Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
Művei
1930. július 24-én született a romániai Aradon. Nős, két lánya van.
1953-ban az ELTE BTK történelem szakán, 1966-ban az ELTE BTK pedagógia szakán végzett. 1988-ban a neveléstudományok kandidátusa. 1953-tól a Budapesti Pártbizottság munkatársa. 1956-tól a Fazekas Mihály Gimnáziumban, 1957-től a József Attila Gimnáziumban tanított. 1959-től a Budapesti Pártbizottság munkatársa. 1960-tól a Budapesti Tanítóképző Főiskolán tanított.
1961-től a KB apparátusban dolgozott. 1973. november 1-től a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály vezetője.
1983. július 6-tól az MTV elnöke. 1988-89 között phenjani, 1989-től tiranai nagykövet volt.
1980. március 27. és 1988. május 22. között KB-tag.
Kommunizmuskutató Intézet
1930. július 24-én született Aradon (Arad vm., ma Románia). Édesapja géplakatos volt. Elemi iskoláit itt kezdte, majd Szarvason (Békés vm.) folytatta, ahová szüleivel időközben átköltöztek. Itt érettségizett a Vajda Péter Állami Gimnáziumban, 1949-ben.
Tanulmányait a fővárosban, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, ahol 1953-ban történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Még egyetemi évei alatt belépett a Magyar Dolgozók Pártjába (MDP). Hallgatóként tagja lett az egyetemi pártbizottságnak sőt, a szervezőtitkári tisztséget is betöltötte. (1965-ben elvégezte a pedagógia szakot, neveléstudományból doktorált, később megkapta a kandidátusi fokozatot.) Az egyetem elvégzését követően mindjárt az MDP fővárosi apparátusába került: az Agitációs és Propaganda Osztályon, majd a Kulturális és Közoktatási Osztályon volt előadó.
1956 őszén ott volt a Köztársaság téri fővárosi pártház védői között, az ostrom során megsebesült. 1957-ben megkapta a „Fegyverrel a hazáért” emlékérmet.
A forradalom leverése után, 1957 áprilisától az új állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) budapesti szervezetében folytatta apparátusi pályáját: 1958-ig továbbra is előadó volt, majd a Köznevelési Alosztály vezetője (1958–1961) lett. (Közben tanított a budapesti Fazekas Mihály, majd a József Attila Gimnáziumban, egy évig a Budapesti Felsőfokú Tanítóképző Intézetben is.)
1961-ben bevitték a pártközpontba: a tudományt, a kultúrát és az oktatást változó neveken felügyelő osztályon folytatta azt, amit a fővárosi pártapparátusban elkezdett: majd’ egy évtizedig főelőadóként (referensként) mindvégig a köznevelés ügyeivel foglalkozott. 1970 nyarán kinevezték az osztályt vezető Nagy Miklós helyettesévé. Három év múlva elődjét miniszterré emelték (fokozták le?), ő pedig átvette az osztály vezetését. (Az 1945 utáni pártállami rendszerben ezeket a területeket – ide értve a kezdeti idők más néven működő osztályait, az agitáció-propagandához sorolt oktatást is) előtte leghosszabb ideig Óvári Miklós felügyelte – összesen négy évig. Két-három évente cserélődtek a vezetők.)
Kornidesz 10 évig (!) vezette a teljes szellemi szférát felügyelő, ellenőrző és irányító (!) pártközponti osztályt – ehhez képest, a puszta évszámokon kívül, meglepően kevés információ maradt fenn róla; a magyar értelmiség életét nagyban befolyásoló/meghatározó életpályáját nem elemezték, nem írtak a vezető kultúrpolitikus személyiségéről, visszaemlékezésekben is ritkán emlegették. Osztályvezetőként 1980-ban bekerült az MSZMP Központi Bizottságába is. A kivételek között kell említeni egykori tanítványát, aki felnőtt éveiben Illyés Gyula temetésén találkozott vele, s bár más politikai nézeteket vallott, megbecsüléssel írt róla. Tőle (is) tudjuk, hogy ott volt a Köztársaság téri pártház fegyveres védői között.
Tíz év után kinevezték a Magyar Televízió (MTV) elnökévé. Egy kortárs rendező, aki megírta az intézmény történetét, elvhű, de „jószándékú” káderként jellemezte, aki a politikai irányvonal szigorú képviselete mellett a kultúrához is vonzódott. „A humanista szemléletű Kornidesz megpróbálta – a politikai vezetés számára a korábbiaknál kevésbé fontosnak tartott, s így anyagilag kisebb mértékben támogatott – Magyar Televízió addigi eredményeit megőrizni és – lehetőségeihez mérten – továbbfejleszteni” – írja róla. Tévéelnökként nevéhez fűződött egy frissebb szemléletű esti híradó, valamint néhány népszerű beszélgetős műsor elindítása.
A politikai fordulat hajnalán távoznia kellett az MTV éléről. A Külügyminisztériumba helyezték, s előbb a phenjani (1988–1989), majd a tiranai nagykövetség (1989–1990) vezetésével bízták meg.
2014. április 5-én halt meg Budapesten.
Életút, tisztségek:
1951-től a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1953–1956: Az MDP Budapesti Bizottsága Oktatási és Kulturális Osztálya Köznevelési Alosztályának munkatársa.
1957. április – 1961: Az MSZMP Budapesti Bizottsága Kulturális Osztálya Köznevelési Alosztályának munkatársa.
1961 – 1963. december 5. MSZMP Központi Bizottsága (KB) Tudományos és Kulturális Osztályának munkatársa.
1963. december 5. – 1966. december 3. Az MSZMP KB Tudományos és Közoktatási Osztályának munkatársa.
1966. december 3. – 1970. augusztus 11. Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) Tudományos, Közoktatási és Kulturális (TKKO) Osztályának főelőadója.
1970. augusztus 11. – 1973. november 1. Az MSZMP KB TKKO (oktatásügyi) osztályvezető-helyettese.
1973. november 1. – 1983. július 6. Az MSZMP KB TKKO vezetője.
1973. november 1. – 1987. április 24. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának tagja.
1980. március 27. – 1988. május 22. Az MSZMP KB tagja.
1983. július 12. – 1987. március 31. A Magyar Televízió elnöke.
1988. május 26. – 1989. augusztus 17. Magyarország phenjani nagykövete.
1989. augusztus 17. – 1990. május 16. Magyarország tiranai nagykövete.
