Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához (1989)
1931. december 12-én született. Szüleiről semmit sem tudunk. Először a Fegyvergyárban, majd a Csepel Vas- és Fémműveknél dolgozott szakmájában, szerszámlakatosként.
1949-től Kiskunhalason járási ifjúsági titkár, majd a DISZ Pest Megyei Bizottságán dolgozott. Később a Csepel Művek DISZ-titkára, utóbb párttitkára. Moszkvában pártfőiskolát végzett. 1957 tavaszán a KISZ Országos Szervező Bizottságának titkára, az októberben felállított KISZ KB titkára. 1957 -től az MSZMP KB póttagja. 1960-tól a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára.1962-ben intett búcsút az ifjúsági szervezetnek, a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának másodtitkára lett. Ekkor nyolc évre kimaradt a KB-ból. 1966-ban a Csepeli kerületi Pártbizottság első titkára lett. 1970. augusztus 3-án első titkárként került vissza a Vas- és Fémművek pártbizottságára. A reformellenes nagyvállalati nézetek képviselője ebben az időben. A X. kongresszuson (1970 ) a KB-taggá választották.
A hetvenes évek közepén a központi pártapparátusba került. 1975 május ában szovjet mintára a gazdaság ágazati irányítására önálló osztályt szerveztek a pártközpontban. A KB júliusi ülésén Borbélyt nevezték ki a KB Ipari, Mezőgazdasági és Kereskedelmi Osztály élére. A KB 1976 október i ülésén KB-titkárrá választották, felügyeleti területe az alsó szintű pártszervezés lett, főnöke Biszku . Ugyanekkor lett a KB Ifjúsági Bizottság elnöke is. Az 1977 december i KB-plénumon a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnökévé is választották. Biszku távozásakor, a KB 1978 április i ülésén egyesítették a felső- és az alsószintű pártszervező felügyeleti területét, és Borbély ezután KB-titkárként a KB Ipari, Mezőgazdasági és Kereskedelmi Osztályt felügyelte. Ezzel egyidőben leadta az Ifjúsági Bizottságot és tagja lett a KB Gazdaságpolitikai Bizottságnak. Továbbra is a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöke maradt. Politikai állásfoglalásait, pályafutásának részleteit homály fedi.
A XII. kongresszuson (1980 ) kimaradt a KB Titkárságból és a Munkásőrség országos parancsnoka lett vezérőrnagyi rangban. Egyúttal kimaradt a KB Gazdaságpolitikai Bizottságból és a Szövetkezetpolitikai Munkaközösségből, de a KB Pártépítési Munkaközösség tagja lett. 1988 december i plénumán e testület megszűnt, de tagja lett a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságnak.
Kommunizmuskutató Intézet
1931. december 12-én születt Nagybúny községben (Boiu Mare, Románia, 1920 előtt Szolnok-Doboka vm.). Apja asztalossegéd volt. Négy polgári osztályt végzett. 1943-ban szüleit követve Magyarországra jött; Budapesten a Ferrotechnika Gépgyárban kitanulta a szerszámlakatosságot, majd a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyárban szakmájában dolgozott 1949-ig.
Tizennégy éves korától részt vett az ifjúsági mozgalmakban s már 1945-ben belépett a kommunista irányítás alatt álló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségbe. Talán ifjúkori lelkesedésével magyarázhatjuk, hogy megfordult a korszak szinte valamennyi, többféle árnyalatot-irányzatot képviselő ifjúsági szervezetében: 1947-ben tagja lett a (paritásos alapon kommunista és szociáldemokrata irányítású) Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalomnak, de két évig cserkész is volt. 1949-ben már irányító pozíciót kapott a falusi ifjúság körében működő EPOSZ-ban (Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége), ahol függetlenített (tehát „hivatásos”) járási, majd városi titkár lett. Időközben létrejött egy olyan ifjúsági ernyőszervezet, amelyben már egyértelműen a kommunisták befolyása érvényesült. Borbély pályája is itt, a Magyar Ifjúság Népi Szövetségében folytatódott, annak Pest megyei szervezetében dolgozott. Útja innen egyenesen vezetett az 1950 nyarán megalakult Dolgozó Ifjúság Szövetségébe (DISZ), az állampárt „ifjúsági tagozatába”. Előbb a DISZ Pest megyei szervezőtitkára, majd Pest Megyei Bizottságának titkára lett. Időközben hallgatója volt az öt hónapos DISZ-iskolának, 1952-ben pedig tartalékos politikai tiszti tanfolyamot végzett. 1953-ban a szervezet központjába helyezték főinstruktornak.
1954 augusztusában a Szovjetunióba, a Komszomol központi iskolájára küldték (ő volt a kiküldött DISZ-tagok vezetője). Hazatérése után megtették a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek (később: Csepel Vas- és Fémművek) DISZ-bizottságának első titkárává.
A forradalom leverése után is Csepelen maradt: 1956 végétől az átalakult állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XXI. kerületi Bizottságának ifjúsági titkáraként, majd 1957. márciustól a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Országos Szervező Bizottsága titkáraként részt vett a forradalom idején széthullott DISZ helyébe lépő új ifjúsági tömegszervezet megteremtésében.
1957. júniusban póttagként bekerült az MSZMP Központi Bizottságába (KB), mintegy megelőlegezve azt, hogy 1957. októberben, a KISZ hivatalos megalakulásakor a szervezet budapesti bizottságának titkára, majd első titkára lett.
1959-ben ismét kiküldték a Szovjetunióba, a Szovjetunió Kommunista Pártja hároméves Pártfőiskolájára. Miután 1962-ben befejezte tanulmányait, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának másodtitkára, egyidejűleg a párt- és tömegszervezetek osztály vezetője lett. Az MSZMP VIII. kongresszusán azonban póttagságát nem újították meg az KB-ban.
1966-tól – továbbra is Csepelen – előbb az MSZMP kerületi bizottságának, 1970. júniustól pedig a Vasmű pártbizottságának első titkáraként működött. 1970. novembertől ismét tagja lett az MSZMP KB-nak.
A pártban a keményvonalasok közé sorolt Borbély számára az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmusnak a hetvenes évek elején történt végleges leállítása hozta el az érvényesülést. 1975 júliusában a KB – a néhány hónappal korábban létrehozott – Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési Osztályának élére állították; egyúttal funkciójából fakadóan őt bízták meg a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközössége vezetésével, és tagja lett a KB Gazdaságpolitikai Bizottságának is.
Bő egy évvel később, 1976 októberében már a KB Titkárságának tagjává választották s a szintén keményvonalas Pullai Árpád utódaként megkapta az alsó szintű pártszervezői KB-titkár posztját. Ez bizonyára egyike volt Kádár János ekkoriban igen gyakori (s valljuk meg, ügyes) taktikai lépéseinek: miután, a szovjet pártvezetés nyomására, eltávolította a vezetésből az ún. reformereket, fokozatosan az ún. keményvonalasok exponenseit is kiszorította. Pullait éppen oly módon, hogy a szintén inkább „balosnak” számító, ugyanakkor elődjénél jóval súlytalanabb Borbélyt állította a helyére. Ő ugyan átvehette az KB Ifjúságpolitikai Munkaközössége vezetését, majd 1977–78-ban a KB Ifjúsági Bizottságának is elnöke volt, már két év elteltével távoznia kellett posztjáról. Borbély persze ezzel a beosztással felért funkcionáriusi pályafutása csúcsára.
1978. áprilisban, Biszku Béla nyugdíjazásakor, addigi területei helyett a KB Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési Osztálya felügyeletét bízták rá, ami már előrevetítette apparátusi bukását. Ekkor tulajdonképpen új felügyeleti területet kreáltak számára; ezt az osztályt korábban a KB gazdaságpolitikai titkára felügyelte. Borbély titkárságának két évében, az MSZMP történetében szinte egyedülálló módon, két titkár is felügyelte a gazdasági területet. A tényleges hatalom a gazdaságpolitikát felügyelő Havasi Ferencé volt.
Az MSZMP XII. kongresszusán, 1980 márciusában felmentették KB-titkári tisztéből; vezérőrnagyi rangban és államtitkári besorolással a Munkásőrség országos parancsnokává nevezték ki. 1986. áprilisban megkapta az altábornagyi rendfokozatot. Tisztségéből következően tagja volt a párt Honvédelmi Bizottságának is.
1980 és 1988 között a KB Pártépítési Munkaközössége, 1988. decembertől az akkor életre hívott Nemzetközi, Jogi és Közigazgatás-politikai Bizottság tagja volt. 1989 októberében, a Munkásőrség feloszlatásakor, felmentették tisztségéből; ekkor nyugállományba vonult.
A rendszerváltoztatás után visszavonult a politikától. A Pest megyei Szigetújfaluban halt meg, 1998. november 27-én.
Életút, tisztségek:
1943–1949: Lakatostanonc, majd lakatos.
1949: Függetlenített járási (Kiskunhalas), majd városi (Kecskemét) titkár az EPOSZ-ban.
1949. november – 1950. június: A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Pest megyei bizottságán függetlenített pártfunkcionárius, sport-, majd agitprop-felelős.
1950. június – 1952. november 19. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) Pest megyei szervezőtitkára.
1950 byarától a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja.
1952. november 19. – 1953. augusztus 11. A DISZ Pest Megyei Bizottságának titkára.
1953. augusztus 11. – 1955: A DISZ Központi Vezetősége Építési Osztályának főinstruktora.
1955 – 1956. október: A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek (Csepel) DISZ-bizottságának első titkára.
1956. december 10. – 1957. március 15. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XXI. kerületi Bizottságának ifjúsági titkára.
1957. március 15. – 1957. október 27. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Országos Szervező Bizottságának titkára.
1957. június 29. – 1962. november 24. Az MSZMP Központi Bizottságának (KB) póttagja.
1957. október 27. – 1960. december 18. A KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a KB titkára.
1961 – 1962. A Szovjetunió Kommunista Pártja KB Pártfőiskolájának hallgatója.
1962. szeptember 4. – 1966. A Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának másodtitkára.
1966 – 1970. június 9. Az MSZMP Budapest XXI. Kerületi (Csepel) Bizottságának első titkára.
1970. június 9. – 1975. május 15. A Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára.
1970. november 28. – 1989. október 7. Az MSZMP KB tagja.
1975. május 15. – 1976. október 26. Az MSZMP KB Ipari, Mezőgazdasági és Kereskedelmi Osztályának vezetője.
1975. július 2. – 1976. november 30. Az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének vezetője.
1975. július 2. – 1976. december 1. Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottságának tagja.
1976. október 26. – 1978. április 20. Az MSZMP KB alsóbb szintű pártszervezési ügyekkel foglalkozó titkára.
1976. október 26. – 1978. április 20. Az MSZMP KB Ifjúsági Bizottságának vezetője.
1976. november 30. – 1988. november 22. Az MSZMP KB Pártépítési Munkaközösségének tagja.
1978. április 20. – 1980. március 27. Az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi ügyeket felügyelő titkára.
1978. április 20. – 1980. március 27. Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottságának tagja.
1980. március 27. – 1989. október 20. A Munkásőrség országos parancsnoka; vezérőrnagy (1980. március 27.), majd altábornagy (1986. április 1.).
1988. december 15. – 1989. október 7. AZ MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatás-politikai Bizottságának tagja.
