Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
(Ajtai Miklósné)
1918. október 1-én született. Férje Ajtai Miklós volt. 1941-ben a budapesti tudományegyetem magyar-latin szakán szerzett tanári oklevelet, s utána Mezőtúron lett gimnáziumi tanár.
A szovjet megszállás után belépett a Magyar Kommunista Pártba. A népi kollégiumi mozgalomban, majd a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége főtitkári posztján tevékenykedett.
1947 és 1951 között országgyűlési képviselő volt, valamint 1948-tól 1954-ig tagja volt az MDP Központi Vezetőségének.
A közoktatás területén dolgozott 1950 és 1958 között miniszterhelyettesi beosztásban. Két éven át az UNESCO magyar delegátusa volt. 1958-tól az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója volt. Négy tanulmánykötete jelent meg és a neveléstudományok kandidátusa volt.
Életének 64. évében, 1982. március 19-én tragikus körülmények között hunyt el.
Kommunizmuskutató Intézet
1918. október 1-én született Csáktornyán (Zala vm., ma Čakovec, Horvátország), egy református földbirtokos családjában. Édesanyja tanítónő volt. Trianon után a család az édesapa szülőhelyére, Kunszentmiklósra költözött. A helyi állami leánygimnáziumban érettségizett 1936-ban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári, 1943-ban pedig sub auspiciis gubernatoris kitüntetéssel bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1941-től régi gimnáziumában tanított.
Ritkán fordult elő, hogy valaki ilyen származással és előélettel a kommunista mozgalom felé forduljon. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba (MKP), majd 1946-ban elvégezte a hat hónapos pártiskolát. Ezt követően a Zrínyi Ilona Népi Kollégium igazgatója lett. 1947 nyarán, az MKP Központi Vezetősége (KV) Nőtitkárságának átszervezésekor pártfunkciót kapott, ő lett a titkárság vezetője. A kommunista párt nőpolitikájának elsődleges feladata ekkoriban a demokratikus és egységes, de legfőképpen: a párt által befolyásolt/irányított nőszervezet létrehozása volt. Ez egyet jelentett a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) megszervezésével (1946); a nőtitkárság munkája kezdettől szorosan összefonódott az MNDSZ-mozgalommal. Ez tükröződött Jóború pályájának alakulásában is: 1948-ban, az MNDSZ II. kongresszusán ő lett a nőszövetség főtitkára, azaz munkájának operatív irányítója. Itt két évig dolgozott. Közben, a „kékcédulásként” elhíresült 1947-es választások eredményeként az Országgyűlésbe is bekerült.
1950-ben a művelődésügyi kormányzatba helyezték, a változó nevű és kétszer is osztódó minisztériumokban előbb rövid ideig államtitkár, majd a miniszter első helyettese lett. Mindvégig az alsó- és középfokú oktatás tartozott ügykörébe.
Az 1956 utáni kultúrpolitikai konstellációban Kádárék nem számítottak a nem éppen „keményvonalasként” ismert első helyettes szolgálataira. A szigorú megtorlást szorgalmazó Kállai Gyula minisztersége idején – aki egyúttal a Központi Bizottság illetékes titkára volt – előbb miniszterhelyettessé fokozták le (1957 áprilisában a neofita dogmatikus Szigeti Józseffel váltották fel), majd 1958 elején távoznia is kellett a minisztériumból. Ekkor megkapta az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói posztját. A nemzeti könyvtár első női főigazgatójaként jelentős szerepet játszott a nemzeti könyvtár modernizálásában, új helyére, a Várpalotába történő költözködés terveinek kidolgozásában és előkészítésében. Az új épületbe való költözést már nem érhette meg.
Második férje (Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke) halála után 1982. március 19-én öngyilkos lett. Férjével közös sírban nyugszik a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Panteonjában.
Életút, tisztségek:
1941–1946: A Mezőtúri Állami Leánygimnázium tanára.
1945. februártól a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja.
1946–1947: A Zrínyi Ilona Népi Kollégium igazgatója.
1947. július – 1948. április: Az MKP Nőtitkárságának vezetője.
1947. szeptember 16. – 1953. május 15. Országgyűlési képviselő.
1948. június 14. – 1954. május 30. Az MDP KV tagja.
1948. április 19. – 1950. augusztus: A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének főtitkára.
1950. augusztus 4. – 1951. január 28. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára.
1951. január 28. – 1951. május 19. A vallás- és közoktatásügyi miniszter első helyettese.
1951. május 19. – 1953. július 4. A közoktatásügyi miniszter első helyettese.
1953. július 4. – 1957. április 13. Az oktatásügyi miniszter első helyettese.
1954-től: Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Szervezete Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezete) tagja.
1956. szeptember 28. és október 12. A Petőfi Kör pedagógiai vitáinak vitavezetője.
1957. április 13. – 1958. január: A művelődésügyi miniszter helyettese.
1957: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Lenin Intézetében filozófia szakos diplomát szerez.
1958 – 1966. július 31. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója.
1959–1962: A Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa.
1962: Megszerzi a neveléstudományok kandidátusa tudományos fokozatot.
1963–1972. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Pedagógia Tanszék docense.
1966. augusztus 1. – 1968. december 16. Rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként az UNESCO párizsi központjában Magyarország képviselője.
1968. december – 1982. március 19. Az OSZK főigazgatója.
1974–1982: A Magyar UNESCO Bizottság elnöke.
1974–1976: Az UNESCO Általános Közgyűlésének elnöke.
1981–1982: A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.
