Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
A Baranya megyei Tanács elnöke.
1962. november 24. és 1966. december 3. között az MSZMP KB póttagja, 1966. december 3. és 1970. november 28. között tagja volt.
Kommunizmuskutató Intézet
1911. február 23-án született Kispesten (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), egy asztalos családjában. Elemi és polgári iskolái elvégzését követően nyomdásznak tanult, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.-nél betűszedő tanuló volt. Segédlevele megszerzése után betűszedőként, később korrektorként alkalmazták.
1929-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, a pestszentlőrinci szervezet vezetőségében végzett politikai feladatokat, Kispesten pedig a munkáseszperantisták csoportjának titkára volt. A ’30-as években került kapcsolatba az illegális kommunistákkal, 1934-ben bevonult katonának. 1937-től kezdődően rövidebb időszakokra többször behívták, részt vett Kárpátalja 1939-es visszacsatolásában, 1941 és 1944 között a keleti harctéren teljesített szolgálatot. Az 1944. októberi nyilas hatalomátvétel után alakulatától megszökött, a szovjet csapatok megérkezéséig bujkált.
1945. januárjában belépett a Magyar Kommunista Pártba (MKP), rövid ideig a párt kispesti szervezetének titkári tisztségét töltötte be. Egy hónappal később munkahelye, az Athenaeum üzemi bizottságának elnökévé választották. A II. világháború végén a szovjet hadsereg kisajátította a nyomdákat, és ezek élére mindenhol kommunista vezetőket ültetett.
1945 tavaszán a szakszervezetek képviseletében bekerült az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd az MKP a munkahelye vezérigazgatói székébe ültette. Egy nyomda kiemelt jelentőségű létesítmények számított a korszakban, különösen az egyre erősödő kommunista cenzúra és a propagandakiadványok terjesztése miatt. 1945 utáni politikai pozícióit nagyban köszönhette annak, hogy az MKP Moszkvából hazatért szárnya – Rákosi Mátyással az élen – meglehetősen bizalmatlan volt a hazai káderekkel szemben, akik közül többen zsarolhatók voltak, például korábbi lebukásaik miatt.
Az erőszakos pártegyesítéssel létrejött kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártja 1949-ben a Pénzjegynyomdába vezényelte át a korábbi szocdem kádert, aki három éven keresztült állt a kiemelt fontosságú intézmény élén.
1952-ben politikai vonalra helyezték, a nem sokkal korábban szakminisztériumi könyvkiadóként létrehozott Nehézipari Könyvkiadóhoz került politikai lektornak. A korszakban az állandó hidegháborús feszültség, és az új világháborúra való „készülődés” jegyében a szovjet típusú nehézipar könyvkiadójának működését a politika minden szinten ellenőrizte.
Egyéves politikai lektori feladatokat követően a szintén jelentős nehézipari központba, Pécsre került, az ottani gépipari technikum igazgatója lett. Új pozíciója egyértelmű visszalépést jelentett korábbi feladataihoz képest. 1956 januárjában újból „komoly tényező” lett a helyi politikai színpadon: ekkor kinevezték a Baranya Megyei Tanács második emberévé.
Karrierjének pécsi időszakában a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász oklevelet szerzett. A Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) is igényt tartott az egykori szocdem káderre, 1957 tavaszán a megyei tanács elnökévé léptették elő. Ebbéli funkciójában választották be először póttagként, majd rendes tagként az MSZMP Központi Bizottságába.
A megye egyik vezetőjeként támogatta a Pécs környéki tórendszer kiépítését, alapító tagja volt a Hermann Ottó Horgászegyesületnek.
1971-es nyugdíjazását követően a politikához már csak országgyűlési tagsága fűzte. 1985-ig maradt képviselő, ezt követően visszavonult a politikától.
Kilencvenéves korában, Pécsett hunyt el 2001. január 30-án. Tisztelői 2004-ben Orfűn szobrot avattak emlékére.
Életút, tisztségek:
1929-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1945-től a Magyar Kommunista Párt, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1935 – 1944: Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Szakszervezeti bizalmija, majd főbizalmija.
1945. február – 1945. május: Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. üzemi bizottságának vezetője.
1945. április 2. – 1945. november 29. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja a szakszervezetek képviseletében.
1945–1949: Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. (1948-tól Athenaeum Nyomda) vezérigazgatója.
1949–1952: A Pénzjegynyomda igazgatója.
1952–1953: A Nehézipari Könyvkiadó politikai lektora.
1953 – 1956. január: A pécsi Gépipari Technikum (1955-től Zipernowsky Károly Általános Gépipari és Erősáramú Technikum) igazgatója.
1956. január – 1956. október: A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese.
1957. május 15. – 1971. május 21. A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke.
1962. november 24. – 1966. december 3. Az MSZMP Központi Bizottságának (KB) póttagja.
1966. december 3. – 1970. november 8. Az MSZMP KB tagja.
1971. április 25. – 1985. április 19. Országgyűlési képviselő.
