Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1922-ben született. Tanító volt, majd 1956 végétől 1968. január 15-ig a Bács-Kiskun Megyei PB első titkára lett. Ezután az Országos Szövetkezeti Tanács elnökhelyettese volt, 1968 novemberében a SZÖVOSZ elnöke lett. Később a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke volt.
1962 végétől az MSZMP KB póttagja, majd 1966 végétől a KB tagja, 1975-től az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagja volt. Sokáig tagja volt az Országgyűlésnek.
1989. június 5-én, 67 évesen halt meg.
Kommunizmuskutató Intézet
1922. május 29-én született Madarason (Bács-Bodrog vm.), munkáscsaládban.
1942-től a bajai tanítóképzőben tanult, majd a városban tanítóként dolgozott. 1944-ben katonai szolgálatot teljesített, 1945. márciustól a demokratikus hadsereg önkéntese volt a háború végéig. Leszerelése után visszakerült Bajára, újra pedagógusként dolgozott 1947-ig.
1948 elején belépett a Szociáldemokrata Pártba tagja, majd júniusban, miután pártját egyesítették a Magyar Kommunista Párttal, az akkor létrehozott Magyar Dolgozók Pártja (MDP) tagja lett.
1948-tól a Pedagógus Szakszervezet bajai járási titkára, 1949-ben megyei oktatási felelős volt. Öthónapos pártiskolát végzett, majd 1950. márciustól az MDP Bács-Kiskun megyei pártbizottságán lett politikai munkatárs. 1954. augusztusban megválasztották az agitprop osztályának vezetőjévé. Szeptemberben az MDP Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetőjévé jelölték, de áthelyezésére nem került sor.
1954-ben elkezdte tanulmányait a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, 1959-ben szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet. Később a kert- és szőlőgazdasági tudományok egyetemi doktora lett.
1956. november elején a Kádár-féle Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Kecskemétre küldte, ahol átvette az új párt megyei szervezetének vezetését. (Elődje, Daczó József október 30-án a fővárosba menekült.) A párt szervezeti konszolidálódásakor, 1957 júliusában Molnár lett a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára. Több mint egy évtizeden keresztül maradt hivatalában.
1968 januárjában, az Országos Szövetkezeti Tanács megalakításakor a szervezet első elnökhelyettesévé választották. Ez a pozíció már előrevetítette pályája további alakulását. 1968 novemberében, még aktív megyei párttitkárként, a Szövetkezetek Országos Szövetsége (a SZÖVOSZ) elnöke lett. Megyei első titkári tisztétől november közepén vált meg. Éppen tíz évig volt a SZÖVOSZ elnöke, 1978. november elején nyugdíjba vonult.
Később a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke volt.
1962 végétől az MSZMP Központi Bizottságának (KB) póttagja, majd 1966 végétől a KB tagja, 1975-től az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja volt.
1958 novemberétől országgyűlési képviselő volt, 1989. március 8-án betegsége miatt lemondott mandátumáról.
1989. június 5-én, 67 éves korában halt meg.
Életút, tisztségek:
1948-tól a Szociáldemokrata Párt, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1950. november – 1954. augusztus: Az MDP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának munkatársa.
1954. augusztus – 1956. október 31. Az MDP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.
1956. november – 1957. június 27. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke.
1957. június – 1968. november 15. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára.
1958. november 16. – 1989. március 8. Országgyűlési lépviselő.
1962. november 24. – 1966. december 3. Az MSZMP Központi Bizottságának (KB) póttagja.
1966. december 3. – 1975. március 22. Az MSZMP KB tagja.
1968. január 26. – 1969. február 3. Az Országos Szövetkezeti Tanács első elnökhelyettese.
1968. november 8. – 1978. október 2. A Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek Országos Szövetségének (SZÖVOSZ) elnöke.
1969. február 3. – 1978. október 2. Az Országos Szövetkezeti Tanács elnökhelyettese.
1975. december 3. – 1980. március 27. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja.
