Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1922. augusztus 3-án született Komollón (Háromszék megye). 1954-ben a Gépállomások Főigazgatóságának volt az igazgatója, majd az Országos Tervhivatal főosztályvezetőjeként dolgozott.
1960-tól 1962-ig az OT elnökhelyettese, 1962–66 között az MSZMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője. 1967–75 között mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter. 1975–86 között a Kertészeti Egyetem rektora. 1982-től az MTA levelező tagja.
Az MSZMP KB tagja volt 1962. november 24. és 1966. december 3. között.
Kommunizmuskutató Intézet
1922. augusztus 3-án született Komollón (Comolău, Románia, 1920 előtt Háromszék vm.). Édesapja ugyan csak négy elemit végzett, de tájékozott és törekvő ember volt. Édesanyja tizenhat gyermeket szült, akik közül többen nem maradtak életben, Dimény Imre volt a harmadik a születettek sorában. Az elemi iskoláját szülőhelyén végezte. Középiskolába Sepsiszentgyörgyön (1933–1937) és Gyergyószentmiklóson (1937–1941) járt; az utóbbi városban érettségizett. Ezután a Kolozsvári Gazdasági Akadémia (1941–1944) és a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola (1944–1945) hallgatója lett.
Az főiskola elvégzése után áttelepült Magyarországra. 1945 és 1975 között a mezőgazdasági igazgatás különböző területein tevékenykedett.
1945-től gazdasági felügyelő volt Nagylétán (ma Létavértes), majd 4 év múlva, 1949–50-ben Berettyóújfaluban a Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatóság előadójává nevezték ki. 1950-től a Gépállomások Szabolcs-Szatmár Megyei Központjának főagronómusa volt. 1951-ben Budapestre került: a Földművelésügyi Minisztériumba helyezték, a Gépállomások Főigazgatóságára, ahol előbb osztályvezető, majd főosztályvezető-helyettes lett. Ebben az évben lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába. 1954–55-ben Hajdú-Bihar megyében dolgozott, miután kinevezték a Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójává.
1955-ben ismét Budapestre helyezték: osztályvezető lett az Országos Tervhivatal Mezőgazdasági Főosztályán. 1957-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP). 1960 nyarától elnökhelyettessé lépett elő a Tervhivatalban.
Kipróbált mezőgazdasági káderként 1963-ban beemelték a központi pártapparátusba: három évig osztályvezetőként dolgozott az MSZMP Központi Bizottsága (KB) Mezőgazdasági Osztályán. Ugyanebben az évben póttagként bekerült az MSZMP KB-ba, majd 1966-ban teljes jogú tagja lett a testületnek.
1967 áprilisában már az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés jegyében alakult meg Fock Jenő kormánya, amelyben Dimény kapta (az ekkor átszervezett és átnevezett) mezőgazdasági tárcát. Az 1975 májusában megalakult Lázár-kormányban másfél hónapig vitte az ügyeket.
Minisztersége alatt a mezőgazdaság már túljutott a „szocialista átszervezés” súlyos megpróbáltatásain. Elsősorban Fehér Lajos, a mezőgazdasággal foglalkozó miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja hatékony fellépésének nyomán, a politikai vezetés felismerte: a kollektivizálás önmagában nem oldja meg az élelmiszertermelés (és ezáltal a kulcsfontosságú lakossági ellátás) problémáit. A termelőszövetkezetek mellett stabilizálódott a háztáji gazdálkodás rendszere, amelyre ekkorra már a viszonylagos fejlődés alapzataként és biztosítékaként tekintettek. Dimény 12 éven át az egyik legfontosabb szereplője volt az ekkor lejátszódó agrárreform-sorozatnak: támogatta a gépesítést, a műszaki fejlesztést és a hazai mezőgazdasági gépgyártás fejlesztését. Az iparszerű ágazati termelési rendszerek bevezetése, a mennyiség növelése mellett, a minőség javítására is lehetőséget teremtett. Bevezették a nagyüzemi eszközök kistermelőknek való bérbeadását, az állatok kihelyezését, az ipari tevékenységet is szabaddá tették a téeszek, az erdőgazdaságok és az állami gazdaságok számára. A mezőgazdaság ekkor tényleg „szocialista sikerágazat” volt, teljesítménye egyedülállónak tekinthető a keleti blokk országai között.
A kormányzati munkából való távozása után az egyetemi oktatás lett Dimény fő tevékenységi területe: kinevezték egyetemi tanárrá és a Kertészeti Egyetem rektorává. (Tudományos pályáját már mezőgazdaság-irányítási munkája mellett megkezdte. 1953 és 1958 között Erdei Ferenc levelező aspiránsa volt, 1960-ban pedig elnyerte a mezőgazdasági tudomány kandidátusa fokozatot.) Megszervezte az Ökonómiai Intézetet, amelynek igazgatója is volt. Az egyetemhez kapcsolta az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet. 1972-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett, 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává választották.
1992 óta a gödöllői Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Karán az Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék tudományos tanácsadója, 1995-től professzor emeritus. Jelentős szerepe volt az agráregyetemek és főiskolák hetvenes években történt nagyarányú fejlesztésében. Kezdeményezője volt az agrárfőiskolák egyetemekké történő átalakításának is.
1976-tól elnök volt az MTA Agrárműszaki Bizottságában; 1961–1980-ig elnök a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrárgazdasági Társaságában; 1963–1991-ig alelnök a Magyar Agrártudományi Egyesületben. Tag volt számos nemzetközi agrártudományi és agrár-közgazdasági egyesületekben is. Tucatnyi szaktudományos művet, mezőgazdasági tárgyú monográfiát publikált. Jelenleg nyugdíjas.
Életút, tisztségek:
1945–1949: Gazdasági felügyelő Nagylétán (ma Létavértes).
1948-tól a Nemzeti Parasztpárt, 1951-től a Magyar Dolgozók Pártja, 1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1949–1950: A Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság előadója Berettyóújfaluban.
1950–1951: A Gépállomások Szabolcs-Szatmár Megyei Központjának főagronómusa.
1951–1954: Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium Gépállomások Főigazgatóságán osztályvezető, majd főosztályvezető-helyettes.
1954–1955: A Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója.
1955. szeptember – 1960. augusztus 29. Az Országos Tervhivatal (OTh) főosztályvezetője.
1960. augusztus 29. – 1962. november 29. Az OTh elnökhelyettese.
1960: Megszerzi a mezőgazdasági tudomány kandidátusa fokozatot.
1962–1975: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára.
1962. november 24. – 1966. december 3. Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) Mezőgazdasági Osztályának vezetője.
1962. november 24. – 1966. december 3. Az MSZMP KB póttagja.
1966. december 3. – 1975. március 22. Az MSZMP KB tagja.
1967. április 14. – 1975. július 4. Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter.
1967–1991: Az Állami és Kossuth-díj Bizottság tagja, a mezőgazdasági albizottság elnöke.
1972: Megszerzi a mezőgazdasági tudomány doktora címet.
1975. július – 1986. június 30. A Kertészeti Egyetem rektora.
1975. július – 1991. A Kertészeti Egyetem (1987-től Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) Élelmiszer-gazdaságtan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
1982. május: A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja.
1990. május: Az MTA rendes tagja.
2007. március 15. Megkapja a Széchenyi-díjat.
