Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
Művei
1924. augusztus 20-án született Hannipusztán. Szülei cselédek voltak. Nős, három gyereke van.
1957-ben elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet, 1968-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet. 1967-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. 1984-ben megvédte nagydoktori disszertációját a bábolnai iparszerű termelési rendszerek témájában. 1942-45 között gyakornok a fürgedi uradalomban. 1945-ben Belbárógyulán kezdett gépszövetkezetet szervezni, majd földművesszövetkezet szervező. 1948-49 között a Magyar Országos Szövetkezeti Központ tsz-szervezési és ellenőrzési osztályvezetője. 1949-51 között a Baranya megyei szövetkezeti központ termelőszövetkezeti és ellenőrzési osztály vezetője. 1951-53 közt a Pécsi Állami Gazdaság segédagronómusa, agronómusa, majd 1953-tól igazgatója. 1960. május 1-vel kinevezték a Bábolnai Állami Gazdaság, később Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát igazgatójává, amelynek 1990-ig a vezetője. A Magyar Lóverseny Vállalat, 1973-tól az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer (IKR) igazgatóságának elnöke, a 1985-től az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése (ÁGOE) igazgatótanácsának elnöke. 1990-ben nyugdíjba vonult.
1966. december 3. és 1989. október 6. között KB-tag. 1989. június 24. és 1989. október 6. közt a Politikai Intéző Bizottság tagja.
Kommunizmuskutató Intézet
1924. augusztus 20-án született a Baranya vármegyei Ivánbattyán. Szülei uradalmi cselédek, napszámosok voltak, később néhány hold földön gazdálkodtak.
A szekszárdi mezőgazdasági szakiskola elvégzése után a Batthyányak fürgedi uradalmában dolgozott gyakornokként. 1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, elvégezte a Földművelésügyi Minisztérium földműves-szövetkezeti tanfolyamát, s 1948-ig a minisztérium megbízásából Baranyában földműves-szövetkezeteket szervezett.
1947-ben kilépett a kisgazdapártból, és 1948-ban felvették a Magyar Dolgozók Pártjába (MDP). 1948-tól az előző évben felállított Magyar Országos Szövetkezeti Központban a téeszszervezési és ellenőrzési osztályt (utóbb főosztályt), 1949-től pedig az Állami Gazdaságok Főigazgatósága pécsi kirendeltsége vezetőjeként az állami gazdaságok szervezését irányította Baranya megyében. 1951 tavaszán mondvacsinált ürüggyel kizárták az MDP-ből, és a Pécsi Állami Gazdaság segédagronómusává fokozták le. Mivel a pártnak szüksége volt szakmai tudására, 1952-től már a gazdaság főagronómusa, 1953-tól igazgatója lett; 1954-ben a pártba is visszavették. 1958-ra elvégezte a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet.
1956 után jelentős változások történtek a mezőgazdaság tervezésében és irányításában. A Kádárék által meghirdetett és tulajdonképpen a rendszer fennmaradását biztosító életszínvonal-politika teljesülése főleg az élelmiszerellátáson volt mérhető, hiszen az emberek jövedelmük döntő részét akkoriban még élelmiszerre költötték. Ezért a párt vezetése a „mezőgazdaság szocialista átszervezését” kiemelt kérdésként kezelte. Ehhez azonban égető szükség volt az állami támogatásokra, új technológiák mielőbbi sikeres adaptálására, mert a szövetkezetesítés következményeként mintegy 10%-kal csökkent a mezőgazdasági termelés. Ahhoz, hogy az ellátási nehézségeket elkerülhessék, az ország élelmiszerimportra szorult, ennek pedig komoly devizavonzata volt. Egyértelmű feladat lett tehát a hazai élelmiszer-termelés felfuttatása.
Ebben a helyzetben állították Burgertet a Bábolnai Állami Gazdaság élére, és megbízták a központi baromfiprogram irányításával. Kinevezését Fehér Lajos mezőgazdasági KB-titkárhoz fűződő szoros viszonyának és annak köszönhette, hogy már Pécsett megpróbálkozott az intenzív baromfitenyésztéssel. Burgert a rábízott gazdaságot – a megkülönböztetett politikai figyelemnek, az ezzel együtt járó kiemelt állami támogatásnak és privilégiumoknak (például önálló export- és importjog), valamint saját tehetségének köszönhetően, a nyugati technológiákat, a munkaszervezési tapasztalatokat átvéve – a szocialista magyar mezőgazdaság élenjáró vállalatává tette. Az iparszerű baromfihús- és tojástermelési rendszer magyarországi meghonosítása után hasonlóval kísérletezett a sertéstenyésztésben is; ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ő kezdeményezte 1971-ben, hogy az iparszerű kukoricatermelés meghonosítására alakuljon magyar–amerikai vegyesvállalat (az első ilyen cég 1945 óta). A vállalatot 1973-ban, több állami gazdaság és számos termelőszövetkezet bevonásával, Bábolnai Kukoricatermelő Közös Vállalat néven szélesebb alapokra helyezték.
Érdemei elismerését jelentette, hogy 1966 decemberében beválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságába; tagságát a testületben 1989. októberig megőrizte. 1967-ben elnyerte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. 1970-ben a Bábolnán elért eredményeit az Állami Díj I. fokozatával ismerték el. Ugyanabban az évben vezérigazgatói címet kapott, 1973-ban pedig a több állami gazdaság összevonásával kialakított Bábolnai Mezőgazdásági Kombinát vezérigazgatója lett.
Bár az 1970-es évek első felére, az 1968-as új gazdasági mechanizmus leállítása után, korábbi támogatóinak többségét elveszítette, posztját és befolyását továbbra is megtartotta, elsősorban azért, mert bírta Kádár János feltétlen bizalmát. A hetvenes évek második felétől, Havasi Ferenc Komárom megyei első titkár (a baromfiprogram korábbi elkötelezett híve) gazdaságpolitikai KB-titkárrá történt előlépésével, pozíciójában még erősödött is.
Vállalata az 1970-es évekre a legjelentősebb hazai agrárinnovációs központtá fejlődött. 1978-ban a gödöllői Agrártudományi Egyetemen címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki, majd a „tudományos eredményekre épülő, iparszerű mezőgazdasági termelési eljárások bevezetéséért és elterjesztéséért” másodszorra is Állami Díjjal tüntették ki. 1984-ben a bábolnai iparrendszerű termelési rendszerekről írt értekezésének megvédésével a mezőgazdasági tudományok doktora lett.
1988. júliusban bekerült az MSZMP KB mellett működő Tudománypolitikai Munkaközösségbe. Fontos szerepe volt abban, hogy az amerikai gyorsétteremi üzlethálózat, a McDonald’s ugyan abban az évben éttermet nyitott Budapesten. 1989 nyarán a Politikai Bizottság helyébe lépő nagyobb létszámú testület, a Politikai Intéző Bizottság tagjává választották, de e funkcióját csak rövid ideig, az állampárt októberi megszűnéséig tölthette be.
1990 márciusában a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Vállalati Tanácsa felmentette vezérigazgatói tiszte alól; ezt követően nyugdíjba vonult.
A rendszerváltoztatást követően, a Horn-kormány idején 1995. májustól 1998. júliusig a tartósan többségi állami tulajdonban maradó mezőgazdasági és erdőgazdasági cégek vagyonkezeléséhez és magánosításához a privatizációs miniszternek tanácsokat adó testület vezetője volt.
1999. január 12-én halt meg Budapesten. Temetésére a Farkasréti temetőben került sor.
Ő Bábolna első díszpolgára, emlékét két mellszobor is őrzi a városban. A nagyigmándi ipari park Burgert Róbert nevét viseli. 2008-ban posztumusz megkapta az IKR által alapított Magvető Díjat, amelyet a magyar mezőgazdaság, ezen belül Bábolna fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyiségek kaphatnak meg.
Életút, tisztségek:
1948 – 1989. október 7. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1948–1949: A Magyar Országos Szövetkezeti Központ téeszszervezési és ellenőrzési osztályának, illetőleg főosztályának vezetője.
1949–1951: Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága pécsi kirendeltségének vezetője.
1951. március: Kizárják az MDP-ből. A Pécsi Állami Gazdaság segédagronómusa.
1952–1953: A Pécsi Állami Gazdaság főagronómusa.
1953–1960. május 1. A Pécsi Állami Gazdaság igazgatója.
1954-ben visszaveszik a pártba.
1958: Elvégzi a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet.
1958. december 4. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja.
1960. május 1. – 1973. szeptember 30. A Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója, 1970-től vezérigazgatója.
1966. december 3. – 1989. október 7. Az MSZMP Központi Bizottságának (KB) tagja.
1970. március 15. Megkapja az Állami Díj I. fokozatát (megosztva).
1973. szeptember 30. – 1990. március: A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója.
1980. március 15. Másodszor is megkapja az Állami Díjat.
1988. július 14. – 1989. október 7. Az MSZMP KB mellett működő Tudománypolitikai Munkaközösség tagja.
1989. június 24. – 1989. október 7. Az MSZMP KB Politikai Intéző Bizottságának tagja.
