Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1944. november 1-én született Diósgyőrött (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Nős, három gyereke van. Miskolcon érettségizett, majd 1963-ban ösztöndíjasként a Rio de Janeiró-i egyetemen kezdett bölcsészeti tanulmányokat.
1969-ben az ELTE BTK-n spanyol-olasz szakos diplomát szerzett. 1984-ben elvégezte a KB Politikai Főiskola nemzetközi politikai szakát. Öt nyelven beszél (portugál, spanyol, olasz, francia, bolgár). 1969-től a Magyar Rádió külföldi adásainak riportere. 1971-től a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának munkatársa. 1979-től a KB Agitációs és Propaganda Osztály tájékoztatási alosztály munkatársa. 1983-tól a KB Külügyi Osztály alosztályvezetője. 1985-től a Magyar Külügyi Intézet Külpolitika című folyóiratának főszerkesztője. 1987 áprilisától montevideói nagykövet. 1988. július 14-től a KB Iroda vezetője. 1989. április 12. és 1989. október 6. között KB-tag. 1990-ben Buenos Aires-i nagykövetté nevezték ki.
Kommunizmuskutató Intézet
1944. november 1-jén született Diósgyőrben (Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vm.). Érettségijét követően ösztöndíjasként Rio de Janeiróban tanulhatott, később spanyol–olasz szakos oklevelet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1969-ben.
Diplomája megszerzését követően a Magyar Rádiónál helyezkedett el, a külföldi műsorok szerkesztőségében tevékenykedett. Állása elnyerésében nagy szerepet játszott nyelvtudása. Rádiós éveit követően, 1971-től kezdve a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának lapjánál, a Magyar Hírlapnál helyezkedett el: nem meglepő módon a külpolitikai rovat munkatársa lett. Rovatvezető-helyettesként hagyta ott a lapot 1979-ben, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) Agitációs és Propaganda Osztálya Tájékoztatási Alosztályán kapott politikai feladatot.
1983-ban az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője lett; ez a pozíció kiemeltnek számított, hiszen a Külügyi Osztály akkoriban a párt „külpolitika-formáló műhelyeként” működött. A ’80-as évek első felében a magyar külpolitika új kihívások elé nézett: az ország drasztikus eladósodása, a Szovjetunió meggyengülése és a pénzcsapok fokozatos elzárása, Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár reformkísérletei mind-mind új feladatok elé állították a magyar külpolitikát.
Az évtized közepén a Külpolitika című folyóirat főszerkesztői feladatát látta el, majd ebből a viszonylagosan „nyugodt” (részben elemzésekkel foglalkozó) pozíciójából került Dél-Amerikába: Magyarország montevideói nagykövete lett. Kádár János 1988 tavaszi leváltását követő kádermozgások során újra előtérbe került; a júliusi KB-ülésen kinevezték a KB Irodájának vezetőjévé, egyúttal a párt szóvivőjévé (az utóbbi megbízatás korábban nem létezett). Feladata nem volt éppen hálásnak mondható, ugyanis az évtized végére gyökeresen megváltozott a bel- és külpolitikai helyzet, amelyre reflektálnia kellett a pártnak: az akkoriban megalakuló ellenzéki pártok, az erdélyi falurombolási hullám, a bős–nagymarosi vízlépcső ügye, a meredeken zuhanó életszínvonal kérdéseiben egyaránt állást kellett foglalnia az MSZMP-nek. Pártszóvivőként sikerként értékelte az 1988 augusztusában, Aradon lezajlott román–magyar csúcstalálkozót, bár ez egyértelmű külpolitikai vereség volt Magyarország számára, ezért is volt „furcsa” akkori helyzetértékelése. Pártszóvivőként került be az MSZMP KB-ba 1989 tavaszán.
A rendszerváltoztatást követően sem távolodott el a (kül)politikától, kihasználva az első szabadon választott kormány akut káderhiányát, (régi emberként) mintegy négy éven keresztül vezethette Magyarország Buenos Aires-i nagykövetségét. Innen mandátuma lejártát követően a minisztériumba került, főosztályvezető-helyettesi beosztást kapott.
A szocialista–szabaddemokrata kormányzat idején, 1996-tól öt éven keresztül Barcelonában volt főkonzul, majd 2002-ben a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályán lett második ember.
Hatvannégy évesen, 2008 októberében halt meg.
Életút, tisztségek:
1969–1971: A Magyar Rádió külföldi adásainak munkatársa.
1971–1979: A Magyar Hírlap külpolitikai rovatának munkatársa.
1979–1983: Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya Tájékoztatási Alosztályának munkatársa.
1985–1987: A Külpolitika című folyóirat főszerkesztője.
1987. augusztus 12. – 1989. június 25. Magyarország montevideói nagykövete.
1988. július 14. – 1989. október 7. Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) Irodájának vezetője, egyúttal a párt szóvivője.
1989. április 12. – 1989. október 7. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja.
1990. március 27. – 1994. január 17. Magyarország Buenos Aires-i nagykövete.
1994. január – 1996. augusztus: A Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
1996. augusztus 16. – 2001: Magyarország barcelonai főkonzulja.
2002-től: A Külügyminisztérium Protokoll Főosztályának helyettes vezetője.
