Életrajzok

Kommunizmuskutató Intézet

1918. december 29-én született Újpesten (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.). Apja bőrgyári munkás volt. Lánya, születési nevén Székely Ilona hat elemit végzett, majd a Magyar Pamutipar Rt. újpesti üzemében vállalt munkát. Később kereskedőtanoncként és kifutóként dolgozott.

1936-ban kapcsolatba került az illegális kommunista párttal, és részt vett az újpesti kommunista ifjúsági csoport munkájában. Politikai tevékenysége miatt letartóztatták, kiszabadulása után rendőri felügyelet alá helyezték.

1945 elejétől a kommunista kezdeményezésre alapított Magyar Nők Demokratikus Szövetségében tevékenykedett. Ekkoriban formálisan is tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak, az újpesti városi bizottság propaganda osztályán dolgozott. Tagja volt az újpesti képviselőtestületnek, sőt 1948 végén megválasztották az Újpesti Nemzeti Bizottság titkárává. A két munkáspárt kényszeregyesítése (1948. június) után továbbra is korábbi munkakörében dolgozott a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Újpesti Bizottságán. 1949-ben „kiemelték”, vagyis a pártközpontba helyezték, ahol az igen fontos Agitációs Osztály munkatársa lett.

1950-től az MDP kétéves Pártfőiskoláján tanult, amelynek befejezése után alosztályvezetőként visszakerült korábbi munkahelyére, az állampárt központi apparátusába. 1954-ben megbízták a kiemelten fontos Agitációs és Propaganda Osztály osztályvezető-helyettesi teendőinek ellátásával.

1956. november elején csatlakozott az állampárt-utód Magyar Szocialista Munkáspárthoz (MSZMP). 1956. november 28-tól az Ideiglenes Központi Bizottság (IKB) Agitációs és Propaganda Osztály propagandacsoportjának munkatársaként tért vissza a központi pártapparátusba, s rövidesen ismét osztályvezető-helyettessé nevezték ki. Decembertől a főváros II. kerületi pártszervezetében is dolgozott az állampárt újjászervezésén, ami azért is számított kiemelt pozíciónak, mert a párt vezérei közül a legtöbben ebben a kerületben éltek. 1957 februárjában az MSZMP IKB is kooptálta tagjai közé. Az ez év júniusában megválasztott, immár nem ideiglenes vezető testületnek (Központi Bizottság, KB) több mint három évtizeden át maradt tagja.

Cservenkáné egyike volt azon 17 személynek, akik az MSZMP KB 1957. december 21-i zárt ülésén (amelyen 51 KB-tag volt jelen) hozzászólt a Kádár János által előadott PB-előterjesztéshez, amely szerint „szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak Nagy Imre, Donáth Ferenc […] állampolgárokkal szemben”. Cservenkáné harmadikként szólalt fel; a jegyzőkönyv szerint „a legteljesebb mértékig egyetért a […] határozati javaslattal. Nemcsak a KB-tagok, de egyetlen kommunista számára sem lehet probléma az árulók elítélése. Nagy Imréék árulása szinte példátlan a munkásmozgalomban.” Az év decemberben megtették az MSZMP KB Budapesti Bizottsága egyik titkárának, funkciójából adódóan automatikusan tagja volt a Pártbizottságnak és a Végrehajtó Bizottságnak is.

1962 novemberében a Pest megyei pártbizottság élére állították. Ebben a funkciójában, amelyet csaknem 23 éven keresztül, 1985 márciusáig töltött be, hasonló hatalmat épített ki, mint a párt vidéki (megyei) „kiskirályai”. Talán csak azért nem lett Pest megye „kiskirálynője”, mert birodalmán belül működtek az MSZMP központi szervei. (A párt megyei első titkárai közül csupán ketten regnáltak nálánál hosszabb ideig.) Megyéjéből vonult nyugállományba 1985 márciusában, a KB-ból csupán az MSZMP 1988. májusi országos pártértekezletén maradt ki.

1958 novemberétől egymás után hét ciklusban választották meg országgyűlési képviselővé. 1980. június és 1988. október között a parlament alelnöki tisztét is betöltötte. Képviselői mandátumáról 1989. márciusban, a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete által kezdeményezett visszahívási akció miatt mondott le. Döntése a rendszerváltoztatás szimbolikus eseménye volt: ennek nyomán kerülhetett sor, negyven év után, az első ellenzéki képviselő, Roszík Gábor megválasztására.

A rendszerváltoztatás utáni életéről nem sokat tudunk. Egy internetes portál 2011-ben részletesen foglalkozott a halálával kapcsolatos különböző híresztelésekkel, majd – biztosnak nevezett, de pontosan meg nem jelölt forrásra hivatkozva – közölte, hogy Cservenkáné 2010-ben elhunyt.

Életút, tisztségek:

1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP), 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.

1945: A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének aktivistája.

1945–1949. Az MKP újpesti szervezetének apparátusában a propaganda osztály munkatársa.

1949. június 20. – 1950. augusztus: Az MDP Központi Vezetősége (KV) Agitációs Osztályának (a propaganda ügyeivel foglalkozó) alosztályvezetője.

1950–1952. Elvégzi a Pártfőiskolát.

1952–1954: Az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztályának alosztályvezetője.

1954 – 1956. október: Az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője.

1956. november 28. – 1957. december 18. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága (IKB) (1957. június 29-től Központi Bizottsága, KB) Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője.

1956. december 15. – 1957. június 29. Az MSZMP Budapest II. kerületi Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja.

1957. február 26. – 1957. június 29. Az MSZMP IKB tagja.

1957. június 29. – 1988. május 22. Az MSZMP KB tagja.

1957. december 18. – 1962. október 31. Az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára.

1958. november 16. – 1989. március 8. Országgyűlési képviselő (1962 novemberéig a Hazafias Népfront budapesti, 1963. február és 1971. április között a Pest megyei listáján, majd Pest megye 18. számú egyéni választókerületében, 1971. áprilistól Pest megye 4. számú egyéni választókerületében jut mandátumhoz).

1962. november 28. – 1985. március 2. Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára.

1980. június 27. – 1988. október 5. Az Országgyűlés alelnöke.

1989. március 8. Lemond parlamenti mandátumáról.