a Köztársaság téri harcban), majd a budai karhatalmi ezred tagja, az egység híradófőnöke lett, később ott volt azok között, akik hozzákezdtek a Munkásőrség megszervezéséhez. 1958-1962-ig az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársaként dolgozott.

1962 februárjában ezredesi rangfokozattal a Munkásőrség országos parancsnokká nevezték ki. 20 évig töltötte be ezt a tisztséget. 1980 tavaszán vezérőrnagyként ment nyugállományba. 1966-tól 1982. június 4-én bekövetkezett elhunytáig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt.

 

Kommunizmuskutató Intézet

1927. december 14-én született Újpesten (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), munkáscsaládban. Édesapja lakatosként dolgozott, 1945 után az Egyesült Izzó igazgatója lett. Fia a Kandó Kálmán Villamosipari Szakiskola elvégzése után az Egyesült Izzóban kapott munkát. 1942-ben munkahelyén belépett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjába, az újpesti ifimozgalomban tevékenykedett. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba (MKP), a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség újpesti szervezőjeként végzett mozgalmi munkát, később az MKP rendezőgárdájának parancsnoka volt Újpesten. 1948–50-ben az Országos Kisipari Szövetkezeti Központ szervezési osztályán dolgozott, majd bevonult katonai szolgálatra.

A hadseregben kiemelték, a Petőfi Politikai Tisztképző Iskola tanfolyamán tanult. 1950-től 1954-ig egy zászlóalj politikai tisztjeként, illetőleg egy lövészezrednél a parancsnok politikai helyetteseként teljesített szolgálatot. 1956-ban fejezte be tanulmányait a Sztálinról elnevezett Katonai Politikai Akadémián.

1956 októberében részt vett az újpesti kerületi pártbizottság székházának védelmében. Testvére, Papp József tüzérezredes elesett a Köztársaság téri harcban. (Ő volt az, aki Mező Imre, a budapesti pártbizottság titkára és Asztalos János honvéd ezredes társaságában a megadást jelző fehér zászlóval kilépett az ostromlott székházból. Halálos lövést kapott.)  

A karhatalmi ezredek megalakulásától a Budai Karhatalmi Ezredben volt beosztott, majd híradófőnök. 1957 márciusától részt vett a Munkásőrség szervezésében. 1958-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Párt- és Tömegszervezeti Osztályán dolgozott főinstruktorként.

1962 februárjában ezredesi rendfokozatot kapott és kinevezték a Munkásőrség országos parancsnokává. 1980 tavaszán vezérőrnagyként nyugdíjazták.

1962 novemberében póttagként bekerült az MSZMP KB-ba, 1966. decembertől haláláig a testület rendes tagja volt.

1982. június 4-én halt meg Budapesten. A Kerepesi temető Munkásmozgalmi Panteonjában temették.

Életút, tisztségek:

1942-től a Kommunisták Magyarországi Pártja, 1945-től a Magyar Kommunista Párt, 19478. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja. 

1962. február 24. – 1980. április 1. A Munkásőrség országos parancsnoka.

1962. november 24. – 1966. december 3. Az MSZMP Központi Bizottságának (KB) póttagja.

1966. december 3. – 1982. június 4. Az MSZMP KB tagja.

1968. november 12. Kinevezik vezérőrnaggyá.

Az Év Honlapja Minőségi díj 2023Az Év Honlapja Különdíj 2023