Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1924. április 21-én született, Hódmezővásárhelyen. Édesapja a húszas évek végétől a Kner Nyomdában dolgozott, ezért a négy polgári elvégzése után ő is a nyomdászmesterséget tanulta. 1942-ben lett nyomdai gépmester, és ekkortól tagja a nyomdász szakszervezetnek és a szociáldemokrata pártnak.
1944 októberében Gyomán belépett a legális kommunista pártba. 1945-ben a Gyomai járási Pártbizottság ifjúsági felelőse. 1945 novemberétől elvégezte a budapesti központi pártiskola kéthónapos tanfolyamát. Hazatérve Mezőberényben szervezett pártiskolát, majd a gyomai járási pártvezetőség függetlenített munkatársa lett. 1946 novemberétől a KV Ifjúsági Titkárságán dolgozott annak megszűnéséig, 1949 szeptemberéig, majd a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ) Szervezési Osztályának lett vezetője. 1949 szeptemberében a kétéves pártfőiskola hallgatója lett, de még az iskola befejezése előtt kinevezték a KV Agitációs és Propaganda Osztály alosztályvezetőjévé. 1954-ben az SZKP hároméves pártfőiskolájára küldték. 1956 októberében visszatért, részt vett az MSZMP megalakításában. Tanulmányai befejezése után, 1957-től a KB Agitációs és Propaganda Osztály helyettes vezetője. 1962 februárjától először a Szeged városi Pártbizottság, majd 1962 novemberétől a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára. A IX. kongresszuson (1966 ) KB-tag lett. A X. kongresszuson (1970 ) közzétették a KB Pártépítési Munkaközösség névsorát, melyen az ő neve is szerepelt. Szoros barátság fűzte a Komócsin -családhoz. Korán megözvegyült, egyedül nevelte kislányát, majd másodszor is megnősült.
A KB 1974 március i ülésén ideológiai KB-titkárrá választották, és tagja lett a KB Agitációs és Propaganda Bizottságnak. A XI. kongresszusig (1975 ) volt a KB Pártépítési Munkaközösség tagja. A XII. kongresszuson (1980 ) felmentették KB-titkári tisztéből, ezután a KB Agitációs és Propaganda Osztály vezetője lett.
A KB 1982 június i plénumán nyugdíjazták, mint a KB Agitációs és Propaganda Osztály vezetőjét. Az Országos Közművelődési Tanács elnöke lett. A XIII. kongresszuson (1985 ) a KB-ból átkerült a KEB-be, és ugyanekkor kimaradt a KB Agitációs és Propaganda Bizottságból is, de a KB Művelődéspolitikai Munkaközösség tagja lett, 1987. április 9-ig, haláláig.
Források
Kommunizmuskutató Intézet
1924. április 21-én született Hódmezővásárhelyen, amely akkor törvényhatósági jogú város volt. Gyomán végezte alapfokú tanulmányait. Nyomdász apja foglalkozását követte, a négy polgári osztály elvégzése után maga is nyomdászmesterséget tanult. 1942-től a gyomai Kner Nyomdában dolgozott gépmesterként, majd meggyőződéses baloldaliként tagja lett a nyomdász szakszervezetnek és a Szociáldemokrata Pártnak. 1944 októberében csatlakozott a Magyar Kommunista Párthoz (MKP). Ez évben az MKP gyomai járási bizottságának ifjúsági felelőse lett. November–decemberben két hónapos pártiskolát végzett, majd Mezőberényben (Békés vm.) megszervezte a helyi pártiskolát. 1946. áprilistól az MKP gyomai és a gyulai járási pártbizottságának funkcionáriusaként dolgozott. Rövid ideig a Békés megyei pártbizottság megbízott ifjúsági felelőse volt.
1946 novemberében a tehetséges kádert kiemelték, a fővárosba került, ahol az MKP Központi Vezetősége (KV) Ifjúsági Titkárságának munkatársa lett. Hasonló beosztásban dolgozott a két munkáspárt kikényszerített egyesülése után is. A központi pártapparátus átszervezése során titkárságát felszámolták; őt a már ekkor is kommunista befolyás alatt álló parasztifjúsági szövetséghez helyezték, majd a már formálisan is az állampárt ellenőrzése alatt álló egységes ifjúsági szervezet, a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége szervezési osztályvezetője lett; pozíciójából fakadóan az ifjúság ideológiai képzésének egyik mozgatója volt.
1949 őszén a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) kétéves Pártfőiskolájára küldték továbbképzésre. Az akkori káderhiányra jellemző, hogy nem fejezhette be az iskolát, mert már 1951 tavaszán kinevezték az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztályára (APO) alosztályvezetőnek. 1954-ben újra tanulni küldték, nem is akárhová: Moszkvába került, az ottani pártfőiskolára. Tanulmányait azonban itt is meg kellett szakítania: 1956. október végén hazatért, részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megszervezésében, majd 1957. februárig a Belügyminisztériumban szolgált. Ekkor visszament a Szovjetunióba és befejezte tanulmányait.
Hazaérkezése után a már jól ismert helyre került, csak most már egyik vezetője lett a sajtót és a tömegtájékoztatást a legfelső vezetés intenciói alapján közvetlenül irányító apparátusi ágazatnak: kinevezték az APO helyettes vezetőjévé. Tisztsége azért is volt különösen fontos, mert az országban nem létezett szabad sajtó.
1962 elején vidékre küldték, a párt Szeged városi bizottságának titkára lett, majd 1962 őszétől 12 éven keresztül a Csongrád megyei pártbizottság első titkára volt. Szegedi évei alatt szoros kapcsolatot épített ki az ifjabb és idősebb Komócsin Mihály révén helyi, Komócsin Zoltán jóvoltából pedig országos szinten is nagyhatalmú Komócsin-családdal. (Az ország megyéi közül a legdiktatórikusabban működő, leginkább ultrabalos vezetése egy időben éppen Csongrádnak volt.) Az MSZMP Központi Bizottságába 1966 végén került be, 1985 tavaszáig maradt a testületben.
1974. márciusban, a „konzervatív fordulat” egyik jeles kádereként, az MSZMP KB Titkárságának tagjává választották s Óvári Miklóstól átvette az ideológiai KB-titkár feladatai; ugyanakkor a KB Agitációs és Propaganda Bizottságában nem elnök, csupán tag lett (az elnök a kulturális ügyekben illetékes titkár, Óvári maradt). Talán ez a döntés is része volt az ekkoriban igen „kicentizett” kádári káderpolitikának.
1980. márciusban visszaminősítették az Agitációs és Propaganda Osztály vezetőjének, amelyet addig KB-titkárként ő felügyelt, majd 1982. júniusban ebből a székből is felállították. Megtette kötelességét s mehetett – egy jelentéktelen pozícióba. Eredetileg az egyik szocialista országba szánták nagykövetnek, végül ez év őszén az Országos Közművelődési Tanács elnökségét kapta. 1986 márciusában pedig nyugállományba vonult.
1985 tavaszán, a XIII. pártkongresszus után beválasztották az MSZMP Központi Ellenőrzési Bizottságába, s tagja lett a KB Művelődéspolitikai Munkaközösségének is.
1963-tól 1985-ig országgyűlési képviselő volt.
Budapesten halt meg 1987. április 9-én, temetésére öt nappal később a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Panteonjában került sor.
Életút, tisztségek:
1942-től a Szociáldemokrata Párt, 1944. októbertől a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1945: Az MKP gyomai járási bizottságának ifjúsági felelőse.
1945. november – 1945. december: Elvégzi a két hónapos pártiskolát.
1946. január – 1946. április: Mezőberényben (Békés vm.) a kéthetes pártiskola oktatója.
1946. áprilistól – 1946. október: Az MKP gyomai, majd gyulai járási bizottságának funkcionáriusa.
1946. október – 1949. március: Az MKP, majd az MDP Központi Vezetősége (KV) Ifjúsági Titkárságának munkatársa.
1949. március – 1949. szeptember: Az Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége főtitkárhelyettese, a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége szervezési osztályának vezetője.
1949. szeptember – 1951. március: Az MDP kétéves Pártfőiskolájának hallgatója.
1951. március – 1954: Az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztályának (APO) alosztályvezetője.
1954 – 1956. október: A Szovjetunió Kommunista Pártja hároméves Pártfőiskolájának hallgatója.
1957. szeptember – 1962. február 27. Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) APO helyettes vezetője.
1962. február 27. – 1962. október 26. Az MSZMP Szeged Városi Bizottságának első titkára.
1962. október 26. – 1974. március 21. Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára.
1963. március 21. – 1985. április 19. Országgyűlési képviselő.
1966. december 3. – 1985. március 28. Az MSZMP KB tagja.
1971. február 9. – 1975. április 8. Az MSZMP KB Pártépítési Munkaközösségének tagja.
1974. március 21. – 1980. március 27. Az MSZMP KB (ideológiai) titkára.
1974. május 20. – 1982. június 23. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának tagja.
1980. március 27. – 1982. június 23. Az MSZMP KB APO vezetője.
1982. október 1. – 1986. június 30. Az Országos Közművelődési Tanács elnöke.
1985. március 28. – 1987. április 9. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja.
1985. április 23. – 1987. április 9. Az MSZMP KB mellett működő Művelődéspolitikai Munkaközösség tagja.
