Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1919. augusztus 30-án született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett. 1937-től került be a szociáldemokrata mozgalomba. 1941 őszétől az illegális kommunista párt tagja, többször bebörtönözték. 1946-tól a VI. kerületi pártbizottság politikai munkatársa. 1947-től a Baranya megyei pártbizottság titkára. 1949-től pécsi első titkár. 1950-53 között koholt vádak alapján börtönben volt, 1956-ban rehabilitálták. 1958-tól az Budapesti pártbizottság osztályvezető-helyettese. 1962-ben a Munkaügyi Minisztériumi pártbizottságának első titkára. 1965-től az V. kerületi pártbizottság titkára. 1970-től a VII. kerületi pártbizottság első titkára. 1978-tól a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökhelyettese. 1966. december 3. és 1970. november 28. között az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság tagja. 1962. november 24. és 1966. december 3. között a KB póttagja. 1970. november 28. és 1985. március 28. között KB-tag.
Kommunizmuskutató Intézet
1919. augusztus 30-án született Budapesten, alkalmazotti család gyermekeként. Négy polgári osztályt végzett, majd három éven keresztül női ipariskolai tanulóként nőiszabó-segédnek tanult. A kommunizmus eszméjével szimpatizáló fiatalként 1937-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP), ahol rövidesen az Országos Ifjúsági Bizottság tagja lett. A második világháború éveiben, 1942-ben illegális kommunista tevékenységért letartóztatták, nyolc hónapra ítélték, ám sikerült viszonylag hamar szabadlábra kerülnie. Az utóbbi tény – Kádár János későbbi vallomása szerint is, amelyet saját perének vizsgálatakor tett – arra utalt, hogy a Horthy-féle rendőrség esetleg beszervezhette, s ezért szabadulhatott kedvezményesen. 1944-ben azonban újra elfogták, az egykori Conti utcában tartották fogva Kádár Jánossal együtt. A németek a ravensbrücki női koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza.
Jó szervezőkészsége miatt a Magyar Kommunista Párt a VI. kerületi bizottságra helyezte, ahol a káder- és támogatóhiánnyal küszködő párt agitációs politikájáért felelt. Mivel jól végezte pártmunkáját, vidékre küldték: Békéscsabán, majd Pécsett végzett pártfeladatokat. Az 1948-as erőszakos pártegyesítést követően teljes mellszélességgel támogatta az új pártot, a Magyar Dolgozók Pártját, amely hamarosan Pécsre helyezte városi titkárnak. 1949-ben a számos bánya miatt kiemelt munkásmegyének számító baranyai megyeszékhely oktatási életének pártirányítója lett.
Egykori besúgó(gyanús) múltja miatt a párt Központi Ellenőrző Bizottsága 1950-ben kizárta a párt soraiból, egy évvel később pedig Kistarcsára internálták. Az 1953-as amnesztiával szabadult, de ezt követően is rendőri megfigyelés alatt állt. A politikától messze került: a Hunnia Filmgyárban öltöztető-szabóként, majd felvételvezetőként kapott munkát. Politikai rehabilitálására 1954-ben került sor, párttagságát 1956 szeptemberében kapta vissza.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc után tagja lett az új (nevű) kommunista pártnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP). A pártapparátusba 1958-ban tért vissza: ekkor az MSZMP Budapesti Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályán kapott megbízatást osztályvezető-helyettesként, majd egy évvel később osztályvezetőként. 1962-ben a Munkaügyi Minisztériumban kapott pártfeladatot, majd a Budapest-belvárosi (V. kerületi) pártbizottságon kapott újabb tisztséget.
Az MSZMP Központi Bizottságába már 1962-ben bekerült, ekkor még póttagként. Legmagasabb politikai pozícióját 1970-ben érte el – a párt, Kádárral egyetértésben, ekkorra lépett túl végleg Deák korábbi, feltehetőleg kétes szerepén –, amikor teljes jogú tagja lett a Központi Bizottságnak. Ezzel egy időben megkapta Erzsébetvárost: a Budapest VII. kerületében lett a pártbizottság első titkára.
A nyolcvanas évek első harmadát követően visszavonult az aktív politikától. 2003 őszén halt meg a fővárosban.
Életút, tisztségek:
1937-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1945 – 1949. február 28. Az MKP Budapest VI. Kerületi Bizottságán az Agitprop Osztály helyettes vezetője; az MKP funkcionáriusa Békéscsabán; az MDP Baranya Megyei Bizottságának oktatási felelőse.
1949. február 28. – 1949. október 3. Az MDP Baranya Megyei Bizottságának szervezőtitkára.
1949. október 3. – 1950. december: Az MDP Pécs Városi Bizottságának titkára.
1950. december: Letartóztatják.
1951–1953: A kistarcsai internálótábor rabja.
1956. szeptember: Helyreállítják párttagságát.
1956. december 18. – 1957. június 9. Az MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja.
1958–1959: Az MSZMP Budapesti Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályán osztályvezető-helyettes.
1959 – 1962. október: Az MSZMP Budapesti Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője.
1962. október – 1965. április 23. A Munkaügyi Minisztérium MSZMP-bizottságának titkára.
1962. október 21. – 1970. június 29. Az MSZMP Budapest V. Kerületi Bizottságának tagja.
1962. november 24. – 1970. november 28. Az MSZMP Központi Bizottságának (KB) póttagja.
1965. április 23. – 1970. június 29. Az MSZMP Budapest V. Kerületi Bizottságának titkára (a pártépítést felügyeli).
1968. június: Diplomát szerez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
1970. június 29. – 1978. január 27. Az MSZMP Budapest VII. Kerületi Bizottságának első titkára.
1970. november 28. – 1985. március 28. Az MSZMP KB tagja.
