Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
Nagy Mária
1945 után üzemi bizottsági elnök lett. 1946-tól tagja lett Újpesten az MKP kerületi pártbizottságának. 1948-ban a kerület párttitkára lett. 1952 és 1956 között az MDP budapesti bizottságának volt titkára. Sokáig volt országgyűlési képviselő.
1950. május 31. és 1951. március 1. között az MDP KV póttagja, 1951. március 1. és 1956. október 30. között tagja volt.
1956 után is pártvonalon dolgozott. 1969-től a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára lett.
Kommunizmuskutató Intézet
1924. augusztus 2-án született Újpesten (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.). Apja lakatossegéd volt. A négy elemi iskolai osztály elvégzése után három évig polgári iskolában tanult, majd 1941-től előbb egy csokoládégyárban, később az Első Magyar Cérnagyárban dolgozott.
1942-től vett részt a munkásmozgalomban, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége újpesti szervezetének titkárként. 1944-től tagja volt a Magyar Kommunista Pártnak.
1945-től az újpesti Angol–Magyar Újpesti Cérnagyár munkásaként 1947-ig az üzemi bizottság elnöke, 1949-ig az MKP, majd 1948 júniusától a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) újpesti üzemszervezője volt. Tevékenyen dolgozott a textiles szakszervezetben, ahol az újpesti csoport vezetőségi tagja volt, majd 1949 tavaszától a Magyar Függetlenségi Népfront Újpesti Bizottságában is (itt titkár, majd elnök volt), 1948–49-ben a képviselőtestületnek is tagja volt.
1949 februárjától lett kiemelt pártfunkcionárius: előbb az MDP újpesti pártbizottságát vezette, majd 1950-ben a Budapesti Bizottság másodtitkári posztjára állították. Az MDP II. kongresszusán, 1950. május végén póttagként bekerült az MDP Központi Vezetőségébe (KV), 1951. márciustól a párt felbomlásáig a KV tagja volt.
1952 és 1955 között elvégezte a Szovjetunió Kommunista Pártja Pártfőiskoláját. Hazatérése után visszahelyezték korábbi beosztásába, a budapesti pártbizottságra. 1956. október 30. délelőttjén, a pártszékház ellen fegyveres akció kezdetekor, ő is az épületben tartózkodott, mégpedig az első titkár távollétében rangidős titkárként. A védekezést viszont a spanyol polgárháborúban harci tapasztalatokat szerzett Mező Imre irányította, aki formálisan harmadtikár volt. A helyzet válságosra fordultával több más funkcionáriussal együtt egy földalatti kijáraton kimenekítették az épületből.
1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt IV. kerületi Bizottságának első titkáraként ténykedett egy tucat éven keresztül. 1969-ben a tapasztalt pártmunkást egy akkoriban fontosnak számító társadalmi szervezet élére állították: 1980. februári nyugdíjazásáig a Magyar–Szovjet Baráti Társaság főtitkára volt. Ezt követően alelnökként tevékenykedett.
1973-tól tagja volt az Országos Béketanács Elnökségének. 1949 májusa és 1962 novembere között országgyűlési képviselő.
Életút, tisztségek:
1944-től októbertől a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1949. február 10. – 1950. június 26. Az MDP Budapest IV. Kerületi Bizottságának első titkára.
1949. május 15. – 1962. november 5. Országgyűlési képviselő.
1950. május 31. – 1951. március 1. Az MDP Központi Vezetőségének (KV) póttagja.
1950. június 25. – 1952. április 8. Az MDP Budapesti Bizottságának titkára.
1951. március 1. – 1956. október 28. Az MDP KV tagja.
1952–1955: A Szovjetunió Kommunista Pártja Pártfőiskolájának hallgatója.
1955. december 15. – 1956. október 31. Az MDP Budapesti Bizottságának másodtitkára.
1957. szeptember 7. – 1969. május 31. Az MSZMP Budapest IV. Kerületi Bizottságának első titkára.
1969. június 5. – 1980. február 22. A Magyar–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) főtitkára.
1980. február 22-től az MSZBT alelnöke.
