Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
Művei
1929. február 20-án, Piszkén született. 1942-től a lábatlani Cement és Mészműben segédmunkás, majd kőműves. 1948-tól párttag.
1949-ben pártfunkcionárius lett. 1954-től a Komárom megyei Pártbizottság másodtitkára. 1958-tól elvégezte az SZKP pártfőiskoláját. 1961-től a Komárom megyei Pártbizottság titkára, 1966-tól első titkár. A IX. kongresszuson (1966 ) KB-tag lett. A X. kongresszuson (1970 ) a KB Pártépítési Munkaközösség névsorát nyilvánosságra hozták, melyen az ő neve is szerepelt. A XI. kongresszusig (1975 ) volt tagja e testületnek.1975. július 4-én a Minisztertanács elnökhelyettesévé választották. A KB 1978 április i plénumán gazdaságpolitikai KB-titkár lett, egyszersmind a KB Gazdaságpolitikai Bizottság és Közgazdasági Munkaközösség elnöke. Korábbi funkciójából 1978. április 22 -én mentették fel. A XII. kongresszuson (1980 ) a Politikai Bizottság tagjává választották. A következő kongresszuson (1985 ) a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöke is lett. E korszak gazdaságpolitikájának fontosabb lépései közé tartozott az árreform, a magántevékenység akadályainak csökkentése, az egységes Ipari Minisztérium létrehozása, a vállalati önállóság növelése, az adóreform. A gazdaság törvényeivel számot vető irányításhoz nem annyira az akarat, mint a felkészültség hiányzott. A KB 1987 június i ülésén felmentették gazdaságpolitikai KB-titkári, valamint a KB Gazdaságpolitikai Bizottság, Közgazdasági és a Szövetkezetpolitikai Munkaközösségek elnöki tisztéből, és június 25 -én a Budapesti Pártbizottság első titkárává választották.
Az országos pártkonferencián (1988 május ) kimaradt a Politikai Bizottságból és a KB-ből is. Mint mondta, azt sajnálta csak, hogy azokkal együtt került ki, akik ellen végig hadakozott. Június 9-én nyugdíjazását kérte.
Kommunizmuskutató Intézet
1929. február 20-án született Piszkén (Komárom és Esztergom k.e.e. vm.), munkáscsaládban. Apja, Hornyánszky János a lábatlani Egyesült Tégla- és Cementgyárban dolgozott, családi nevét 1940-ben változtatta Havasira; anyja neve Trencsik Ilona volt. Négy polgári iskolai osztályt végzett.
1943-ban segédmunkás lett a lábatlani cementgyárban, majd ugyanott a laboratóriumban dolgozott kisegítőként. 1945-ben kőművesinasnak szegődött Pál Albert kőművesmester mellé, 1948-ban – immár kőművessegédként – visszatért az akkor már Lábatlani Cement- és Mészművek Nemzeti Vállalat néven állami tulajdonba került régi munkahelyére.
1945-től a kommunista irányítás alatt álló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) aktivistája volt. 1948-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába (MDP). 1949-ben – a dorogi pártiskola elvégzése után – megtették a gyár függetlenített párttitkárának. 1950-ben három hónapos pártiskolára küldték, ahonnan a Tatabányai Cement- és Mészművekhez helyezték az ottani pártbizottság titkárának. 1951-ben rövid ideig az MDP Tatabányai Városi Bizottságának agitációs és propagandatitkáraként tevékenykedett, majd elvégezte az egyéves pártiskolát, s 1952-ben kinevezték az MDP Komárom Megyei Bizottsága Agitációs- és Propaganda Osztályának vezetőjévé. 1954. júniustól a megyei pártbizottság másodtitkára volt (a kiemelten kezelt munkásmegyében ez igen nagy hatalommal járó pozíciónak számított), az 1956-os forradalom után, átigazolva a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP), a helyén maradt. 1958 és 1961 között Moszkvában tanult a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Pártfőiskoláján; ez a lehetőség még a párton belül sem adatott meg mindenkinek.
1966. júniusban lépett elő a Komárom megyei pártbizottság első titkárává, az év decemberében az MSZMP IX. kongresszusán a KB-ba is bekerült, és tagja lett a Pártépítési Munkaközösségnek.
1975. júliusban, a gazdasági reformok leállítása után megalakult Lázár-kormányban a gazdasági tárcákat felügyelő miniszterelnök-helyettessé nevezték ki, 1978. áprilisban pedig Németh Károly utódaként a gazdaságpolitikáért felelős KB-titkár lett, s megkapta a KB Gazdaságpolitikai Bizottságának elnöki tisztét is. 1980. márciusban feljebb lépett: beválasztották az állampárt legfőbb döntéshozó testületébe, a Politikai Bizottságba s átvette a Közgazdasági Munkaközösség, majd decemberben a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség vezetését. 1980. júniustól országgyűlési képviselő is volt. Bár a visszaemlékezések szerint a gazdaság törvényszerűségeit figyelembe vevő mérsékelt reformok híve volt, nézeteit a párt legfelső vezetésében képtelen volt megfelelő módon képviselni – ezért inkább a kapkodó, a folyamatok feletti kontrollt mindinkább elveszítő kádári vezetés egyik jelképes alakjának tekinthető.
1987. júniusban az egyre nyilvánvalóbb gazdasági válság miatt leváltották KB-titkári funkciójából (ezzel együtt elveszítette bizottsági és munkaközösségi elnöki tisztségeit is), és a budapesti pártbizottság élére állították. Az 1988. májusi országos pártértekezleten – a kádári gárda több jellegadó alakjához (Németh Károly, Lázár György, Gáspár Sándor, Óvári Miklós) hasonlóan – puccszerűen kibuktatták a KB-ból, ezért természetesen a PB-ből is kimaradt.
1988. júniusban a budapesti pártbizottság első titkári posztjáról, valamint parlamenti képviselői mandátumáról is lemondott, és nyugállományba vonult.
A rendszerváltoztatást követően, 1993. június 3-án halt meg Tatán.
Életút, tisztségek:
1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1945–1948. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség aktivistája.
1949–1950: A Lábatlani Cement- és Mészművek MDP-bizottságának titkára.
1950: Elvégzi a három hónapos pártiskolát.
1950–1951: A Tatabányai Cement- és Mészművek MDP-bizottságának titkára.
1951: Az MDP Tatabányai Városi Bizottságának agitációs és propagandatitkára.
1951–1952: Elvégzi az egyéves pártiskolát.
1952 – 1954. június: Az MDP Komárom Megyei Bizottsága Agitációs- és Propaganda Osztályának vezetője.
1954. június – 1958. Az MDP (1956. novembertől MSZMP) Komárom Megyei Bizottságának másodtitkára.
1958–1961: Moszkvában tanul a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Pártfőiskoláján.
1961 – 1966. június 8. Az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának másodtitkára.
1966. június 8. – 1975. július 4. Az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára.
1966. december 3. – 1988. május 22. Az MSZMP Központi Bizottságának (KB) tagja.
1966. december 3. – 1975. április 8. Az MSZMP KB mellett működő Pártépítési Munkaközösség tagja.
1975. május 15. – 1978. április 20. Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottságának tagja.
1975. július 4.– 1978. április 22. A gazdasági tárcákat felügyelő miniszterelnök-helyettes.
1978. április 20. – 1987. június 23. Az MSZMP KB titkára, a KB Gazdaságpolitikai Bizottságának elnöke.
1980. március 27. – 1988. május 22. Az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja.
1980. április 29. – 1987. június 23. Az MSZMP KB mellett működő Közgazdasági Munkaközösség vezetője.
1980. december 2. – 1987. június 23. Az MSZMP KB mellett működő Szövetkezetpolitikai Munkaközösség vezetője.
1980. június 27. – 1988. június 29. Országgyűlési képviselő.
1982. szeptember 28. Az MSZMP KB mellett működő Közgazdasági Munkaközösség Konzultatív Testületének vezetője.
1987. június 23. – 1988. június 27. Az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára.
