Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1961. október 6 - 1966. szeptember 1. között az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára.
1962. november 24. és 1966. december 3. között az MSZMP KB póttagja volt.
Kommunizmuskutató Intézet
1921-ben született. Magyarország szovjet megszállását követően aktív támogatója volt a kádergondokkal küzdő s a lakosság körében általában népszerűtlen Magyar Kommunista Pártnak. Főként Fejér vármegye területén látott el agitációs és propaganda feladatokat, 1948-ban a párt egyik körzeti ifjúsági megbízottja volt Kisláng térségében.
Az 1949-ben, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) vezetése által megálmodott, s 1951-ben, szovjet mintára megvalósult mamutberuházás, egy gigantikus vaskohászati kombinát, illetőleg a hozzá tartozó komplett város, Sztálinváros jelentette számára az első „komoly” politikai terepet. A szovjet módszerekkel (központilag odavezényelt prostituáltakkal, politikai elítéltekkel, „büntetésben lévő” értelmiségiekkel stb.) felépített város a hazai kommunisták büszkesége volt, amelynek vasműve ráadásul Sztálin nevét viselte; ezért aztán a település irányításában részt vevők mindig megbízható kommunisták voltak.
A városi pártbizottság első titkára titulust az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő évben kapta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetésétől (kinevezésében szerepet játszhatott, hogy az 1948 és 1956 közötti időszakban nem kompromittálta magát az MDP vezetésében), és egészen 1961-ig a kiemelt város első embere volt. Első titkári időszakában több fontos embert látott vendégül a település: 1958 áprilisában a Szovjetunió első emberét, Nyikita Szergejevics Hruscsovot, majd a korszak legismertebb kommunista hősét, az első űrutazó Jurij Gagarint. A kádári megtorlás időszakára esett a város nevének megváltoztatása, amely az ő kezdeményezésére valósult meg (noha a névváltoztatás idején ő már nem dolgozott a városban).
Dunaújvárosi pozíciójából 1961-ben az állampárt még magasabb polcra helyezte: az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkárává avanzsált. Új megbízatása a legkevésbé sem számított parkolópályának, hiszen a megye jelentős iparral, számos szovjet katonai bázissal rendelkezett. 1962-ben póttagként beválasztották az MSZMP Központi Bizottságába. Mindazonáltal karrierje nem volt súrlódásoktól mentes; egy korabeli MSZMP jelentés így fogalmaz vele kapcsolatban: „Mint első titkárnak politikai vezetőkészsége és határozottsága nem megfelelő. A politikailag bonyolult és döntésre megérett káderkérdésekben bizonytalan és nehézkes. Mióta első titkár, nem tudtuk elérni, hogy beköltözzék Székesfehérvárra.” Politikai pályafutása első titkári pozíciójából történt leváltását követően tört meg: 1981-es nyugdíjazásáig vállalati igazgatóként dolgozott.
Hatvanhárom évesen, 1984. december 1-jén halt meg.
Életút, tisztségek:
1945-től a Magyar Kommunista Párt, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1957. július 20. – 1961. október: Az MSZMP Sztálinvárosi Városi Bizottságának első titkára.
1961. október 6. – 1966. szeptember 1. Az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára.
1962. november 24. – 1966. december 3. Az MSZMP Központi Bizottságának póttagja.
1966–1981: A Székesfehérvári Könnyűfémmű igazgatója.
