Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1921-ben született Nagyborszón. Szülei munkások voltak. Elvégezte a kolozsvári tanítóképzőt. A háború alatt átszökött a szovjetekhez, antifasiszta iskolát végzett, 1947-ig ott volt előadó.
Hazatérve 1948 márciusától a SZOT budapesti iskoláján előadó, 1948 szeptemberétől a SZOT négyhónapos iskolájának, 1949 márciusától a SZOT Központi Iskolájának vezetője. 1950-ben a pártfőiskola tanára lett. 1951. szeptember 27-től a Pedagógus Szakszervezet főtitkára, majd 1953. március 1-től a SZOT titkára.1956. október 28-án az egyik osztályvezetője egy gépkocsivezető segítségével kitessékelte a székházból, azzal, hogy sztálinista. 1956 novembere után a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány összekötője, majd a Fejér megyei Pártbizottság első titkára. A VII. kongresszuson (1959) KB-tag lett. 1961-ben a Borsod megyei Pártbizottság első titkára lett. A VIII. kongresszuson (1962) a Politikai Bizottság póttagja lett. A KB 1963 decemberi ülésén kulturális KB-titkárrá választották. A IX. kongresszuson (1966) kimaradt a Politikai Bizottságból és tagja lett a KB Agitációs és Propaganda Bizottságnak. Egy évvel később, a KB 1967 áprilisi ülésén leváltották kulturális KB-titkári tisztéről, és április 14-én az Elnöki Tanács titkára lett. A X. kongresszuson (1970) kimaradt a KB Agitációs és Propaganda Bizottságból.
1978. április 22-én nyugdíjazták. A XII. kongresszuson (1980) kimaradt a KB-ból. Öt évet élt még, 1983. április 22-én halt meg.
Kommunizmuskutató Intézet
1921. október 29-én született Nagyborszó községben (Bârsău Mare, Románia; 1920 előtt Szolnok-Doboka vm.). Apja vasúti pályaőr volt, majd gazdálkodott. Fia Désen érettségizett, majd Nagyenyeden és Kolozsvárott tanítóképzőt végzett. 1942–43-ban falusi tanító volt. 1943-ban behívták katonának, 1944. júniusban a frontra vitték. Visszavonuló egységétől lemaradva, hamarosan átment a szovjet csapatokhoz. A kijevi hadifogolytáborban a kommunista pártba is belépett, majd Talicinban három, 1945-ben Krasznogorszkban hat hónapos antifasiszta iskolát végzett, s ugyanott az iskola szemináriumvezetője lett.
1947-ben tért haza, előbb Kossa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára személyi titkáraként dolgozott, majd a szervezet központi iskolájában a négy hónapos tanfolyamra érkezetteket oktatta. 1948. októberben – a Szaktanács helyébe lépő Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) megalakításakor – kinevezték az iskola helyettes vezetőjének, 1949-ben pedig átvette az iskola irányítását. Mint megbízható kádert, 1950-ben kinevezték tanárnak a Magyar Dolgozók Pártja Pártfőiskolájára.
1951. júliusban visszahelyezték szakszervezeti vonalra: előbb a pedagógus szakszervezet titkára, főtitkára, majd 1953. márciustól három éven át a SZOT titkára volt.
1956 novemberében rögtön a szovjet intervenció után lassan újjászerveződő állampárt mellé állt: Kádárék Fejér megyében alkalmazták, előbb pártösszekötőként, majd 1957 elején kinevezték a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Fejér Megyei Intéző Bizottsága elnökévé. A formális pártkonszolidáció után is ebben a megyében maradt első titkárként, majd 1961-től Borsod-Abaúj-Zemplén megyében töltött be hasonló tisztséget.
1963 végén bevonták a központi pártapparátus munkájába, s azonnal az egyik a legmagasabb pozícióba helyezték: tagja lett a Központi Bizottság (KB) Titkárságának. Az ez év decemberében tartott KB-ülés döntött az addig egységes ideológiai és kulturális reszort kettéválasztásáról. A kipróbált Cseterki kapta a kulturális-oktatási területet, Szirmai István ettől kezdve „csupán” az ideológiai részleget felügyelte. Felemelkedését már jelezte, hogy a VIII. pártkongresszuson a Politikai Bizottság (PB) póttagjává választották. A Központi Bizottságnak az 1959 végén tartott VII. pártkongresszus óta tagja volt.
1966 végén ugyan megkapta a kultúra egésze feletti felügyeletet (az újra összevont Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály, a Párttörténeti Intézet és a Társadalomtudományi Intézet ellenőrzését), de ezt a helyzetet már csak öt hónapig élvezhette. Ugyanekkor kikerült ugyanis a PB-ből, ami már előrevetítette bukását.
Mindössze négy évet töltött a csúcson, aztán távoznia kellett. Helyét a Kádár-kor „kultúrcézárja”, Aczél György foglalta el. Cseterki meglehetősen semmirevaló pozíciót kapott: 1967. áprilistól 1978. áprilisi nyugdíjazásáig a gyakorlatilag súlytalan kollektív államfői testület, az Elnöki Tanács titkári pozícióját töltötte be.
1958. novembertől haláláig volt országgyűlési képviselő. 1962. novemberig a Hazafias Népfront Fejér, majd 1963. februártól Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listáján, 1967. márciusban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú egyéni választókerületében, 1980. júniusban a megye 3. számú választókerületében jutott képviselői mandátumhoz.
Balatonfüreden halt meg 1983. április 22-én. Temetésére a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Panteonjában került sor, kommunista harcostársai mellett.
Életút, tisztségek:
1944. júliustól a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1950 – 1951. július: A Pártfőiskola tanára.
1951. július – 1953. március 1. A Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára.
1953. márciustól 1. – 1956. október: A Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára.
1957. január – 1957. június 29. Az MSZMP Fejér Megyei Intéző Bizottságának elnöke.
1957. július – 1961. október 6. Az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára.
1958. november 16. – 1983. április 22. Országgyűlési képviselő.
1959. december 5. – 1980. március 27. Az MSZMP Központi Bizottságának (KB) tagja.
1961. október 6. – 1963. december 27. Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára.
1962. november 24. – 1966. december 3. Az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja.
1963. december 5. – 1967. április 12. Az MSZMP KB titkára. (A Tudományos és Kulturális Osztály kettéválasztásával akkor felállított Tudományos és Közoktatási Osztályt, 1966. decembertől az újra összevont Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályt, a Párttörténeti Intézetet és a Társadalomtudományi Intézetet felügyeli.)
1964. február 22. – 1967. április 12. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának tagja.
1967. április – 1978. április 20. Az Elnöki Tanács titkára.
